Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-25 / 270. szám
xn. *vr. 270. szám. A „KELETI UJSAG“ ▼asáraapi mellékleti» 17 ? Dr. Balázs András könyve (XoloBsvir, november 23.) Dr. Balázs András kanonok, státusi referens rendkívüli figyelemreméltó könyvet irt és bocsátott közre ^Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez“ címen. Ebben a munkában a címnek megfelelően annak az 1919-től 1929-ig, tellát tíz esztendő óta tartó emberfeletti küzdelemnek okmányokkal megrázó képei, amelyek iskoláiért folytatott az erdélyi magyarság. Szerzőnek az a felfogása, hogy a küzdelmet a leghívebben azok az előterjesztések, emlékiratok tárják fél, melyeket az erdélyi róxu. kath. püspöki megye s a kisebbségi magyar hütfelekezetek, mint iskolafenntartók a román közoktatásügyi kormányhoz s más illetékes tényezőkhöz intéztek iskoláik védelmében. Ezek a történelmi okmányok egyben SS iskolán keresztül rávilágítanak Románia kuL'Jurviszonyaira is és közzétételük kulturtörté- neimi jelentőséggel is bir. A történelmi háttér megvilágítása nélkül az iratok egymagákban vagy egyáltalában nem volnának érthetik, vagy nem eléggé kifejezőéi. Előbb tehát az eseményeket ismerteti röviden ezek alapján, de külön, a második részben közli az eseménynek megfelelő okiratot. Az értékes munka beosztása szerint világosan tárja fel a»t a sorvasztó iskolapolitikát és célíru(lakosságot, amellyel az elfoglaltság és túlzott sovinizmus teljesen meg akarja fojtani a kisebbségi oktatást. Eb a politika az első években 1919-401 1922-ig, főleg a magyar birtokosság és magyar hitvallások vagyoni legyengitését vitte keresztül. 1922 végén a kisebbségi egyházak ingaJţianai már jórészt ki voltak sajátítva, ami azután történt, az inkább a hozott határozatok végrehajtása volt. 1921-től kezdve, mikor Áverésemtől Bratianu átvette a hatalmat, a kormányzat egész erejével a magyar kisebbségi iskolákra vetette magát. Ezzel szemben az egyházak védekezése 1919-től 1921-ig természetszerűleg inkább az iskolák fenntartására szolgáló alapítványi birtokok védelmére irányult.. 1921—22-ben pedig a vagyoni és iskolai védelmet egyaránt felölelte. 1923- tól napjainkig az álláspont az iskolákért való elszánt küzdelem volt. , Természetesen ezen a helyen lehetetlenség a hatalmas anyagról még csak kellő áttekintést is nyújtani, annak rendszerét, belső összefüggését röviden feltárni. Mindössze csak jelezzük, hogy a kitűnő könyv három részből áll. Az első rész az általános szempontokat, a kormányok tizévé* iskolapolitikájának feltárását foglalja magába. Elkezdve Branişte Valér kisebbségi iskolapolitikájával rámutat a kronologikusan is egymásra következő eseményekre. A második rész az okiratokat sorakoztatja fel. Negyven előterjesztés, memorandum, beadvány következik egymás után. Mindenik egy-cgy tragédiának a .dokumentuma. Megrázó erővel domborodik ki belőlük a jogtalanságok elleni védekezésnek emberfeletti küzdelme. Történelmi okmány mindenik és a kisebbségi sorsnak elviselhetetlenül súlyos voltát igazolja. Viszont mogcáfolhatatlan bizonyíték arra nézve is, hogy az erdélyi magyarság a maga részéről mindent megtett jövője védelmére a megváltozott államügyi helyzetbe való belenyugvás mellett. Mindazok a kötelességek és szempontok, amelyeket az utóbbi tekintetben, az állampolgároknak és kisebbségi intézményeknek is respektálniok kellett, az iskolákért való küzdelem során, teljes mértékben tekintetbe vétettek. Nem igazak és önként elesnek azok a vádak, amelyekeit tíz esztendő során a magyarságra zúdítottak és amelyek csak arra valók voltak, hogy cinikusan újabb politikai fegyvert kovácsoljanak ellene. Végigolvasva a különböző felterjesztéseket, — amelyeket a magyar egyházak akár a miniszterhez, akár a kormányhoz, vagy Őfelségéhez, sőt a Nemzetek Szövetségéhez is intéztek, — ez utóbbi tény fényesen megállapítható. Viszont az emelt fővel folytatóit egy nemzet jogaiban gyökerező jogokért és igazságokért való küzdelem tiszta fényében tárul fel a maga szörnyű valóságában az a veszedelem is, amely a negyven memorandumot múlhatatlanul szükségessé tette. Elborzad az ember olvasva a kétségbeesett erőfeszitésnek ezeket a komoly dokumentumait, hogy milyen szörnyű veszedelem fenyegette az elmúlt tiz esztendő alatt kulturális életünket, magyarságunkat, fajisá- gunkat és jövendő fennmaradásunkat. Ha nem volna az egész könyv vérző valóság, azt kellene mon\r8 dánunk, hogy a legreálisabb kisebbségi regény. De akkor is kifogásolnunk kellene, hogy az iró fantasztikus túlzásokba tévedett, amikor ilyen abszurdumok és sötét szándékok