Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-09 / 256. szám
4 XII. ÉVF. 256. SZJM. November hó 14-én lesz az idei Státusgyülés A kát* Státus igazgatótanácsa kisebbségi iskolatörvény«tervezetet dolgozott ki, melyben leszögezi oktatásügyünk összes alapvető jogait — Újabb sérelmek egész sorozata — Több kisebbségiszempontból is fontos kérdést tárgyát ie u Státusgyülés (Kolozsvár, november 7.) November hó 14-én lesz az erdélyi róm. kath. Státus gyűlése amelyen a Státus, illetve az egyház életét érintő több fontos ügy kerül tárgyalás alá. Ezek között még mindig a legaktuálisabb az iskolaügy, amelynek kielégítő megoldását minden ígéretek ellenére sem rendezte a Maniu-kormány sem. A kisebbségi oktatás ügye rövidesen újból fontos változáson megy át a készülő kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Ez a törvény az oktatás ügyet is gyökerében érinti. A Státus igazgatótanácsa erre való tekintettel kisebbségi iskolatörvény tervezetet dolgozott ki, avégett, hogy az iskolakérdés az alkotandó kisebbségi törvénybe felvétessék s a magyarság kultur szempontjaiból megfelelően ren- deztessék. A tervezet gerince a hitvallásos autonóm-iskola összes jogaival, igényeivel és kötelezettségeivel. A magyarsággal együtt az összes romániai kisebbségeken fordul meg, hogy részint parlamenti képviseletük révén, részint szervezeteik utján vagy erőteljes társadalmi megmozdulással kifejezésre juttassák olyan kisebbségi törvény alkotására irányuló jogos igényüket, amely törvény felöleli az egész kisebbségi életet, igy az iskola- kérdést is a maga jogkörével s amely összes vonatkozásaiban megérdemli a kisebbségi törvény nevét. Sajnos .a státus igazgatótanácsának az uj kormányéra ideje alatt is elég alkalma volt tapasztalni a mindig megújuló sérelmeket és ezek figyelembe vételével mutathatott rá tervezetében azokra az alapelvekre, amelyek nélkül el sem képzelhető kisebbségi oktatási rendezések. Ilyen' elvi szempontok: teljes tanszabadság, az egyházak iskolai autonómiája, a gyulafehérvári határozatok szellemében, a névelemzés teljes megszüntetése, a magánoktatási törvény helyett a tanszabadságnak megfelelő uj törvény, addig is az iskolafenntartó egyházak iskola körüli jogainak biztosítása, esetleg az egész magánoktatási törvénynek a tervezett kisebbségi törvénnyel való pótlása. A meglévő kisebbségi középfokú iskolák működésének és nyilvánossági jogának biztosi- tása, ugyanez vonatkoztatva az elemi iskolák fenntarthatására is. További elvi szempontok: a tanárok és tanitók nyugdíjügyének rendezése, az államsegély jogos és méltányos rendezése, a kisebbségi iskolafenntartók számára, az iskolafenntartó egyházak híveinek mentesítése az állami vagy községi iskola fenntartása alól. Az általános elvi szempontok mellett elengedhetetlenül fontos részletkérdések egész sora vár megoldásra. így az 1929, illetve 1925 óta eredményesen tanító tanárok további működésére végleges engedély adása. A román és francia nyelvet eredményesen tanító kebli tanerők elfogadása, külső tanerők kényszerű alkalmazása helyett, a kifogástalanul működő összes tanerők külföldön szerzett oklevelének nosztrifikálása, a román egyetemeken végzett kisebbégi tanerőknek engedély megadása a nemzeti tárgyak tanítására, a korhatárt elért, de még munkaképes tanárok további alkalmazása óraadóknak, autorizáció az összes működő tanerőknek. Ezeket a szempontokat az egyházak különben még a mult év decemberében benyújtott emlékiratában leszögezte, de érdemleges választ, vagy intézkedést minden szorgalmazás ellenére a mai napig sem kapott. Ezek után készült el az emlitett kisebbségi-iíkola törvénytervezet. Jellemző arra a küzdelemre, amelyet a kisebbségi egyházaknak iskoláik érdekében meg kellett vivniok, hogy egész sor olyan sérelmes intézkedés ellen is léptek fel, amelyek az Anghelescu-féle iskolapolitika ma rád vány aképen iskoláik léte ellen törnek. A meglévő kisebbségi oktatási törvény mellett tanügyi rendeletek egész tömege látott napvilágot, jeléül annak, hogy még mindig nem alakult ki a tanügyi kormányzat vészéről egy gyakorlati egységes irányelv, amely az oktatás zavartalan és eredményes működéséi lehetővé tenné. Úgy a törvénynek, mint végrehajtási ‘utasításának hézagos, vagy többfelé magyarázható rendelkezései miatt természetszerűleg támadnak kolliziók, melyek egyetlen esetben sem rendeződnek a kisebbségi oktatás előnyére a közoktatásügyi hatóságok merev magatartása miatt. Már magában az, hogy a nyilvános jogú kisebbségi iskolákból kiszorították ,a magán- vizsgáztatás lehetőségét és jogát, egyik nagy sérelme kisebbségi oktatásunknak. Újabban azonban a tanügyi hatóságok még az egyszerű különbözeti és kiegészítő vizsgákat is állami líceumokban teendő magánvizsgáknak tekintik* jóllehet a törvény 65. paragrafusa idevonatkozólag érthető rendelkezést tartalmazA névelemzés törvénybe ütköző sérelmes szokása ellen szintén hiábavaló volt, minden intervenció. A