Keleti Ujság, 1929. december (12. évfolyam, 275-298. szám)
1929-12-21 / 292. szám
t XII. EVF. 292. SZÁM. «sei BEBSK&áUSiiji.Ji.— # fl ITÍinerua Könyvkiadó Vállalat zsüriköteíes képbiáDitásokat fog rendezni agy Kolozsváron, mint a többi erdélyi városokban és ezzel az elhatározásával jelentékenyen segíti elő az erdélyi magyar képzőművészet ügyét Első képaukcióját kiváló magyarországi és ercíéíyi Festők alkotásából máris elindította és Lovas-a- A budapesti képek között megállítja a nézőt Frank Frigyes Önarckép a modellel cimii hatalmas vászna és a Montmartre egy jellemző hangulata. Erőteljes alkotás Szüle Péter Bieder may er-je, Darvasi Műteremben cimü képe, Udvary Pál Régiségkereskedésben cimü képe, amely mértéktartó ön- fegyelinezettségben, témája érdekességében, vonalainak finomságában hibátlan kompozíció. Bizonyára meg lesznek a kedvelői Nagy Vilmos képeinek is, akinek egyik festménye egy tóparti hangulat, a másik pedig Interieur résziek Egy egész failat foglal le a francia színes grafika, amelynek kiváló mestere Icárt 8—10 alkotással is szerepel. Don Juan-ja, Kasza novaja pasztellszerű, csupa sejtelem, Költészet és Intimité képei, lehelletszerü hangulatai külön szín ennek a vonzó kiállításnak a palettáján.' A francia grafika alkotásai között kiemelkedik Richenek Kigyótáncosnő cimü kéjjé. Az erdélyiek között Bőrösök, Krizsán, Göllner Elemér, Égly Sári, Husovszky szerepelnek a tárlaton mindegyikük két-három jó és maradndó értékű kompozícióval. A Minerva karácsonyi képkiállitása, amely csak introdukciójának nevezendő a későbbi kiállításoknak, egész karácsony hetében díjtalanul megtekinthető a Minerva Brassai-utcai helyiségében. Bulgáriában a nagy hófúvás miatt sok c i eszüntettök a vonatjáratot (SZÓFIA, december 78 ) Egész Bulgáriában bőséges havazás indult meg, minek következtében számos vasúti vonalon a közlekedésben nehézségek állottak be. Az ország északi részében több távíró és telefon vonalon az összeköttetések megakadtak, Bukarest és Szófia között a táviró és telefon forgalom huszonnégy óra óta szünetel. Szalonikii jelentés szerint a Vardar és a Sztruma völgyében óriási havazások voltak, melyek miatt a^msnti^ion^okon^^Jcözlekedér^^e^^keU^^^züntetni^^^^^^^^^^^ Ki volt a gyermekgyilkos? A házasember elcsábította sógornőjét s a viszonyból származó csecsemői mc ölte — A sötét váddal terhelt anyát felmentették RHEIN .JKolozsvár, december 19.) Emberileg meggondol- koztató, részleteiben érdekes, de teljes egészében homályos bűntény került ma a kolozsvári tábla Pop Viktor elnöklete alatti, vélemény különbség folytán öttagúvá kiegészült tanácsa elé. Két vádlott áll a tekintélyes birák előtt. Egy nő és egy férfi. Elég közeli rokonok, a nő sógornője a férfinek. Surmozean Erzsébet és Moga Nicolais. A vád: Megölték törvénytelen gyermeküket. Először a gyulafehérvári törvényszék előtt feleltek tettükért s itt Surmozean Erzsébetet egy, Moga Nlcelalet kétévi börtönre Ítélték. A vádlottad igénytelen külsejű, elnyűtt városi ruhában járó, alacsony asszony, mig a másik vádlott jóképű, jómódra mutató külsővel rendelkező férfi. Elsőnek a nőt hallgatták ki. A következőket mondja: — Szászsebesen laktam együtt szüleimmel. Egyszer, midőn látogatóba mentem nővéremhez, Moga valamilyen kifogással elküldte otthonról feleségét s reám támadt. Hiába ellenkeztem, erőszakot vett I rajtam. Mikor a következmények jelentkezni kezdtek, bevitt Szebenbe, ahol a közkórházban életet adtam gyermekemnek. Tiz napig kellett a kórházban feküdnöm, mig annyira rendbejöttem, hogy haza indulhattunk. Gyalog tettük meg az utat Szebenből Szászsebesig, kezemben a gyerekkel. Midőn hazaérkeztünk s Moga házának kapujához jutottunk, elkérte tőlem a gyereket, azt mondván, hogy 6 fog gondoskodni róla. Olyan szépen beszélt, hogy minden gyanú nélkül átadtam neki ■ nála hagytam a tíznapos, még meg sem keresztelt csöppnyi leánykát. Másnap elmentem megnézni a gyereket, akkor «»»■! fogadott, hogy a kisleány, akit a kertben levő szalmakazalba fektetett a hidegben — tél volt — meghalt és már el is temette. Rám parancsolt, nehogy valakinek is el merjem árulni gyermekünk megszületését és halálát, mert ekkor le fog lőni. Nem vagyok bűnös, tessék nekem békét hagyni — /akadt sírva vallomása végén a szerencsétlen asszony. Moga Nicolaie nyugodt modorban pergeti le vallomását, mely sok tekintetben éles ellentétben áll a kimúlt, ne mondjuk meggyilkolt gyermek anyjának szavaival. — Beismerem, hogy viszonyom volt sógornőmmel, de az nem igaz, hogy erőszakoskodtam volna. Midőn Szebenből hazaértünk, nem igaz, hogy én kivettem volna a gyermeket kezeiből. (— Hazudik. Hazudik — hangzik fel a háttérből a vádlottnö