szenvedőivé tette regénye hősét, egy népet. Sajnos, amit mi egy regényben fantasztikumnak és hihetetlennek bélyegeznénk, az megtörtént igaz valóság, melyeket okmányok tömege mellett, másfélmillió magyar bizonyít, hiszen átélte, helyesebben átszenvedte. Balázs András könyvének hatását, illetve súlyát a történelmi alapossággal, az események részletes ismeretével az elfogulatlan tárgyi hűség betartásával lefektetett megtörtént tények mellett a végletekig fokozza az a tudalt, hogy a szerző könyvével nem zárultak le ezek a valóságok, hanem nagyrészben ma is fennállanak. Ma is tart ez az iskolapolitika. Legfellebb csak arról lehet szó, hogy némely kérdésben a helyzet enyhült. Amikor tehát a kisebbségi iskolák tízéves múltjára nézünk vissza, jelenét is látjuk benne. Történelmet irt tehát Balázs András dr., de olyan történelmet, amely még nem a multté, még nem zárult le, hanem a tiz évvel ezelőtti gyökérből tovább hajt, tovább folytatódik. Viszont ezeknek a tényeknek ismerete nélkül nem is lehet való fogalmat szerezni az erdélyi magyarság helyzetéről. Egykor azonban történelmi kutforrásokká lesznek. Minél súlyosabb helyzetben van egy nép, a folytonos szenvedés, küzdelmek okozta természetes lelki következményképpen az hajlamos az elfásu- *lásra, érzésekben vagy a kötelességek felismerésében eltompulhat. Elnyomott népeknél rende* következménye volt ez mindig egy nép halálát megelőző korszaknak. Ha talán nem is imminens nálunk ez a veszedelem, kétségtelen, hogy a magyarság jövendő sorsának szempontjából rendkívül fontos, hogy állandóan szemünk előtt lebegjen a maga intenzitásában az elmúlt tiz esztendő minden megpróbáltatása és az ezekből folyó tanulságok. Helyzetünket felismerve a jövendő biztosítása nemzeti és kulturális téren - csak igy képzelhető' el és alapozható meg. .Ebben a tekintetben is megbeosülhetetlen szolgálatokat tesz Balázs András dr. könyve. Mindenkinek el kell olvasnia, minden magyarnak ismernie kell, különösen azoknak, akik az áttekinltés vagy a tények tárgyilagos ismerete hijján nem rendelkeztek a kérdésben azokkal az ismeretekkel, amelyek kulturális életünk megítélésénél az érte folytatandó „Charité Szanatórium“ ClupK«to«v£r, Strada Regată (Majális* utca) 12- ft. — Teiefcns 600. Sebészet Belgyógyászat (cukor-, vese-, gyomor- és anyagforgalmi megbetegedések diétás kezelése.) Szülészet (külön szülőszobával és gyermekágyas osztállyal, 8—10 napos pau- sál árakkal). Nőgyógyászat. Urologia (prostata, hólyag-, vesebajok). Orthopedia.. Szemészet. Fül-, orr- és gégegyógyászat. Röntgen. Villamos kezelések. Fogyó- és hizókurák. Vegyi és bakteriológiai vizsgálatok. Gyógyfürdők bejáróknak is. — Mérsékelt árak. Igazgató főorvost Prof. Bs*. iSeísner Pál [ rnuKammimtminiaBnaBammammmmiisarKm msaemummmmmm munka érdekében múlhatatlanul fontosak. Ott kel- ; lene tehát lennie e könyvnek minden magyar asztalon, hogy a magyar tudatosságnak alapja, a ránk váró feladatok elgondolásánál és elvégzésénél útmutatója, kitartásunknak figyelmeztető jele és áldozat- készségünknek forrása legyen. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy aki figyelmesen elolvassa ezt a könyvet, ne ismerné fel kötelességét, ne Jutna el az egyetlen megengedett magyar kisebbségi világnézethez. Csak igy, ilyen egységesen kialakult magyar felfogás mellett lehet megoldani az erdélyi kisebbségi iskolaproblémát és megmenteni kultúránkat. Egyben azonban égő vád is ez a könyv, az elmúlt kormányokkal szemben. Ami nekünk dicsőségünk, hogy ilyen rettenetes megpróbáltatás ellenére is meg tudtuk állani helyünket, az súlyos vád és történelmi felelősséggel járó komoly kérdés azok szempontjából, akik tiz esztendő alatt ilyen eljárásra élethalál-barcra kényszeritottték az erdélyi magyarságot, nem gondolva az ország presztízsére és a román kultúra kárára. Viszont a jelenlegi kormánynak is figyelmébe ajánljak Balázs András könyvét, bogy okuljon belőle és zárja le a maga részéről a könyvet, mart a pont még nincs feltéve a végére, hiszen nincsen vége ennek a küzdelemnek. Tegye jóvá tehát a tiz esztendős mulasztást, okozott károkat, és adja meg mindazokat a jogokat, amelyek az erdélyi magyarságot magilletik. Végül pedig Nyugat népei láthatják e munkából, hogy hogyan tettek eleget az elmúlt kormányok az erdélyi magyar kisebbséggel szemben mindazoknak a kötelezettségeknek, amelyekeit az insperium átvételekor vállaltak. Balázs András komoly munkáját, ezt az értékes, de súlyos valóságokat tartalmazó könyvet az erdélyi magyarságnak különösképpen figyelmébe ajánljuk. — rő. HA NINÜ/AKKOR VEGYEN 1 I
