Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-30 / 274. szám
KeV Képv Clcj-KoIoxsvár, 1929. november 30 SxOSnbút éceietiuisjA ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 800 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP 0"",v«‘«*tőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, Ő-94 4# 3-64. XII. évfolyam 274-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁOO** 1 évre 56 pengő, félévre 29 geag& negyedévre 15 peng& Egyes szám ára 20 fillér Tüzfüggöny Az öreg „tigris“ halálával kapcsolatosan egy »«reg anekdota között felelevenítik, hogy Clemenceau a legnagyobb ravaszsággal tolta félre Versaillesben a naiv professzort, Wil-. »ont, akiről azt hitte Európp, hogy mint „ar- • biter mundi“ hajókázott át kontinensünkre, holott... Holott Clemenceau fortélyos mosoly- * lyal a bajnsza alatt a népszövetségi alapokmány megszerkesztését bizta rá és mialatt Wilson tanár ur izzadott, verejtékezett, jogi formulákon törte a fejét, Clemenceau szép csendesen, kizárólag a maga ragadozó ösztöneire hallgatva, szétosztotta Európát. Ki nem veszi észre, hogy ma is hasonló szerepkörben mozognak a Wilson-fiák és hasonló szerepkört kaparintottak a kezükbe a Olemenceau-ivadékok? A széplelkeket odateszik az Íróasztalokhoz, hogy jogi formulákon, leszerelési táblázatokon, egyezségi szerződéseken, döntőbírósági stílusgyakorlatokon törjék a fejüket — közben Európa állig felfegyverkezik. A mai generáció csak azt csinálja, fájdalmas végzetszerüséggel csak azt tudja csinálni, amire apjának, a Háborúnak végrendelete kényszeríti: a háborút- Ezt kapta örökségbe, ehhez kell tartania magát. Nincs hatalma, hogy kivonja magát az erőszak iszonytató törvénye alól. Kellogg-paktum? Az Amur-menti síkon oly vígan marcangolják egymást az emberek, mint a régi szép békeidőkben. Döntőbíróság? A ikisantant lázasan készülődik, hogy a népszövetségi alapokmány ötvenedik szakaszán rést üssön. Leszerelés? Épen tegnap kaptak hajba a franciák az olaszokkal, hogy ki építsen több hajót? Stockholmban már készülnek, hogy kiadják az ez évi békedijat, Elza Brandström, a svéd vörös kereszt előharcosának, de a béke csak egyre késik az éji homályban. Mert mit ér az, ha a versaillesi békeszerződés elpusztítani kényszeritett hatmillió fegyvert, közel százezer ágyút, ugyanannyi számú gépfegyvert, harmincnyolcmillió lövedéket, egy félmillió tonna tüzérségi muníciót, tízezer repülőgépet és harmincezer repülőgépmotort a németek rovására, amikor a „békés“ Franciaor- »zág háromszor akkorára emelte fel hadseregének számát — tisztán a sorkatonaságot, nem pedig a tartalékokat tekintve, — mint amennyivel Németország rendelkezik. Clemenceau már nyugszik a vendéei sir- ban, de a Vendée szelleme száz esztendeig is ur lesz a mai Európában. „Bigger and better“ — ez a legdviatosabb amerikai jelszó, mindent jobban, hatalmasabban, szélesebb keretek között; még nagyobb felhőkarcolókat, még gigantikusabb arányokat. Az amerikai optimizmusnak nincsenek határai. De az európai optimizmus? Európa nem bízik magában, á. Lám, Clemenceau országában, Franciaországban igy fest az optimizmus: Ferry képviselő, a kamara hadügyi bizottságának tagja kijelentette, hogy olyan erőditmény-övet építettek ki a határon, hogy az ágyuk váratlan támadása esetén egész Franciaország határát tüzfüggönnyel lehet majd elzárni, amelyen áthatolni teljesen meddő törekvés lesz. Tüzfüggöny és nem fényfüggöny. Ez a különbség az európai és az amerikai optimizmus közötL Amerika úgy dolgozza meg a jövendőt, mintha sohasem fenyegetné a háború. Európa úgy néz a közeljövő elébe, mintha csak a háború állana előtte. Az egyik kitárja fényfüggönyét, a másik pedig leereszti maga előtt tüzfiiggönyét. Magyareüenes kirohanások hangzottak el a kamara mai ütésén Hanes professzor türelmetlen támadását Wilier József erélyesen visszautasította — „Semmi szükség sincs arra, hogy a Székelyföldre román tanítókat és tanárokat nevezzenek ki!