Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)

1929-12-21 / 292. szám

ZIL 1VF. 292. SZÁM. 5 A miniszter Ígéretet tesz Madgeara: Meglep a képviselő ur kije­lentés s éppen ezért arra kérem, hogy készítsen kimutatást azokról a pénz­intézetekről, amelyektől a Nemzeti Bank megtagadta volna a vissz leszá­mítolási hitelt, vagy amelyeknek kérését nem intézte volna el méltányosan. Ha keveset kaptak egyes bankok, azok bizonyosan keveset is kértek. Ábrndbányai Ede: Számtalan példánk van, amelyek bizonyítják, hogy a Nemzeti Bank velünk szemben milyen részrehajlóén járt el. Madgearn: Annak idején, amikor átvet­tem az ügyek vezetését, azonnal intézked­tem, hogy a régi rendszer a Banca Nationa- lánál megszűnjék. Az az óhajom, hogy a Nemzeti Bank a visszleszámitolási hitelek hörül ne tegyen különbséget többségi és kisebbségi pénzintézetek , között. Minden intézkedést meg fogok tenni, hogy ezt az elvemet respektálják. Az államsegély megint kimaradt Kisebbségi szempontból legjobban érde­kel minket a költségvetésben az államsegély ügye. Három éven keresztül küzdöttünk azért, hogy az iskoláink a nekik járó állam­segélyt megkapják és három éven keresztül hiába kerestük e tételt a költségvetésben. El­ismerjük, hogy az első lépés megtörtént, de bármilyen lelkiismeretesen is kerestem a költségvetésben, sehol sem tudott nyomára akadni an­nak a huszonötmilliós államsegélynek, amelyről pedig határozottan állították, hogy a költségvetésben szerepelni fog- Madgearu: Ezt a tételt eredetileg be akar- utk venni, azonban valahogyan kifelejtettük, Paál Árpád: Tavaly is kifelejtették. I 1Madgearu: Különben a kisebbségek ne ag­gódjanak, mert a huszonötmilliós államse­gélyt, abból a háromszázmillió rendkívüli kadásoh cimü tételből fogjuk fedezni, ami a költségvetésben szerepel. Wilier József: Kérjük, hogy az államse­gély tételét vegyék be kifejezetten a költség- vetésbe, úgyhogy, ha esetleg kormány válto­zás történne, erre hivatkozhassunk. Madgearu: Ne nyugtalankodjék a képvi­selő ur, mi reméljük, hogy a jövő évi költségvetést is mi fogjuk elkészíteni. Ezt a tényt nem akarom lekicsinyelni, de vi­szont, nem mulaszthatom el annak kifejezést adni, mennyire hittük és reméltük, hogy az 1930. évi költségvetésben egy lépéssel tovább fognak menni és nekünk tényleg ,.méltányos részt“ fognak biztosítani a közoktatásügyi tárca hiteleiből. A miniszterelnök ur is azt mondta a nyáron, hogy az akkor megszava­zott 25 millió lej csak gyorssegélynek tekin­tendő s a jövő évi költségvetésben lesz az államsegély ügye véglegesen rendezve. Épen azért nagy csalódással vettük azt a tényt, hogy most megint csak 25 millió lej szere­pel a költségvetésben. És teljes őszinteséggel kérdem az urakat, hogy mit szóltak volna hozzá, hogy ha a magyar impérium alatt is­koláik csak ennyi államsegélyt kaptak volna, midőn akkor pedig lépten nyomon en­nél sokkal tekintélyesebb államsegélyt kifo­gásoltak és csekélynek találtak. Pedig Ma­gyarországot nem kötelezték erre békeszerző­désben foglalt kisebbségi egyezmények, úgy mint Romániát. Mi ezt az államsegélyt nem mint alamizsnát kérjük, hanem jogosan, mint jogot követeljük. Húsz százalék iskolákat illeti tt kisebbségi Jósika János báró itt felolvassa a ki­sebbségi egyezmény 10. 