kétségbeesett hangja.) — Néhány nap múlva titokban felkeresett Surmozean Erzsébet s kért, hogy ássak sirt a gyereknek, mert ő nem birta tovább — megölte. (— Nem szégyenled magad Isten előtt, ilyen elvetemülten hazudni! — kiált fel zokogó hangon Surmozean Erzsébet.) — így volt, — folytatja tovább minden zökkenő nélkül Moga. — Elismerem, hiba volt tőlem, hogy megástam a sírt a gyereknek, mikor tudtam, hogy itt bűn történt. Tanuk nincsenek egyik részről sem. Sem a nő_ sem a férfi nem tudja bizonyítani állításait. Ha azonban kissé jobban belemélyedünk a dologba és a régi elv alkalmazásával „Kinek volt baszna“ vagy jelen esetben „Kinek volt több haszna“ a gyermek elpusztításából, vizsgáljuk az esetet, a következő konklúzióra jutunk. A férfinek Inkább érdekében állhatott a gyermeknek ntjából való élté tele. Az érvek: 1. Házas ember volt s Így természetes gyermekének nyilvánosságra jövetele kényes helyzetbe hozta volna. 2. Tartásdijat kellett volna fizessen. A nőnél nem találunk olyan Indokokat, amelyek alapján Jogosan állíthatnánk: ő a gyilkos. Tudjuk, hogy a nőknél Inkább ki van fejlődve a gyermek Iránti szeretet és különösen, mikor az anyaságnak még kezdő stádiumában vannak, legyen az a gyermek akármilyen eredetű Is, akár saját életük feláldozásával is megpróbálják a serkenő életet megtartani, a fejlődéshez szükséges táplálékot megszerezni a magával tehetetlen csecsemőnek. Moga védőügyvédje ártatlannak tekinti védencét s felmentését kéri, ugyanígy Surmozean Erzsébet ügyvédje, dr. Giurgiu János is, ki pulhológial alapon mutatja ki a vádlottnő ártatlanságát. A tábla Ítéletében felmenti Surmozean Erzsébetet s megerősíti a törvényszéki Ítéletet Moga Nloo- laiera nézve. Az ügyész nem felebbez, csupán Moga védője. így a nőre nézve végleges a felmentőltélet. Az Ítélet nem lepett meg senkit, esak Moga Nicolaie állt a kihirdetés utón még peroeklg a teremben és lndlgnálódva csóválta fejét. Nem hitte, hogy még ez is lehet, az ő vádbeszédje után felmenteni Surmozean Erzsébetet. Hz ..Ambrosi“ SzöHöoltványtelep Túl. — Medgyez-Medlay — Dr. Ambrosi Alfréd. Szállít elsőrangú és garantált fajtiszta minőségű szőlőoltványokat és amerik, alanyvesszőket. Kérje uj ár jegyzékünket STANIOL 1M] a LEPAGE CLUJ Kérjen ár ajánlatotA Minerva könyvkiadó részvénytársaság, azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy pénz- amely már ia múltban oly sok jelét adta az erdélyi magyarság kulturális megszervezésének, ezúttal egy érdekes uj tervet valósított meg. Elhatározta, hogy az erdélyi magyar képzőművészet hóna alá nyúl és a maga felkészültségével segíteni igyekszik azon a tarthatatlan helyzeten, amelynek következtében az erdélyi piktor csak a legritkább esetben, a legkörülményesebb és nem egyszér önmagát megalázó módon jut el a közönséghez. E kulturális terv gyakorlatiassága, abban áll, hogy a Minerva időről-időre erdélyi ma gyár és magyarországi magyar festő művészek alkotásaiból saját helyiségében képkiállitást rendez, e képkiál litásokat ismeretterjesztő előadásokkal köti egybe, ezenkívül a Kolozsváron bemutatott anyagot a többi vidéki városokba is vándorkiállítások formájában eljuttatja. A Minerva terve szerint a képkiállitássra kerülő anyagot egy e célból kreált zsűri fogja összeválogatni és ez garanciája lesz annak, hogy csak olyan képek kerülnek a Minerva fémjelzése alatt forgalomba, amelyek megérdemlik, hogy az erdélyi magyar családok falait ékesíthessék. ' >: Mondanunk sem kell, hogy a mostani megszervezetlen állapotban a legnagyobb örömmel kell üdvözölni ezt a tervet, amely csirájában egy magyar Művészeti Szalon intézményét rejti. A közönség és a képzőművészek egyformán hálásak lehetnek ennek az nj alakulásnak, amelynek horderejét nagyon természetesen csak a jövő fogja eldönteni. Értesüléseink szerint m a Minerva első nagyobb reprezentatív s jellegű felállítását a tavasszal csinálja meg. Ezúttal helyiségében egy karácsonyi kép-akciót indított, amelynek keretében igen értékes magyarországi és erdélyi festmények kerülnek bemutatás alá. A magyar képzőművészet kimagasló jelesei, mint például Márk Lajos, Rudnay Gyula, Szüle Péter, Zádor István, Nagy Vilmos, Istokovics sth. szerepelnek a tárlaton, a legtöbb olyan alkotásokkal, amelyek nemcsak a budapesti, de a külföldi kiállításokat is bejárták. Márk Lajos Nevető hölgye, a Terraszon, Női akt kalappal cimü képei a mester legérettebb alkotásai és valeur-gazdagságban díszei e tárlatnak. Rúd- . nay Gyula nagy számban van képviselve a I tárlaton, bemutatásra kerül egy plain-airja, amely a zürichi és a milánói kiállításon is szerepelt. Elragadóan szépek rézkarcai, a sajátos technikával megkomponált Vizhord6-ja
