Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-02 / 276. szám
XII. ISVF. 276. SZÁM. *«k óta, de téuyleg, ma ii itt tartunk még. Csakhogy ma már egész szédületasen-tökéletes apparátus, organizáció áll segélyére annak, akinek mondanivalóját végsó eredményben kifejezésre juttatja a kési film. Olyan organizáció, amely a maga technikailag legkisebb részletességekig tökéletes precizitásában egy elsőrendű árucikket állítva elő millió, meg millió fogyasztó számára, semmi egyébnek nem tekinthető, mint egy pompás üzemnek, mely mindenképpen egy kereskedelmi vállalkozást virágoztat, —• helyesebben pedig egy uj termelési ágat, mely százezreket foglalkoztat ugyan, de nem több és nem kevesebb, mint egy modern, kissé rendszerében még kiforratlan, az egyéni érvényesülésekre még módokat adó, de mindenképpen idegsanyargató, testet- lelket őrlő iparüzem, tőkét halmozó termelési vállalat. Nincs ebben a fényben semmi logikátlanság. Mondhatnánk nyugodtan azt is, hogy a technikai föllendülés korszakának szellem« és minden tanulsága arra szolgált, hogy a film is az uj technikai eredmények rendes kihasználási metódusába, — mely elsősorban is a gazdasági kihasználhatóság szempontjaiból szokta meg vizsgálat alá venni az uj eredményeket, — rendes kihasználási sortéra jusson. A kereskedelmi szellem s a tőke ellentmondást nem ismerő sodrában aztán a tömegek előtt elhalkult annak a törekvésnek a hangja, mely az uj csodát tulajdonképpen életrehivta és az uj megismerések lehetőségeinek kutatásában fejlődésének kezdő lökést adott. • A fejlődéstörténet tanulságai azt mulatják, hogy a* ember sokáig szeretett mindig eljátszogatní azokkal az uj megismerésekkel és eredményekkel, melyeket ezámára a tudomány juttatott. Leonardo da Vinei tudományos játékszerei, Heron labdája, a „delejesség“ kezdetleges kóklerségei: mind igen szórakoztató mulatsággal szolgáltak minden időben, mig megtanultuk annyira fegyelmezni gondolkodásunkat, hogy a fowforeszkáláa ezredéveken látott villódzásaiból a radioaktivitás csodálatos eredményei, a fortyogó vizes-fazék tetejének ugrálásaiból a gőzgépek szörnyetegei kibontakozhattak. La hol vagyunk ma már mindezektől...? Á rádió és a tökéletes kormányozható léghajó korszakában, midőn a villamosság kihasználásában már annyina jutottunk, hogy a magyar Mihály Dénes „Teleborja“ tért és időt kiküszöbölve a fizikai távolbalátást teszi lehetővé — elgondolkozásra kell késztessen mégis az a tény, hogy a film, mint tudományos eredmény, mennyire lemaradt, fejlődésében mennyire elkanyarodott attól az úttól, melyen az uj megismerések felé indult. Mint kutató-eszköz: a laboratóriumok levegőtől elzárt mélyén senyved. Mint ismeretterjesztő: szánalmas és kezdetleges kezdeményezések eszköze, mely messzi elmaradt a szórakoztatást és gyönyörködtetést szolgáló szuper filmek tökéletességétől Mint propaganda-eszköz: látványos kuriózum, melynek tendenciái ellenőrizhetetlenül vegyesek, sokszor minden kritikát lehengerlő módon ártalmasok és eezközeiknél fogva veszedelmesek. Valameny- nyi: olyan próbálkozások, amelyek nem élvezhetők egyformán a tömegek számára, mivel koncepciójuk nem az általános emberi kollektivitás jegyében, hanem annak vaLami szörnyű erkölcsi, tudományos, vagy mulatságos torzzaként jön létre... Összefoglaló módon: a mai film, — ideértve természetszerűleg a „talkie“-t, a beszélő-filmet ia, — ai égési világot diadalmasan behálózó filmipar és kereskedelem nagy- hatalmasságának rabszolgája, mely a maga visszataszító személyi kultuszéval és egyéb reklám-trükk- jeivel együtt zsarnoki módon okkupálta magának a filmet, fejlődésében megakasztotta és kihasználása utján az emberiségnek egy (vagy több) generációját nyűgözi le vele, a mese látványos, kába varázslatával. Ostobaság volna e megállapításokat prüdériával Olcsóbb lett a Tíindárujjsk a legszebb és legtartalmasabb magyar kézimunkaujság Gyönyörű minták ! Szabásivek! Előfizetés negyedévre 125 lei. Eg vés szám ára 45 lei. Előfizetéseket elfogad a Keleti Újság könyvosztálya "Ä „KELETT ÚJSÁG“ vasárnapi melléklet« A káprázatok rabszi r « a film Irta: Jakab Géza óriási tömeg megvétele folytán az árakat lenyomni! Olcsó karácsonyi napósóriinkon I A kanadai kormányzó, Stoples, mint írva fagyon, nagy kedvelője volt a lovaknak. A kilencvenes évek közepe táján, — amidőn a fotografáláa kezdett kibújni gyerekpólyájából és arra gondolt, hogy megkísérli mozgás közben is elkapni a tárgylencse slőtti képet, ahelyett, hogy azt ötpercnyi ki- nett tétlenségbe kényszerítené, — Mx. S-toplea, aki gazdag ember volt kanadai értelemben is, a lovak