Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-04 / 252. szám
XH. fi VF. 252. SZÁM. A „KELETI ÚJSÁG** vasárnapi melléklete 17 KÖNYVEK KÖZÖTT Kákocz Kis Mihály Kemény János könyve Az Erdélyi Szépmives Céh kiadásában jelent meg az ifjú báró Kemény János kis regénye: .Kákocz Kis Mihály.“ Egy egyszerű falusi legény életének, sorsának és belső világának meleg, lírai rajza ez a könyv. A falusi élet szép miliőjéből indul ki, hol a szegénysorsu ember is megtalálja a maga igénytelen boldogságát és nyugalmát s ez a földből kapott éleíbölcseség és primitiv világnézet elkiséri a városba is és végül is érintetlenül viszi haza a faluba. A történetnek nincsenek súlyos külső effektusai, inkább belül, a leiekben zajlik le minden esemény és vet hullámot a szív partjain. Maga az iró sem akar többet, mint halk szóval elmesélni annak a föld hátáról fel ragadott székely fiúnak az élettől és ember- tömegektől észre sem vett kis regényét, nem nagy horizontú álmait és vágyait, úgy ahogy benne megfogant és kiteljesedett ez a történet, ahogy az iró szelíd lényére ráesett, mint enyhe napfény. Különösebb problémák és izgató feladatvállalások nélkül. Ebben a síkban mozog mindvégig a Kákocz Kis Mihály története, ennyit akart Kemény János és ez sikerült is neki. Mikor könyvét leteszi az ember, bennsőségef és szeretetet hagy maga után az olvasóban. A Kákocz Kis Mihály első könyve báró Kemény Jánosnak, amiből nem lehet még megítélni fejlődésének határvonalait, de hivafottságát igy is meg kell állapítani Kétségtelen, hogy nagyobb fajsúlyú Írások fogják jelezni később a Kemény János útját, tehetsége kiteljesedik és súlyosabb f#mák fogják érdekelni, amelyek az irói erő eredetiség és egyéniség markánsabb megnyilatkozásait fogják kiváltani, de kétségtelen, hogy ez a lirával színezett kedves történet, az első könyv, mindig megőrzi azt a melegséget és belső szépséget, amely létet adott neki. Az emberismeret uj tudománya A mi századunk mind jobban eltér a mult század mat éri ál ista tanításaitól és ennek megfelelőleg a természettudományokban is mind inkább előtérbe lép az eddig elhanyagolt valami: a lélek. A meg- győződéses spirituális és matériális világfelfogások között különböző közbeeső teóriák állottak. A két főáramlat: a pszibo. fizikai kölcsönhatás és a psziho fizikai parallelizmus. Az egyik a szellemi tevékenységet at agy mehanikai munkájának minősítette — mintha a matéria a kémia és a fizika törvényei szerint mást is létrehozhatna!, mint mahanikai munkát — a másik teoria azt állítja, hogy az agy mehanikai tevékenységével párhuzamosan halad egy lélek — Szellemi tevékenység is. Ma már mind a két álláspont tarthatatlannak bizonyult. Wundt óta egyre nyilvánvalóbbá válik egy önálló lelki kauzalitás törvénye, amelynek jegyében különböző pszihologiai tudományok születtek meg, igy legelső sorban a lélek- analizis a Freud, Jung, Adler eligazodásokkal és a karakterolőgia, melynek egyik legismertebb képviselője a kitűnő Klages. Nem a karakterológiáról akarunk ezúttal értekezni, mint inkább dr. Ottmár Eutz könyve alapján (Vom Ausdruck des Menschen, Niels Kampmann Verlag, 235 oldal) a karakterologia egyik áltudományáról a fiziognomiáról. Ez a tudományág újabban renaissanoeát éli. Nem visszatérés Aristoteles álLat- mitoszáboz és a későbbi Lavaiterhez, vagy Gallhoz — uj módszerek, uj megállapítások, uj utak. A léleknek külsőségekben visszatükröződő sajátosságával már Darwin is foglalkozott, ő azonban a „tiszta célszerűség“ tételét felállítva nem is közeledhetett ahhoz * felfogáshoz, amely szerint tele vagyunk célsze rütlen mozgásjelenségekkel, amelyek csak arra valók, hogy kifejezésre juttassák az emberben élő lélek „fiziognomiai“ jeleit. E jelek kipuhatolásának, jelentőségének tana abból indul ki, hogy minden művészetnek és kultúrának a gyökere mélyen a> kedély- életbe van beágyazva és nem az intellektusban, fekszik és hogy különösen a tudatalatti lélek hatalma sokkal szélesebb, mintsem gondolnék. Mi e tannak a céljai Ugyanaz, mint minden pszihologiai rendszeriek, amely célul tűzi ki, hogy közelebb férkőzzék az emberhez. A karakterolőgiai értelemben vett személyiséget nem tudjuk helyesen megítélni, akár gyermekről vagy felnőttről, akár férfiról vagy nőről, akár egyénről, akár nemzetről legyen szó, ha nincsenek meg hozzájuk azok a módszereink, amelyek sajátosságuk diagnózisát pontosan felismerhetővé teszik. E módszereket foglalja össze tankönyrszeiüen dr. Ottmár Rutz könyve, amely gondosan megfigyelve minden kifejezési formát, különösen az emberi mozgásokat, figyelembe véve a néppszihologia és antropologia eddigi eredményeit, eszközt ad a kezünk be, egy uj szempontú emberismerethez. Könyve első részében az „általános“, a „generális“ és a „speciális“ kifejezési formákat kutatja, felállítja típus- tanát a szférikus, parabolikus, piramidális és poligon „Urart“-okra, amelyek épp oly önkényesek bizonyos vonatkozásban, mint Galenusnak ismert „szangvinikus, flegmatikus, eholerikns és métancoli- kus“ vérmérséklet beosztásai, ám kifejező és megmagyarázó — és ezeknek a típusoknak tiszta vagy kevert eseteit ismert történeti személyisége galériájára alkalmazza. Ugyanezeket a karakterformákat azután népegyénekre is átviszi és végül könyvének negyedik részében e tannak praktikus felhasználási lehetőségeire mutat rá. A fiziognomika tankönyvének anyagát a Rutz-féle tipustannak szemléltető ábrái rekesztik be. A könyv feltétlenül érdekes és kívánatos volna, hogy e tant szakemberek a magyar nyelvű olvasó közönség előtt is bővebben ismertessék. Harold Nicolson: Miss Plimsoll I Harold Nicolson egy kiváló angol államférfiu- nak fia, ő maga is diplomata, Some people címmel rendkívül szellemes könyvet adott ki, amely most „Mis* Plimsoll und andere Leute“ címmel Hemet nyelven is megjelent (Frankfurter Sociatats- jDruckerei 1929). „Az itt következő skicceknek javarésze imaginárius, amennyiben igazságot tartalmaznak, úgy csak fél igazságot“ — Írja előszó gyanánt a (szerző, kissé szerényen, hiszen talán éppen ezáltal .válnak «skiccek igazzá, mert szereplőit az élet valóságából kiemelve a művészet nagyobb valóságába helyezi át. Lord Curson, Lloyd George, Cleraen- ceau, Mussolini, Poincare és néhány kisebb csillag szerepelnek e műben, akik élet profiljai azért tűnik újszerűbbnek, mert az iró hol egy flotba-entuziazista vénkisasszony, Miss Plimsoll, hol pedig Curson inasa, Arketall prizmáján keresztül veszi szemügyre őket. ^íicolson, jó európai, minden országban otthon van, kiveszi a maga részét nemovaik az irodalomból, de a nagy politikából is, bizonyos finom iróniával nyilatkozik a nagyokról, kozmopolita fölénnyel a nemzetekről, Angliát sem véve ki, de az ő kozmopolitiz- innsa nem annyit jelent, hogy kívülről nézi az eseményeket, inkább azt, hogy megvan a képessége hozzá, ma ennek holnap annak a nemzetnek lelki szemléletébe belehelyezkedni. E könyv hét történetét ölel fel, amelyek látszólag nincsenek egymással összefüggésben, sőt