Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-06 / 253. szám
K-épv’c Clv}~ Kolosa vár, 1929. november 6. Siercb KmtTiWsjtG r~ ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 írre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. — 12 oldalas szám ára 5 ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP e.nn-Voa^tőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtérié Telefon: 5-08, 6-04 4a 3-64. XII. évfolyam 253-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOHl 1 évre 56 pengő, félévre 29^ pengő* negyedévre 15 pengő. '* Egyes szám ára 20 fillér iMBm Homályos és tisztázatlan kérdések nehezítik meg a kormány átszervezését Kommunista zavargások Jasiban—Mikor kapott Rozvan prefektus kitüntetést ? — Iórga tiltakozik az ellen, hogy még gondolatban is bántsák a régenstanácsi intézményt (Bukarest, november 4.) A kormány tovább folytatja tanácskozásait a kormányátalakítás tekintetében. Beavatott körökből származó hírek szerint a hét végéig az összes ezzel kapcsolatos kérdéseket meg fogják oldani, sőt nincs kizárva az sem, hogy az uj kinevezésekről szóló rendeletekkel a miniszter- elnök már csütörtökön kihallgatáson jelenik meg a régenstanács előtt. Két kérdést még mindig nem sikerült véglegesen rendezni. Az egyik Iunian igazságügyi minisztersége, a másik pedig a többségi képviselők egy nagy csoportjának az a kívánsága, hogy a pénzügyminiszteri tárcát újból Popo- vici Mihá ^nak adják vissza. Hétfő délelőtt különben a jelenleg a fővárosban tartózkodó többségi képviselők és szenátorok egy nagy csoportja tisztelgett a miniszterelnöknél, akit a párt teljes bizalmáról biztosítottak. A miniszterelnök hangoztatta, hogy közte és Mihalache között teljes az összhang és a kormány tagjai között nincsenek nézeteltérések. Jorga élesen kifogásol Az Adeverul egyik utóbbi számában a következő megjegyzés jelent meg a kormány átalakításával kapcsolatban: — Még egyszer és sajnálkozással afölött, hogy rejtélyesek vagyunk, világosan meg kell mondanunk, hogy a kormány mai átalakítása bizonysága akar lenni annak, hogy a kormány készen áll bármely más átalakításra abban az esetben is, ha azoknak az állam legfőbb szervezetében kellene megtörténniük. A bukaresti sajtó élénken kommentálja az Adeverul kijelentését, amelyet a Neamnl Romanesc, Jorga lapja úgy értelmez, hogy (Berlin, november 4.) A Saarbrücken közelében levő Dudweilerben a Stalhelm és a kommunisták között véres összetűzések történtek. A vörös frontharcosok meg akarták akadályozni a Stahlhelm embereinek a bányatelepre való behatolását s ezért elállották a falu bejáratait. Itt még incidens nélkül sikerült a rendőrségnek a két alakulatot szétkergetnie, de később a Stahlhelm újra gyülekezett s valamilyen módon mégis bejutott a faluba. Egyik főutcán a vörös frontharcosok újra nekitámadtak a jövevény csoportnak s revolverek és kézigránátok kerültek elő. Az utcai harcban egy négygyermekes családapa holtan maradt a küzdőterén, a Maniu-kormány készen áll nemcsak a kormánynak. hanem a magas régenstanácsnak az átszervezésére is. Hangsúlyozza a Neamul Romanesc, hogy az ilyen példátlan snlyosságu fenyegetések sn- galmazója különös mentalitást, és különös kormány óhajtásokat leplez le. Reméli, hogy a kategorikus magyarázat minél előbb megérkezik. A kommunisták tüntetőfelvonnlását szétoszlatták .Tasiban a hatóságok Vasárnap kommunistazavargások voltak Jasiban. Körülbelül kétszáz főnyi tömeg verődött össze, állítólag azzal a szándékká! hogy a kommunista forradalom tízéves évfordulóját megünnepelje. A tüntetőket katonai készültség vette körül és előbb a rendőrprefektus, majd az ügyész szólította fel szét- oszlásra őket. Az összegyűlt kommunisták csak a főügyész harmadik fölszólitásának engedtek s ekkor is ezt kiáltották: — Le a háborúval. Éljen a szovjet. A tüntetők közül többeket letartóztattak. Egy másik kisebb csoport a város utcáin vonult végig, az Internacionálét énekelve. A rendőrség ezt a csoportot is szétoszlatta. Cáfolják