Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-25 / 270. szám
1« A „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete XII. BVF. 270. SZÁM. Eirápaviía! állomásválaíztóral Nem kel! már keresni, csak beállítani. — Magas aatenoa nélkül! A legrégibb tapasztalat, a legmodernebb szerkezet! „A legközelebbi busz esztendő meghozza az ezer kilóméteres sebességgel száguldó lövegrepülőgép teljes diadalát és a levegő végleges meghódítását" mondja Loui Jnterju a levegő ősz oeteränjäoai, aki ma már csak öekés rekíámüzletekkef fogfafkozik (Paris, november hó. A Keleti Újság párisi j szerkesztőségétől.) Néhány héttel ezelőtt egy angol ; repülőgép meghaladta az ötszáz kilométeres óránkénti sebességet. Az általános bámulatban és álmélkodásban egy ember nem osztozott. Az öreg Blériot. — Nincs nagyon messze az idő, amikor ezer kilométernél is gyorsabb lesz a repülőgép, mondotta. Már pedig, ha az öreg Blériot, az óceán repülés első és legmakacsabb hőse mond valamit, az nem tréfa. Felkerestem tehát a levegő ősz veteránját, hogyan képzeli ezeket a jövendőbeli repülő dolgokat. — A Schneider Cup eredményei — mondotta Louis Blériot, — aki ez alkalommal nem a gyárában, hanem a kamara tőszomszédságában, gyönyörű lakásán fogadott, egy félig elsötétített szobában, amint ez illik egy élete alkonyán járó öregedő veteránhoz — mondom: ezek a pompás eredmények a repülés óriás jövője mellett tettek bizonyságot. Igaz, hogy ezt a sebességet egyelőre csak hidroplánokkal lehet elérni, mert a szárazföldi kerekes repülőgépekre egyelőre még végzetes lehetne az ilyen óriási sebesség a le- és felszállásokkal járó súrlódás miatt. Igaz, hogy ennek egyik oka, hogy a mai fel- és le- 8*álló helyek még nem ideálisak, göröngyösek és igy a súrlódás hatását még fokozzák. De még ideális fel- és leszálló helyek mellett is könnyen pozdorjává zúzódhatnék egy akár „csak“ ötszáz kilométeres sebességgel startoló vagy leszálló repülőgép is. Olyan megoldást kell tehát találni, amely egyesiti a levegőben elérhető maximális sebességet a le- és felszállásnál szükséges kisebb sebességgel. Ez a probléma egyáltalán nem megoldhatatlan. A legkézenfekvőbb egyelőre az amerikaiak által sikerrel kipróbált ejtőernyős leszállási mód. Evvel a módszerrel a fantasztikus sebességgel száguldó repülőgép sikerrel szállhat le még pedig úgy, hogy a pilota leállítja a motorját és felfelé kezd körözni leszállás előtt. Ilyenformán elveszíti lassanként a gép a sebességét, egyszerű zuhanó masszává lesz, mire a pilota kinyitja ejtőernyőjét és szépen leereszkedik az ejtőernyős gép a földre. Ez vonatkozik a leszállásra, mert a felszállásnál a dolog természeténél fogva egyszerűbb a dolog, hisz nem kell feltétlent! 1 azonnal a maximális sebességgel startolnia a gépnek. — A le- és felszállás kérdése tehát aránylag könnyen áthidalható és nem lehet akadálya a sebesség fokozásának. Azonban ahhoz, hogy a mai sebességnél lényegesen nagyobb sebességet lehessen elérni, lassan át kell alakulnia a mai repülőgép típusnak. A tipus egyre jobban az ágyugolyólövedék formájához fog közeledni. A szárnyak és a hatalmas uszótestek a hidroplánon és a kerékrendszer a repülőgépen fokozzák a súrlódást és a levegő ellenállását. Egyre kisebb és koncentráltabb lesz tehát a repülőgép formája. Egyre kisebb és nehezebb. Lebegés helyett röpülni fog, mint a kilőtt puska vagy ágyúgolyó és egvre jobban kihasználja majd az egyre fejlődő hatalmas kis 'térre koncentrált de egyre erősebb motorok erejét. — Mit tart Ön a léghajó jövőjéről, M. Blériot, — kérdezem. — A Zeppelin teljesítménye gyönyörű és heroikusán szép. Olyan eredmény ez, amire ma még a repülőgép valóban nem képes. De én ennek