Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-09 / 256. szám

9 XII. XFF. 256. SZÁM. Â szászok nem kérnek a kegyekből, melyekkel megkülönböztetnék a magyar kisebbségektől Korod,! Lutz már jelentkezett a megalkuvásra — A kisebbségi törvénynek általános kisebbségi jogokat kell tartalmaznia (Kolozsvár, november 7.) A kilátásba he­lyezett kisebbségi törvénnyel kapcsolatban még a parlament tavaszi ülésszaka folyamán á kormányhoz közelálló körökből hangzott el az a nyilatkozat, hogy a kisebbségi törvény különbséget fog tenni úgynevezett megbíz­ható és kevésbé megbízható kisebbségek kö­rött s ez alatt a megkülönböztetés alatt első­sorban a magyarokat és az erdélyi németeket értette, mint olyanokat, akik közül a magya­rok irredenták és igy megbízhatatlanok, mig az anyaállamuktól távol élő németek meg­bízhatóak­Az Alldeutsche Blätter legutóbbi számá­ban a magyarellenességéről jólismert Korodi Lutz irt cikket a romániai németség helyze­téről s ebben azt fejtegeti, hogy noha egy ilyen eljárás a magyaroknál rossz hangulatot keltene a németekkel szemben, viszont a né­metek részéről naivság volna, ha nem ven­nék észre a számukra ilyen módon kéretlenül kínálkozó előnyt. A németek az előzékenység legnagyobb fokát mutatták akkor, amikor az erdélyi sajtóban a magyarok igényeit elmé­letileg egyenjogunak ismerték el. Több ob­jektivitás tőlük nem kívánható és az a na­gyon is elterjedt német erény, hogy mások számára kaparják ki a gesztenyét a tüzből, á külföldi némétéknél nein Volna megfelelő. Korodi Lutznak erre a cikkére válaszol ftz erdélyi németek vezető orgánuma, a Sie- benbürgisch Deutsches Tageblatt, amelynek megnyilatkozásai mintegy a németség hiva­talos véleményének tekinthetők. — Föltételezve — írja a lap — hogy a parlament őszi ülésszakán benyújtan­dó kisebbségi törvényjavaslat való­ban bármilyen kimondott, vagy rej­tett megkülönböztetést tenne az egyes romániai kisebbségek törvényes hely­zete tekintetében, ezzel szemben véle­ményük szerint a németség magatar­tása csak az lehet, hogy ezt a, megkü­lönböztetést visszautasítja■ Kifejti a cikk, hogy ez a visszautasítás nem objektivitásból, nem előzékenységből, nem a. magyarok rossz hangulatának kikeni: léséből történne, s a gesztenyének a tüzből mások számára való kikaparásáról pedig szq sem lehet, — Mi romániai németek sokkal mélyebb okból nem méltányolhatunk egy olyan tör­vényt, ami a kisebbségeknek egyenlőtlen mér­Ne fäiejtsa el, hogy minden mapr inp bármilyen áron, bárhol is van hirdetve kapható o finer»! Str. Regina Maria Deák Ferenc-u. 1 sz, Paleologue: fl cár országa 3 kötet .... csak 130 lei- f^emarque: Nyugaton a hely­zet változatlan, fűzve 123, kötve . „ ..............................163 lei TTlakkai: Ördögszekér csak T< 8 lei Balzac: Betti néni . . 46 lei Dosztojevszkij: Mesméte- lyezettek, 2 kötet . . 127 lei Dickens: A Pickwick club, 2 kötet.....................................115 lei Flaubert: Bováryné ... 51 lei Victor Hugo : A nevető em­ber, 2 kötet .... 68 lei tékkel mér: hanem abból az okból, mivel ez ellentétben van a kisebbségi kérdés nemcsak Romániában, hanem bárhol máshol is óhaj­tandó megoldásának alapvető elveivel. Min­den olyan törvényes rendelkezés, amely foko­zatokat ismerne el, aszerint, hogy a többségi nép a bizalom,milyen mértékével van ezzel, vágy azzal a kisebbséggel szemben, részlet­megoldás volna- Egy kisebbségi törvény meg­alkotásánál — s ez különösen hangsúlyozan­dó és kiemelendő — nem arról van szó, hogy engedmé­nyek tétessenek és kegyet gyakorol­janak, hanem arról, hogy egy bárhol kisebbségben élő népnek természetes és az uj kultúra lé­nyegében megalapozott jogigényét kielégít­sék. Ez a jogigénye egyenlő mértékben van meg a kisebb és „veszélytelen“ és az irreden­tizmus gyanúja alatt élő nagypbb népkisebb- ségnek. Mi ezt nem az objektivitásért mond­juk, hanem a jog természetének felismerésé­ben. A politikában jogosult mindenkinek a maga hasznát nézni, itt azonban valami több­ről van szó, mint napi politikáról. A többségi nép tetszése szerint osztott és ■ V V - í>0 ** - ­(Paris, november 7.) A keleti jóvátétel! tárgyalásokkal kapcsolatban a Matin meg­állapítja, hogy a keleti jóvátételi kérdést még nem tudták rendezni, mert sem Magyar- ország, sem Bulgária nem egyeztek hitele­zőikkel. Ezekben a kérdésekben a hágai kon­ferenciájának kell kimondania a döntő szót. Nem rendezték a Nemzetközi Bank kér­dését sem, mivel a Baden Bademben tárgyaló delegációknak nem volt megfelelő utasításuk és a kormányok szabad kezet tartottak fenn maguknak. (Paris, november 7.) A déli lapok meg- állapitják, hogy a második hágai értekez­letre fontos feladatok megoldása vár s az ér­tekezlet egyáltalán nem lesz olyan formális jellegű, mint ahogy azt még a beavatottak is hitték. A keleti