Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-04 / 252. szám
' XII. ÉVF. 252. SZÁM. A „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete IS Másfélszázéves erdélyi magyar kuíturhistóriai értékű kézirat lappang a kolozsvári sebészeti klinika könyvtarában A kolozsvári Bende Ambrus mester 1764-ben fejezte be a „Tudós Könyvet", amely régi erdélyi babonák érdekes gyűjteményét rejti (Kolozsvár, (november.) Kevesen tudják, hogy a kolozsvári egyetemi sebészeti klinika könyvtárában, a 676. sorszám alatt, a speciális sebészeti tudománnyal foglalkozó könyvek között hosszú évtizedek Óta egy, a társaitól teljes mértékben elütő könyv lappang. Kuíturhistóriai értéke van ennek a kis „Tudós Könyvnek“, melyet gondos kalligráfiával és komolykodó tudományossággal 1764-ben fejezett be Írója, Bende Ambrus mester, az eddigelé teljesen ismeretlen tudós. Mint uj erdélyi magyarnyelvű kuíturhistóriai emlék, minden bizonnyal megérdemli a figyelmét. Egy ismeretlen kolozsvári tudós füvész ... Négy üres lap vezeti be a könyvet. Ezután a „Mutató-tábla“ jön, melyből megtudjuk, hogy a. műben mindenféle nyavalyára hasznos tanácsokat találhatunk, valamint különféle titkoknak tudói lehetünk. Ezt követőleg a 158. laptól a 176. lapig, — ahol a könyv befejeződik, — hasznos tudnivalókat találhatunk a méhekről és azok természetéről, valamint arról a művészetről, hogy hogyan kell bánni a szorgalom e kis szárnyas képviselőivei, ha azt akarjuk, hogy minél több mézet gyűjtsenek. A könyvnek e „Tudomány a méhekről“ c. része elárulja, hogy Bende Ambrus mester nemcsak orvosa lehetett korának, hanem méhészkedett is, ritka szakértelemmel. Ám nézzük előbb a könyvecske tulajdonképpeni részét, az „orvosi“ részt. Az első olvasásra megállapíthatni, hogy voltaképpen „Herbáriumot“ irt a jó Bende Ambrus mester, valószínűleg felhasználva idegen kutforrásokat is, mert jórészt a, füveknek titkairól vagyon szó, azoknak csodaerejéről, hasznáról. A 143. oldalon azonban uj fejezet kezdődik, „Toldalék azonról“ címmel, amely minden bizonnyal Bende Ambrus mester tulajdon szellemi müvének tekinthető, lévén a legeredetibb mü, ami ebből az időből miránk fennmaradt. Külön fel is hívja rá a figyelmet: — „Kegyes olvasó, ezen magyarázatokra jól reá vigyázz, az hol ilyen agcentusokat lácc“ — és tényleg mellékeli is a kis félkört, benne a ponttal, amely végig jelzi a fejezetet. Utána: „Ugyancsak hasznos gyakorlati tanácsok“, íme egy csokorral (az eredeti helyesírással): Évszázados titkok naiv tudománya* Fegyver ellen. Szent György nap előtt, amely lugyot (ludat) találsz, vágd el nyakát és tégy egy gerezd fokhagymát és menny el Szent György napiján a templomba. Sem puska, sem fegyver nem árthat. Hogy el ne fáraggy. Ved ki a farkasnak a fogát, kösd nyakadra, el nem fáracz. Hogy futhass, mint akarod — A szárnyas egérnek a bal szemét szározd meg és kösd nyakadra., hogy senki se lássa. Hogy jó elméd legyen. A farkasnak a szivét avagy a nyelvét főzd meg, jó elméd lészen. Szeplőröl, vérhasról, nátháról. Az úti fűnek magvát főzd meg, az légyen italod estve és reggel. Dühös eb marása ellen. Farkas-marásról. A mézet főzd meg, ismét habard meg hideg vízben, kösd reá, meg gyógyul. Hogy részeg ne légy. Egyél boroczkmagot azon az napon éhgyomorra, melyen gondolod, akármennyit iszol, meg nem részegszöl. Hogy kilenc ember erejével birj. Egy ujj üveget tölos meg borral és tedd egy fecske fészekhez £>z. 