“ (Bukarest, november 28.) A kamara csütörtöki ülésén napirend előtt Lucian szocialista képviselő intéz interpellációt az iparés kereskedelemügyi miniszterhez. Értesülése szerint a kormánynak az a szándéka, hogy a városok villamos árammal való ellátását állami monopóliummá tegye, ami erősen sértené ,a városok autonómiáját. Felvilágosításokat kér az ügyben, abban az esetben ugyanis, ha a tervet a kormány valóban végre akarja hajtani, a városoknak ellent keli államok és meg kell védelmezniük régi jogaikat. Lucian képviselő egy másik interpellációt is intéz a belügyminiszterhez a szatmári interimár bizottság törvénytelen adókivetései miatt. A szatmári ideiglenes városi bizottság 1927-ig visszamenőleg adókat és illetékeket vetett ki a munkásokra. Az interpelláló képviselő kéri a kormányt, hogy minél előbb intézkedjék az ügyben. •lumanca szocialista a hadügyminiszter tudomására hozza, hogy Bukarestben, Szat- máron, Sepsiszentgyörgyön katonai nyomdák működnek, amelyek magánmunkát is elvállalnak. Kérdi a hadügyminisztert, milyen törvény alapján működnek a nyomdák és hogyan lehet magánjellegű nyomtatványok elkészítésiénél katonákat alkalmazni. Cihoski hadügyminiszter azonnal válaszol, kijelenti, hogy a katonai nyomdák csak a katonaság részére készíthetnek nyomtatványokat- Az ügyet meg fogja vizsgálni. Averescuék puccsterve Şeitani többségi interpellációjában azt kérdi a kormánytól, mi az állásfoglalása az avereseánusok legutóbbi manifesztációival szemben. Az Averescu-párt végrehajtó bizottságának határozata megvalósítása esetén veszélyezteti az ország belső békéjét. Az ellenzék különböző politikai gyűlésein olyan nyilatkozatok hangzottak d, hogy a kormány megbuktatását célzó harcban törvénytelen eszközöket is föl fognak használni. Kérdi a kormánytól, hogy mi a válasza ezekre a forradalmi jellegű Készülődésekre. Közbeszólások: Nem komoly dolgok. Popescu Zorica rendőrségi brutalitások Mihaiescu a Milozi ügyben és ugyancsak a rendőrségi brutalitások ügyében jelent be interpellációt. Lucian közbeszól: A liberálisok is ilyen módszerekkel dolgoztak. P. Joanitescu többségi: önök egy listán szerepeltek velünk a választások alkalmával. Illő, hogy más magatartást «tanúsítsanak é» hagyjanak fel a kétszínű politikával. Lucian: A közös listából önöknek annyi hasznuk volt, mint nekünkP. Joanitescu: A regátben önöknek egyáltalában nincsen talajuk, Lucian: Ugylátszik azért akarnak velünk a községi választásokra paktumot kötni. Napirenden a felirati javaslat vitája szerepel. Az első szónok Tilea, aki a nemzeti parasztpárt helyzetével foglalkozik. Megállapítja. hogy Erdélyben a párt népszerűsége növekedőben van. Ezután a chemaristák mozgalmára tért át. Leszögezi, hogy ez nem reakciós alakulat, a nemzeti parasztpárt fiatalságát foglalja magában és demokratikus keretek között működik. Majd azt mondja, hogy a Maniu kormány lényeges könnyítéseket tett a kisebbségek helyzeténA székely kuliurzónák botránya A következő szónok Hanes egyetemi tanár, aki éles kirohanást intéz a kisebbségek ellen. Nem tudja megmagyarázni, hogy a kormány miért ad államsegélyt a kisebbségeknek, miért támogatja okot annyira kulturális téren, amikor a román iskolák is olyan nagy szükségben vannak és miért veszi be az esküt a nyugdíjasoktól és ad nekik nyugdijat, amikor a romáir nyugdíjasok nyomora olyan nagy. Pardon. Pardon Megjelentek az nj karácsonyi zeneM- bumok. Moravetz. Bard, Nádor es Rózsavölgyi albumok már minden könyvkereskod 's ben kaphatók. Kizárólagos terjesztője Romániában az ország zenemű központja, a MORAVETZ zeneműkereskedés, Timişoara. — Kérjen még ma ingyen ismertetőt IvlORAVETZ-tój. — — i 8 Wilier magyarpárti képviselő csodálkozik a támadáson, amely azt állitja, hogy a kormány a kisebbségi iskolákat az állami iskolák rovására előnyben részesíti. Bizonyára Hanes is nagyon jól tudja, hogy milyen nagy áldozatába került az államnak az eddigi kormányoknak a kisebbségi vidékeken gyakorolt kultúrpolitikája s például a Székelyföldön ffelállított kulturzóna, ahol a román tanárok és tanítók dupla fizetést kapnak. A magyar kisebbségnek konkrét sérelmei vannak, ilyen a magánjavak kérdése, amelyben bár az igazság a magyar kisebbség részén van, a kormánytól mindez ideig nem kaptak igazságos döntéstHanes hangoztatja, hogy a kulturzónában működő tanárok és tanítók csak ali\pfrzeté- sük kétszeresét kapják, amely mindössze ne- hányszáz lejt tesz ki- Panaszkodik, Iţogy a román tanerőket a kisebbségi lakosság rosz- szul fogadja. Mai száqiunik.