válasz az volt, hogy a miniszter a névelemzés ellen beadott egyéni kéréseket kedvezően fogja elintézni, de nem teheti magáévá azt az elvet, hogy a szülők maguk határozzák meg gyermekük anyanyelvét. A kérdésnek ez az ad hoc rendezése annál ke- vésbbó elégíthet ki, mert semmi bizonyíték nincs arra nézve, hogy egy következő kormány nem fogja-e ezt a kis kedvezményt is visszavonni. Már ebből is láthatjuk, hogy mennyire fontos kérdések várnak megoldásra az idei státus gyűlésen, amelynek erőteljesen kell hallatnia szavát és mindent el kell követnie, hogy ezek a jogok megtámadhatatlan törvényes keretek között biztosíttassanak- Kétségtelen, hogy az idei státusgyiilésnek ez lesz a legfontosabb tárgyaA tárgyalásra kerülő kérdések között nemcsak a státus belső életét érdeklő ügyek egész sora kerül megvitatás alá, hanem az erdélyi magyarság kultúrája szempontjából igen fontos sok más kérdés is. A Státus anyagi erőinek szempontjából a kisajátítások óta lényeges változás, hogy közel tiz esztendei várakozás után nehány uradalmi ingatlan kisajátítása után sikerült a váltságdíjat állampapírokban megkapni. Eszerint a 2648 hold mezőgazdasági és 1629 hold erdőterület után a tanulmányi alap javára Jíétmillió 741.500 lejt, az ösztöndijalap javára 1 millió 837.000 lej névértékű, vagyis együtt 4 millió 578.500 lej névértékű román királyi kisajátítási állampapírt kapott a státus- Köztudomású, hogy a státusi alapok tulajdonát képező kisajátított uradalmi ingatlanoknak ez az összeg csak alig egyötöd részét teszik ki. A nagyobb területek után, bár a kellő lépések megtörténtek, még semmi sem folyt be• Azt mondanunk sem kell, hogy ezek az összegek elenyésző kis részét teszik ki az elvett birtokterületek reális értékének. Nem csoda tehát, hogy az idei státusgyülésre nehéz feladat vár számos intézményeinek anyagi biztosítása szempontjából is. Ismét ka^K^rofáiis árzuhanás a nevfjorki tőzsdén (Newyork, november 7.) Szerdán a newyorki tőzsdén minden intézkedés és várakozás ellenére ismét katasztrofális árzuhanás állott be. A tőzsde- tanács a tőzsdei forgalmat öt óráról háromra korlátozta s mégis szerdán ötmillió darab részvény cse. rótt gazdát. A piac felvevő képessége úgyszólván teljesen megszűnt. A veszteségek tízmillió dollárt tesznek ki. ami még a mult heti veszteségekhez képest is jelenteken3" összeg. Parisból érkező hirek szerint: az egyik Amerikából Európa felé tartó Oceánjáró fedélzetén a hajón utazó new- yorki pénzemberek között valóságos pánik tört ki, amikor a rádió leadta a szerdai börzepánik hireit. A tőzsdésck megrohamozták a rádiófülkét Is sür- göuymegbizásokat akartak feladni amerikai megbízott aiknak. Szóváltás, majd verekedés kezdődött s valósággal a ruhát tépték le egymásról. Végül is tengerészek erőszakkal állították sorba az utasokat. Amikor a hajó Le Havre ba megérkezett, az utasok versenyfutást rendeztek a táviró hivatalig, ahol azután hosszú sürgönyökben rendelkeztek amerikai ügyeikről. Ma délután vegyes hatás között bemutat kozott az uf T ardieu-kormány Az ellenzéki pártok holnap kezdik meg vitájukat a kormányprogramm felelt (Paris, november 7.) A kamara ma délutáni ülésén mutatkozott be a Tardieu-kor- mány. A radikális szocialisták és a köztársa sági szocialista pártok Után csütörtök délben a szociáldemokrata frakció és a többi paria menti kisebbségi csoportok úgy határozták, hogy a kormánynyilatkozat beterjesztése után döntenek véglegesen elfoglalandó állas pontjukról. (Páris, november 7.) A minisztertanács üléséből távozóban Tardieu miniszterelnök a sajtó képviselői előtt igen rezerváltan nyilatkozott a kormányprogramm felől. Politikai körökben úgy tudják, hogy a kormánynyilatkozat rövid, de világos lesz és határozott állásfoglalást fog tartalmazni az összes bel- és külpolitikai aktuális problémák felől. Nem hiszik, hogy Tardieunak az aa óhaja, hogy a kamara már a mai ülésen sza- vazás utján megnyilatkozhassék a kormány- nyilatkozat felől, teljesedésbe menjen, mert a mai ülésen előterjesztendő kormánynyilatkozat után Briand külön külügyi expozét fog tartani. A kamara elnökségénél ezenfelül olyan nagy számban jelentkeztek interpellációk elmondására képviselők, hogy ezek előtti jcsztésc és az adandó válaszok legalább 12 órás ülés időtartamát vennék igénybe s igy valószínű, hogy a kamara a késő éjszakai órákban holnapi ülésre halasztja a kormánynyilatkozat feletti szavazást, amely hivatott dönteni .afelől, hogy az uj kormány hélyéa maradhat-e, vagy pedig újra beáll a kormányválság és ismét kísérteni fog a törvényhozó testület feloszlatásának szükségessége. Késő esti órákban jelentik, hogy a Tar- dieu-kormány a parlamenti tagok igen nagy számának jelenlétében bemutatta kormányzati programmját. A miniszteri padsorokban a kormány összes tagjai megjelentek. A kormánynyilatkozat vegyes hatást váltott ki a különböző pártesoportokból. GprmelieM egészséges, stopul boldogság: Hofer hintőpor, Irént, szappan