történési helyűk is különböző. De e hét szellemes novellát (amelyek ugyanakkor dokumentumokat is szolgáltatnak az európai vezető politikusok pszihologiai ismeretéhez) az emberlátásnak egyöntetűsége, a világfi ironikus bölsselete és a művésznek egyazon erősségű plasztikája fűzi essz* egységes keretbe. (1.) Az Athenaeum Könyvtár uj sorozata Rendkívül olcsó árban : fűzve 54 lejért’ kötve 84 lejért került a könyvpiacra az Athenaeum Könyvtár uj sorozatának három első kötete. Mindahárom egy=egy kis reügyvédi határ« Időnapló 1930. 480 Lelu,ánvéttel szállítja: Lepage reskedés Clăi wwiti ttnmi» iNw «ttwwtmvvm» mekmü. Az alábbiakban ismertetjük: Undset Sigrid: Tavasz. (334 oldal.) Undset Sigrid megkapta a Nobel-dijat, a világ legelső regényirói között emlegetik. Most a nagy norvég írónőnek magyarul is megjelenik leghatalmasabb sikerű regénye, amelyet a világ minden nyelvén százezrek és milliók olvastak. A 1AVASZ a címe ennek a regénynek, egy nagy szerelem története ez a könyv, emberek életének, hatalmas, forró és lenyűgöző érzések harcának megkapó leírása. Móricz Zsigmond s Forró mezők. (308 ol<jal.) Móricz Zsigmond uj regénye, a FORRÓ MEZŐK meséjének mesteri felépítésével, fokozott izgalmával és hatalmas lelki küzdelmeivel kábítja el az olvasót. Künn a pusztán meggyilkolnak egy férfit, dacos, erős magyar urat; vájjon ki lehet gyilkosa? Vetélytárs-e, hűtlen feleség-e, avagy vagyonra éhes rokon, haragos béres, falán szerelemfélfő férj, akinek asszonyát elcsábította ? Sorsok kavarodnak ebben a regényben, belelátunk az élet viharos küzdelmeibe, csak a titkos bűnön nem tudunk eligazodni. Amikor már-már azt hisszük, hogy az asszony a gyilkos, ő is föláldozza magát, hogy az elmúlásba kövesse férjét. Az utolsó mondatok dübörgő feszültségében derül csak ki, hogy a gyilkos mégis csak az, aki a cselekmény egész fonalát irányítja, kiemelkedve a regény összes alakjai közül. Ki a gyilkos, ki ölt a forró mezőkön; ezt olyan érdekesen, olyan lenyűgözően mondja: el Móricz Zsigmond, bogy a FORRO MEZOK nyilvánvalóan egyike lesz a legnagyobb magyar regénysikereknek. Katajev Valentin: A sikkasztok(272 oldal.) Tisztviselők ülnek az egyik szovjet-központ valamelyik hivatalában, gőgösen uralkodik fölöttük a főnök, egykor katonatiszt, most szerencsétlen kis hivatalnok a maga szomorú életével, családi gondjaival, megsemmisített álmaival. Hatalmas épületben van ez a hivatal, ahol egyre csak azt hallják, hogy mindenki sikkaszt és lop, mindenki panamista és tolvaj. Addíg-addig hatol el hozzájuk a sok bűnnek és aljasságnak a hire, amig egy szép napon a főnök és a pénztáros sem viszik többé vissza a központi pénztárban fölvett összeget, hogy elsején kifizessék a hivatalnokokat, hanem elmennek sörözni. Valamit elköltenek a pénzből és most már sikkasztaniok kell, már menekülnek, már Moszkvából Péter* várra mennek, már belevetik magukat a nagyvárosi élet forgatagába és igy a két sikkasztó életén keresztül ismerjük meg ezt az egész uj orosz életet minden bűnével, ellentétes hangulataival és letört embereivel együtt. ARAD VADÁSZKÜRT SZÁLLODA újonnan átalakítva a város központjában modern, kényelmes, tiszta ^otthont nyújt az utazóközönségnek. Gőzfűtés. Figyelmes kiszolgálás. E:sőrendü étterem és kávéhéz a házban. Telefon Interurban 673. Tisztviselő és utazó uraknak 20 százalék kedvezmény. |Tulajdonos: BRATA JÁNOS. HXH Véoh puhatest!) és vegytisztító gyár, Oradea, Bémer-tér BERLINBEN TANULT LEGÚJABB MÓDSZER SZERINT «RT”