jóvátételi konferencia si­kertelensége miatt ebben a kérdésben is a hágai konferenciának kell kimondania a döntő szót, de ezenkívül rendezni kell végle­gesen a nemzetközi jóvátételi bank még vitáa kérdéseit, mert a baden-badeni tárgyalások (Kolozsvár, november 7.) Amint az or­szág minden központjában, Kolozsváron is rendkívüli hatósági óvójntézkedéseket foga­natosítottak november 7-én reggelre. A no­vemberi orosz forradalomnak, a bolsevisták nralomratörésének volt tegnap évfordulója s az élővigyázatosság számított, arra, hogy a romániai kommunisták esetleg tüntetéseket s talán helyenkénti kalandos vállalkozásokat kísérelnek meg. Ezért szállották meg karha­talmi fegyveres őrségek a nagyobb középüle­teket, vasutat, postát, igazságügyi palotát, adóhivatalokat. Pár nappal ezelőtt Bukarest­ben voltak kommunista kilengés-kísérletek, azelőtt Jasiban s ezeknek vizsgálatai alapján arra a feltevésre jött rá a kormány, hogy ez évfordulón tüntetéseket kísérelhetnek meg, amik a miniszteri rendelkezés után nem ta­lálták volna készületlenül a hatóságokat. Ősszel volt a Kerenszky-forradalom Oroszországban s ennek a berendezkedései, a fokozató/cba szedett joggal megelé­gedni azt jelentené, hogy kegyet fogadunk el jog helyett, aminek viszont az a volna a következménye, hogy ezt a kegyet valamilyen jövőbeli ha­talmi tényező korlátozhatná vagy elvonhat­ná. Ki kell tartanunk amellett, hogy a romár- niai kisebbségi jogot az irredentizmusra, vagy a nem-irredentizmusra való tekintet nélkül kell kialakítani, hiszen nagyon is jól tudjuk, hogy az a meg- okolás, hogy egy népnek a kisebbségi jog nem, vagy csak korlátozásokkal adható meg — mivel nem megbízható — nem más, mint ürügy. A megkülönböztetési kormányszánd’ékot azzal hasonlítja össze továbbá, mintha vala­milyen szociális törvényhozás különbséget tenne a szervezett és nem szervezett munká­sok között. Különben is egy ilyen megkülöm- höztetés nem hogy elejét venfté az irredentiz­musnak, ellenkezőleg minél teljesebb egy népcsoport joga, annál kevésbé találnak ben­ne talajra a széthúzó törekvések­Ilyen meggondolások alapján a németek kisebbségi törvényjavaslatot csak azzal a föltétellel szavazhatnak meg, ha abból minden, az egyes ki­sebbségek közötti megkülönböztető rendelkezést kizárnak­Ez természetesen nem jelentené azt, hogy a németek nem élnének a törvénnyel, ha azt ellenvetésük ellenére is megszavaznák. Min­den körülmények között azonban azon fog­nak munkálni, hogy a törvénynek ezeket a hiányait megszüntessék és a romániai kisebb­ségi jogot minél tökéletesebben kiépítsék, minden kisebbségi politika azon ideális cél­jáig, amely szerint egy állam összes nemzeti­ségeinek meg kell adni a teljes szabadságban való fejlődés korlátlan lehetőségét. sem vezettek eredményre, mivel egyes pon­tokra nézve az angol delegáció odanyilatko- zott, hogy érdemleges válaszadásra nincs meg a kellő felhatalmazása. Nyilvánvaló te­hát, hogy a második konferencia nem fog arra szorítkozhatni, hogy az albizottságok tárgyalásainak eredményeit jegyzőkönyvbe foglalja és a formalitások elvégzése után még aznap lezárja uj ülésszakát is. A csehek panaszkodnak Prágából jelentik: A Narodmli Politika a csehszlovák jóvátételi követelések kedve­zőtlen állásáról panaszkodik. Megállapítja, hogy Magyarországnak hatalmas protakto- rai vannak, az utódállamok azonban nem áll­hatnak el attól, hogy a jóvátételen túl menő követeléseket, mint amilyen például Cseh­szlovákia szempontjából a vörös betörés ál­tal okozott károk összege, ne követeljék. Cseh­szlovákia végül is csekély mértékben aktiv mérleggel kerülne ki a jóvátételből. tovább folytatott háború ellen indult a bol- sevikieknek az akciója és szervezkedése. A' Németországon át hazaszállított Lenin ve­zette ezt az akciót s a következő ősz novem­berében a Lenin forradalma söpörte el az előbbit. Akkor kezdődött a proletárdiktatúra, amely Oroszországból többször megkísérelte a határokon át való terjeszkedést. Az utóbbi esztendőkben a különböző országok kommu­nistáit tüntetésekre biztatja s a kormányok mindenütt készen állanak az ilyen tüntetések hatósági fogadtatására. A középületek meg­szállását is ilyen hatósági óvintézkedés ren­delte el, azonban semmi jele nem mutatko­zott annak, hogy valami tüntetésre valaki készült volna. A közönség meglepetéssel és nagy kíváncsisággal nézte a középületek kö­rül és az épületekben a hivatalok előtt posz­tóié szuronyos csendőrséget, katonákat, akik természetesen nem tudtak felvilágosítást adni arról, hogy mit őriznek. WW»«« «II« 1 «0 « MHWM > <H IWWtmWtUCÍMlHIMW Szuronyos őrségek a középületekben a novemberi orosz forradalom évfordulóján cinmiit A keleti jóvátétel! konferencia el nem intézett kérdéseit a második hágai konferencia elé viszik

Next

/
Thumbnails
Contents