'Jakab havának 3-ik napján. Ötnyolcad napig hagy- gyad és az után menny oda este és találsz egy követ in vitro, azt hordozd nálod (tovább olvashatatlan) Ellenséged ellen. A kígyó bőrt törd porrá és ha ellenségid vágynak, mosgyál meg benne ... Mit tudott még Bende Ambrus? Amint látni, Bende Ambrus uram érdekes könyvének e részében mindjobban eltér a komoly tudományoktól és a mágia titkai felé evez. Ám, — meg kell adni, — nem kevés jártassággal: érti a. javas- asszonyok tudományát is. Mert ime, miket tud: Titok beszédről. Vedd a rigónak a szivét és büdös bábutok (búbos banka) nyelvét, tedd a mely- lyedre, akármit kibeszél. A jó szerencséről. Amelly lugyat legelsőbb találsz, vágd ketté, kereszt utón ásd el, meny oda tiz nap múlva, találsz ott egy pénzt és hordozd nálod. Ám tud egyebet is a jó Ambrus mester: Hogy kedvesed kedvébe légy. A vércsének szivét hordozd a hónod alatt. Hogy utánod mennyen. Egyed a kakuk fűnek a gyökerét s utánad menyen. Meg kell jegyezni: Ambrus mester hat módszert és eljárást is tud az alábbi baj ellen: Hogy az asszony szressen. A Csollyánnak vegyed vizét, ad meg innya. Avagy: Egy patkószeget végy a kezedbe, vesd oda, hova az asszony napkelet előtt jár, utánad jár mindenütt. Még biztosabb: Az ő nevét ird az ő tükörébe fekete kakas vérével : beléd szeret, akár leány, akár menyecske legyen. Ismét. Az nőstény galambnak nyelvét tedd a nyelved alá, szolly vele, igen szeret. (Meghiszem azt!) Viszont: Ha a feleséged nem akar szeretni. A Farkasnak a ballábából vedd ki a csontját és hordozd nálod, felette igen szeret. Ha azt akarod, hogy a leant néked adják. Mikor a kérő ember ki akarván menni az ajtón, üsd meg a mestergerendát háromszor ezt mondjad: „Bizony jó fán van csinálva“. Senkinek nem adhatják hanem neked kell adni. No és végül: Árvizet ha akarsz csinálni. Vedd a nyúlnak a szivét vagy epéjét és ujj mézzel csináld össze, ahol akarod (ott lesz az árviz). Finita per mae Ambrosium Bende in anno 1764 die 13 januárié. Egy későbbi bejegyzés, ugyanazzal a kézzel: Coniugem duxi: In anno 1765 die februar, Eli- zabetam Piriti. ... Mégis elérte a sors. * A fenntidézett szemelvényekből láthatni, Bende Ambrus uram sok érdekes feljegyzést tudott ösz- szegyüjteni a javastudományokból is és ezért különös értékkel rendelkezik a kis könyve, mely bővelkedik a hasonló feljegyzésekben. Még érdekesebb tanulmányai a méhekről, amelyből a következő részlet szolgáljon izelitőül: TUDOMÁNY A MÉHEKRŐL. Melybe foglaltatik a méhek körül való dajka- ságnak igaz magyar és hasznos mestersége. Szent György havának első hetében szerdán, vagy csütörtökön bocsásd ki a méheket. Hétfőn, ha kibocsátód, mindenkor bennülők, tunyák, betegek, bágyadtak, annak felette restek és lopok lesznek. Kedden veszekedők, háborgók, marakodók, prédálók, károsok, irigyek, ellenségesek és tolvajok lesznek. d““ ........................ Közeled november ZO a zsidókórházsorsjegyek húzásának napja, amikor több mint 2000 nyeremény és közel hárommillió lej • kerül kisorsolásra. Vett mór zsiioborbizsorsjegyet? Ha még nem vett, siessen hogy el ne szalassza szerencséjét. Egy sorsjegy 100 lei. I Kapható minden trafikban, jobb I üzletben, bankban és ügynököknél I Szerdán erősek, kemények, győzelmesek, érzékenyek, heveskedők, serények és vígak, egészségesek, kövérek, nyughatatlanak, szorgalmatosak, szaporodók, tiszták lesznek. Csütörtökön építők, munkálkodók, takargatok, szelidek, jámbor-engedelmesek, tiszták, jók, épek és magabirók lesznek. Péntekéin barácsá- gosok, szerelmeskedők, nyájasok, egymáshoz vendégségbejárók, imitt-amott mulatók lesznek. Szombaton kedvetlenek, morcsok, gonoszkedvüek, erőtlenek, változók, szüzek, meddők, magtalanok, mérgesek, haragosak, fösvények és magukhozvalók lesznek. Vasárnap mindenkor kinniilök, csendesek, kövérek, kevé- lyek, könnyenélők, vendégeskedők, félelmesek és vesztegülők lesznek. Ha azt akarod, hogy a méhek haragosak legyenek, vörös posztón bocsásd ki, de nem csütörtökön, hanem szerdán és ha megkened a posztót kakasvérrel és úgy teszed a kas lyukába, annál kegyetlenebb leszen. Ha nem akarnak szaporítani, a mezőről egy keszkenőbe vigy hangyabolyt és mindenik alá egy- egy jómarokkal tégy hangyát. Mind fészkestől jó bőségesen szaporítanak, mindaddig, amig akarod. Hogy a méhek idején szaporodjanak hnsvét tájban futkoztasd meg, ama jó nagy öreg hangyákkal, még pünkösd előtt elkezdik a rajzást és bőségesen rajzanak mindaddig, mig akarod. Hogyha a méhek összevesznek s egymástól hordanak, avagy marnak, adj dolgot nekik, csapj egy jó marok makot közibök. Még jobb leszen, egy tiszta szitán szitálj fövényét, amennyi elég leszen a korpáját, vagy apraját öntsd ki, a tisztáját tartsd meg, abból egy marokkal vess a veszekedő méhek közé, legottan megszűnnek egymástól. Ha sok méhet akarsz hordatni, hogy ellepjék a kas méhet csinálj .három szeget, menykőütötte fából és mikor kiteszed a méheket, a méhpadot fúrd meg három helyen, a két végét és a közepét és szegezd be azon három szeggel, de csak úgy, hogy ki- vehessed, amikor akarod és ha el akarják a méhet vinni, el nem vihetik, amig a szeget azon tájból ki nem húzód, ahol a kas volt. Ha pedig ellopják a gazdasszonya főkötőjét tegye az ecetes hordóba, megkopaszul a tolvaj... • Bende Ambrus könyvecskéje — tudomásom szerint, — ma is a régi helyén fekszik a sebészeti klinika könyvtárában. Két évvel ezelőtt, amidőn Ja- cobovici dr. egyetemi professzor a könyvtárat átren- deztette, a kis könyvet régi helyére rakatta újra vissza, a 676. szám alá. Meg vagyok róla győződve, hogy a professzor nem fog habozni kiadni a könyvet, ha lépés tétetik annak érdekében, hogy ez a speciális erdélyi magyar kuíturhistóriai kézirat megfelelőbb helyen nyerjen elhelyezést. Jakab Géza LEGÚJABB őszi és téli újdonságok megérkeztek!! i NEUMANN 91. férfi» és fiuruha áruháza CLÜJ, FŐTÉR 14.