4-át. Majd igy foly­tatja: — Ez a szakasz világosan szabályozza az államsegély kérdését és kétséget kizáróan Egy borolválás csak 2 leibe kerül annak, aki a Reszllng- féle késnélküli. .Ideal* borotváló porral bo­rotválkozik. Csak 4 leibe kerUl egy borotválkozás a legújabban előállított Részi ing-féle ideál SPECIAL borotváló porral, mely kellemes Illatú 6 a legkényesebb szakállhoz is nagyon alkalmas és niegienikus. Használat után az arc bársony sima lesz. Minőségéért garantálok. Kapható az egyedüli készítőnél: Reszling József fodrász Cluj, Cal. Reg. Ferdinand No. 30. — Mármarossziget ré­szére egyedüli elárusító Glanczmann Adolf illatszertár. A többi városokban minden dro­gériában és gyógyszertárban kapható. lefekteti az ehhez való jogunkat. A békeszer­ződés e paragrafusa méltányos, tehát arány- lagos részről beszél. Romániában a kisebbsé­gek arányszáma felülmúlja a 20 százalékot A közoktatásügyi kiadások pedig körülbelül 6 milliárdot tesznek ki. Kérdem, hogy ezzel szemben hol van a beállított 25 millió, a megfelelő aránylagos résztől! Iskoláinkat megfosztották a földbirtoktól, iskolafentartó egyházainkat és birtokosainkat az agrárre­form tönkretette és ezzel szemben a magán- oktatási törvény követeli tőlünk azt, hogy a felekezeti tanítók fizetése egyenlő legyen az állami tanítók fizetésével. Méltán elvárhat­nék, hogy e fizetések kiegészítését, államse­géllyel fedezzék. A beállított 25 millióból egy tánárnak 4—5000 lej, egy tanítónak 2—3000 lej jut egy évre. Ezzel még egyhónapi fize­tését sem lehet kiegészíteni. Pedig épen most voltunk szem- és fültanui az állami tanárok kongresszusának, ahol a lanárok sztrájkkal fenyegettek, ba fizetéseiket fel nem emelik. JÖN AZ ÖREGEDÉS S ÍZT WNpENK! ERZ/. A DIANÁ VAL EDZETT. TEST KÉSŐBB FARAD EL ÉS SORA’ MEGŐRZI RO GÉKONYSÁGA' • « rrrrrrrTTyíY ri'r'iTiTîTTTîTTTîTITITîTZl Ennek meg is volt a reájuk nézve kívánt ha­tása, hamarosan előteremtettek százmilliót a többi tárcák rovására, amellyel a tanárok fizetését rendezték. Pedig az állami tanárok­nak sokkal nagyobb fizetésük van, mint a felekezeti tanároknak és azért utóbbiak még sem tartanak kongresszust, még sem fenyegetnek sztrájkkal, hanem nyugodtan dolgoznak és meglennének elégedve, ha az államsegéllyel legalább oly összegű fizetés lenne részükre biztosítva, mint amekkorát az állami taná­rok kifogásoltak és fül csekélynek tartottak De még ezt is sajnálják tőlük és ezt sem akarják megadni. Mint az afrikai kolóniákon Indokolásul erre a szükkebliiségre azt hozzák fel, hogy egyelőre az ország pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy nagyobb ösz- szeget vegyenek fel a költségvetésbe. Hát tisztelt uraim, én mindjárt megmondom, hogy milyen tételekből lehetne ezt az államsegélyt kiegészíteni és méltányos összegre felemelni. Az elemi oktatási törvény 159. 4-a előírja, hogy Bihar, Szilágy, Szatmár, TTdvarheíy, Csík, Háromszék, Marosforda és más kisebb­ségek által lakott megyékben az olyan elemi iskolai tanítók, akik nem e megyékben szü­lettek, ha ott legalább négy évig működnek, 50 százalékos fizetésemelést élveznek és a 4 év 5 évnek fog számítani. Hát tisztelt Uraim nem irigylem e tanítóktól a magasabb fize­tést, de azért mondhatom, hogy ez a paragrafus szégyenfoltja a román közoktatásügyi törvénynek- — Ilyen törvényeket láttam még más országban, de ezek a kolóniákra