Rozvány prefektus kitüntetését Az utóbbi napokban több ellenzéki lap azt a hirt közölte, hogy Rozvány prefektus, akit a lupényi események miatt menesztettek állásából, kitüntetést kapott. A hírekkel kapcsolatban a kormány kommünikét tett közzé, amelyben megállapítja, hogy Rozvány a kitüntetést még júliusban kapta, a lupényi események pedig csak augusztusban történtek és igy az ehhez fűzött ellenzéki kommentárok rosszakaratnak. két acélsisakos és egy gyermek életveszélyesen, többen mindkét oldalon súlyosan megsebesültek. A rendőrség nagynehezen állította helyre a rendet. Számos letartóztatás történt! (Paris, november 4.) A Matin berlini tudósító jának közlése szerint a német Stahlhelm és az osztrák Heimwehr egybe fog olvadni. Pabst őrnagy, a Heimwehr vezére két héttel ezelőtt bizalmi embere utján tárgyalást kezdett ebben az irányban a Berlin melletti Steglitzben Scheldttel, a Stahlhelm . vezéré-' vei. A megegyezésre minden kilátás meg van. Az egybeolvadást valószínűleg karácsonykor fogják proklamálni. Jóvátételt megtorlás Irta: Paál Árpád Az ellenségeskedő feszültségeknek megint olyan kötélhúzása kezdődött el, ami végsősorban a sok megpróbáltatásu magyar népre akar guzsolódni. Nemcsak a magyar- országi magyar népre, hanem a más államokba osztott, kisebbségi sorsban élő magyar népre is. Az úgynevezett keleti jóvá- tételi kérdésről van szó, melynek legkénye- j sebb és legérzékenyebb pontja; hogy a kisantant államai háborús adósságaikat legfőképpen Magyarországgal kívánják megfizettetni. És mert Magyarország fizetni nem akar, azért a kisantant „esze“, Csehszlovákia kitalálta, hogy a kisebbségi szerződés visszafejlesztő revíziójában kell megtorlást keresni. A diplomáciai stilus csavarosságai mögött az az indulat lobog, hogy a kisebbségi sorsba jutott magyarokkal mostohábban kell bánni, s ezzel kényszeríteni Magyar- országot- a jóvátáteli fizetésre. Mi azonban e esavarosság hangoztatása nélkül is tudjuk, hogy a kisantant és Magyarország közötti feszültségnek állandóan mi, kisebbségi magyarok vagyunk a tusznépei. Nekünk jár ki a gyanakvóbb kezelés, a bizalmatlanság, az alábecsülő bánásmód a kisantant minden államában. És minthogy az a feszültség az uj államalakulások óta örökösen megvan, ezért a mi kisebbségi helyzetünk nem is javulhat, hanem annak a folytonos rontása valósággal megszokássá vált, akármilyen kormányok váltakozzanak is a fejünk felett. A belpolitikai jellegű magyar viszonyoknak a külpolitikai magyar viszonyoktól való ilyen függővé tétele mindenesetre természetesnek található. A „magyar“ név és fogalom nem lehet kedvesen hangzó befelé, ha kifelé örökké zordon arcokat kell ölteni miatta. De megfordítva is áll a tétel. Mi, az egyes kisantanállamok magyarjai se vehetjük jónéven, ha fajtestvéreink államát állandóan csak szidalmazásban, lebecsülésben és fojtogató körülfogásban részesítik a fölöttünk kormányzó más államok. A magyarságnak, bármely államban van is, a lelki egysége iránti együttérzését nem le- he megtagadnia. A kisebbségi magyar is csak akkor láthatja nyugodtan a maga és gyermekei sorsát, ha ez a népi együttérzése a maga más állama iránti alárendeltséggel jó összhangba jöhet. Legfontosabb életérdekünk tehát, hogy saját fölöttes államaink és törzsnépünk állama között végrevalahára a feszültségeknek valami’őszinte enyhülését és elbékiilé- sét érezhessük. Azt hisszük, hogy evégett elég alkalmazkodást tanúsítottunk, elég magunkba vonuló hallgatást akkor is, mikor csak fájdalmat, érezhettünk magyar voRunk okából. Talán most se szólanánk, ha igy egészen közvetlenül bele nem keveredett volna a mi kisebbségi problémánk a jóvátételi megtorlás gondolatába. De ebből a felvető- désből először is'azt kell megérezniink, bogy amennyiben e megtorlás miatt csak mi. a kisantant államaiban élő magyar népAStahlhelm és a kommunisták között véres összetűzések történtek A német Stahlhelm és az osztrák Heimwehr össze ffognak olvadni egymással Mai számunk 12 oldal