iránt érzett rajongásától ösztönöztetve magas pálya- dijt tűzött ki annak a szerencsés fotográfusnak, aki U. n. „pillanatfelvétel" utján először tudja lerög- siteni képen a könnyümozgásu, szép állatok mozdu- latfáziaait... Mr. Stoples ötlete forradalomba hozta a foto- grafálás technikáját. A kérdés megfejtésének lényegét a kémia segitségül-hivása mellett rövidesen sikerült megfogniok a kanadai fotográfusoknak és nemsokára rá a világ furcsa érzéssel szemlélte Mr. Stoples képeit, kép-sorozatait, amelyeket számára legelőször fotografáltak mozgó élőlényekről, szokatlanul groteszk, soha nem észlelt mozdulat- fáxiiokba rögzitve meg az ismerős állatok alakjait. Soka« voltak, akik fejcsóválva szemlélték e külön kis képeket és hitetlenkedve vonták kétségbe természetességüket. Ki a csoda látott pl. olyan lovat, amely, — mint a képen látszott, — futás közben csak egy lábával érinti a földet...? Avagy elképzelhető volna-e, hogy a festőművészet követett el tudatos hamisítást évszázadokon át, amidőn ia vágtató lovakról teljesen hamis képet festett...? Furcsa véletlen, de igaz: mig Kanadában, majd egész Északamerikában egész kis vihar kavargóit fel a kanadai pillanatfelvételek körül, ugyanekkor a főid másik felén, Franciaországban, ugyancsak a lovakkal kapcsolatban vetődött fel a probléma alapja. Egy másodrangu francia áliatfestőt ugyanig némi gúnnyal leckéztetett meg az esztétikai kritika, mert az általa mozgás közben ábrázolt lovak ugyancsak furcsa, egyensulytalan pózban vágtattak és ugráltak a vásznon. A festőnek ugyanaz a hibája volt, mint minden korok felfedezőinek: élesebb volt a nemo, mint a másoké és igy a tökéletlenebb-sze- müek készültek az agyonverésre. Már-már megadta volna magát sorsának a szerencsétlen áldozat, amidőn Mr. Stoples furcsa képeiről átjött az első hír Európába is. A festő, szegény, aki kétségbeesetten kapkodott segély után fühöz-fához; sietett meghozatni az amerikai pillanatfelvételeket. És íme, — mint sejthető, — a kanadai kormányzó drága képein ábrázolt lovak mozgása szinte pontosan megegyezett az őáltala látott mozgás-fázisokkal! A világ gondolkodóba esett az események felett: itt valami lappang, valami egészen uj, valami egészen szokatlan... Pár év kellett csak hozzá, mig a fény- képező-lemez üvegjének vékony celluloid-lappal való felcserélése lehetővé tette az egymásután következő mozdulat-fázisok képekké történt lerögzitését és a vékony szalag levetitése a megfelelő tempóban újra élőiről és egymásba-olvadón adta vissza a teljes mozgást, ahogyan a fizikai szem látjs, Így született meg a filmtechnika. Korunk egyik legnagyobb gondolkodója, az angol H. G. Wells, amidÖD a film szerepét fejtegeti az emberi fejlődés, a technika és a kultúra dimen- menzióinak szemszögéből „Az igazi király“ c. müvében, — sajnálattal és némi csodálkozással állapítja meg, hogy az emberi társadalom evolúciója szempontjából ez a nagyértékü technikai vívmány teljesen meddő maradt, mind a mai napig. Kétségtelen, hogy a film nagy lehetőségeihez viszonyítva az a mai kihasználási forma, mely egy iSiidkivül tökéletes szórakoztató eszközzé fejlesztette az egész mozgókép-technikát, csak mellékesen fordítva lehetőségeit a tudományos kutatások és felfedezések szolgálatéra, — nem jelent sokkal többet annál a kezdetleges formánál, midőn a film-ipar első kézbe- vevői, ezek a kétségkívül kereskedelmileg nagykon- cepoióju férfiak, az nj találmányt olyképpen siettek gazdaságilag minél jövedelmezőbbé tenni, hogy az irodalom termelésének anyagát dobva bele a filmtechnika még tartalomnélküli, de mélységesen tág kereteibe, tulajdonképpen és végső eredményben egy rendkívül tökéletes regényt, tért és időt kiküszöbölő színdarabot adtak, az óbligát szerelemmel, romantikával, bonyodalmakkal, melyeknek végén már megnyugtatói ag integet a „happy and“, az erkölcsi megnyugtatás, hogy az igaz éppúgy megkapja a boldogságot, mint a gonosz büntetését... Alig bárminő év mult el a kezdetleges technikai ki&érletezéMéiaáey esés* maradék szövet, bársony, selyem, flaasl, karton í, 2, 3 méteres darabokban olcsó kar; csernyi árakon.. Ezen árukat vidékre csak dec. 15-ig1 küldjük, Tennis flanelI=a minőség 75 cm. széles volt Bőrerős mosott vászon — — — *— „ Kipróbált jó angol fehérnemű sifon • Kétszínű doublé francia flanelek — „ Francia nagyvirágos francia flanelek . Gyönyörö mintás ruhaselymek - — „ 6 szem. kávés teríték 6 szalvétával , Grépe de Chine selyem közkedvelt puha, omlós, minden szinben - — „ Lei 36 — „ 3S-— . 48*— . 75. 85— „ 145— . 2*5*— . 480— most 29*— „ 2939— „ S8*— „ 68— . 110— . 195*— 390-