vonatkoztak. És kérdem a tisztelt képviselőket, kiknek egy nagy része erdélyi, hogy talán mi, kolóniákból való négerek vagyunk-e, akiknek oktatására nagy fizetések ke- csegtetésévcl kell kiküldeni a magyar nyelvet nem ismerő regáti tanítókat? — A törvény e paragrafusának megszün­tetésével mindjárt olyan alap létesülne, amelyből az államsegélyt fel lehetne emelni. Annál is inkább el lehetne törölni ezt a pa­ragrafust, mivel e tanítók nagy része erőszak- I kai épitett iskolákban tanit, olyan helyeken, * ahol kitünően működő felekezeti iskolák van­nak és ahol az állami iskolának alig van né­hány növendéke és azokat is a névelemzési recept alapján erőszakkal kergetik oda. Ezek az iskolák mind megannyi óriási felesleges kiadásai az államnak. Ezek törléséből nagyszerűen lehetne fedezni, az álta­lunk kívánt államsegélyt, amely min­ket jogosan megillet és amely exisztenciáját. biztosítaná az olyan kitünően működő felekezeti tanári karnak- Ezek volnának főbb kifogásaink a költ­ségvetés ellen, összefoglalva az elébb mon­dottakat, e költségvetés egyáltalában nem felel meg várakozásainknak, mert egyrészt semmit sem tett az ország siralmas gazdasági helyzetének javítására, sőt az adóprés kegyet­lenebb megszorítását célozza, másrészt pedig nem elégíti ki a békeszerződésben lefektetett kisebbségi igényeinket s ezért pártom nevé­ben a költségvetést nem fogadom el. Boferog'easm, a lupényi segélyzobizottság- ieje személyesen győződött meg a zsilvölgyi terrorról Százezer lejt vittek a lupényóeknele, de vissza is vüték, mert sesikÉveí se engedlek érintkezni őket (Déva, december 19.) A lupényi özvegyeket és . gek számba se vették kifakadását, amely szerint a árvákat gyáraolitó bizottságnak a feje Dobrogeana, I polgári szabadságot megsértették — legalább is bukaresti mérnök, a nagy szociológus: Dobrogeanu j Dobrogeana és kisérete felfogása szerint. Gera fia. Tekintettel arra, hogy legutóbb a lupényi A társaság Lupénybót Dévára ment, özvegyeknek kiosztandó segélyből a hatóságok mint­egy 19.000 leit lefoglaltak s az elosztókat letartóz­tatták, Dobrogeanu elhatározta, hogy személyesen fog lemenni a Zsilvölgyébe, mert nem adott hitelt a zsilvölgyi terrorról szóló híreknek. Éppen ezért egy ügyvéd s a bizottság két tag­jának a társaságában vonatra ült és elment Lupény- ba. December 17-én este 8 órakor érkeztek a lupé­nyi állomásra. Ott a legnagyobb meglepetésükre, a csendorség azonnal lekapcsolta őket s a lupényi állomáson szigorúan őrizték őket, nehogy valakivel is beszélhessenek, megvárták a legközelebbi vonatot, amely éjjel négy órakor indul Lupényből s feltették őket arra, amely- lyel aztán Dévára jöttek. A társaságukban volt Steiber János és Kerekes Béla ismeri, petrozsényi kommunistákat pedig letartóztatták és visszavitték Petrozsényba. A társaságban volt ügyvéd hiába hivatkozott az alkotmányra és a paragrafusokra, a hatósági köze­ahol fel­keresték az ügyészt és érdeklődtek a 19.000 lei sorsa s az akták el­intézése iránt s innen a legközelebbi vonattal ugyancsak a ható­ságok jóakaratu figyelmeztetésére, december 18-án a déli vonattal elutaztak Déváról. VWVW>^VWW\A/WWV\AAAA/WWV^ Karácsonyra könyvet Lepage-nál vegyen — kérjen jegyzéket ­cserélhet visszaküldhet kérjen jegyzéket — siessen még NEM tetszőt

Next

/
Thumbnails
Contents