dacára kitartok a repülőgép mellett és az a véleményem, hogy a repülőgép a jövő légi közlekedési eszköze. Megmondom miért. — A léghajó mai nagy előnye a hatalmas akciórádiusz. Teherbíró képességét is szokták dicsérni, de ez ma már túlhaladott álláspont, mert hisz az épülő és részben elkészült gigászi oceánjáró repülőgépek teherbíró képessége sokkal hatalmasabb és gazdaságosabb minit a léghajóé. A Zeppelinen kb. hét négyzetméter emelőfelület jut egy szállított utasra. A repülőgépen legfeljebb ha egy négyzetmétert lehet számítani. A Zeppelinen 20 utasra esik 60 főnyi legénység, a hatalmas oceánjáró repülőgépen 100 utasra 19. Ezek csak kiragadott adatok. Ehhez járul azonban a léghajó óriási építési költsége és a le- és felszállóhelyek óriási fenntartási költsége. És végül a repülés szcmpontjaooi nem lényegtelen igen alacsony sebesség. A Zeppelin ma kb. százkilóméte- res sebességre képes és ez valami nagy mértékben aligha lesz fokozható, a repülőgép ezzel szemben már ma tart az ötszáz kilométernél és hol vagyunk még a „végső határoktól“. Amikor én debütáltam az aviatikában húsz év előtt, hatvan kilóméteres sebességek voltak a rekordok. Húsz év alatt a tízszeresére emelkedett a sebesség. És szent meggyőződésem, hogy újabb húsz év alatt oz a sebesség legalább is megkétszereződik, tehát minden túlzás nélkül bizhaltunk abban, hogy busz év alatt elérjük, sőt meg is haladjuk az ezer kilométeres sebességet... Blériot ezeket a látnoki szavakat hidegen, nyugodtan, minden pátosz nélkül mondja. Ugyanolyan hidegen és szakszerűen mint húsz év tizenegy szétroncsolt monoplán ronosain, nem keseregve az elúszott 780.000 frankján, az egész világ hahotája közepette egyszerűen és nyugodtan makaesnl és nagyképűség nélkül megkonstruálta a tizenegyedik monoplánját amelyen átrepült« a La Manche osator- nát... Beszéde olyan mint egy igazi mérnöké. Gyors, világos és szaggatott. Folytatja: — A Zeppelin nagy akciórádiusza, ami ma tízszer akkora, mint a repülőgépé. A Zeppelin, amikor startolt Friedriehshafenből, húszezer mérföldet hordott a hasában, tehát a tokiói eitapp nélkül el tudott volna repülni Los Angelesbe. A mai repülőgép praktika? maximális akciórádiusza alig több kétezer mérföldnél. Csakhogy ezt a látszólagos hatalmas előnyt nem szabad túlbecsülni. Szárazföldön, legalább is civilizált szárazföldön, ma már nincs szükség ilyen hatalmas leszállás nélkül végigrepülhető távolságokra. Megfelelő leszállóhelyekkel (már pedig ilyenekkel igen rövid idő alatt teljesen bo lesz népesítve minden kontinens) a kétezer mérföldes etappok teljesen kielégitőek. Ami pedig a tengereket illeti, itt már épülnek az úszó szigetleszállóhc- lyek, amelyek rövidesen ellepik az óceánokat és elhárítják a repülőgép utjából az utolsó akadályokat is... — A legközelebbi húsz esztendő tehát véleményem szerint meghozza az ezor kilométeres sebességgel száguldó lövegrepülőgép teljes diadalát és a levegő végleges meghódítását. — És Ön Monsieur Bleriot, milyen szerepet vállal ebben az utolsó diadalmas ostromban? — Én már öreg vagyok, — mondja kissé rezig- náltan Bleriot. Én már megtettem a magamét. Most már dolgozzanak a fiatalok. ...Künn a levegőben megjelenik egy nagy Bleriot repülőgép, amely roppant zászlóuszályt hord magával, lomhán rajzolja a világ fővárosának egére egy étvágygerjesztő likőrmárka reklámját. Mert a levegő nagy matadorja heroikus légicsaták helyett ma már csak békés reklámüzletekkel foglalkozik... Aigner László feiddi nemeskanárik a hires harzi mesteriskola valóban kitűnő énekesei, tíz márkáért és feljebb. Előéneke- sek, tenyészni rok, ? fehér kanárik, ma j dárfürdők, ketre- ! cek. madár leség, | madárgyógysze- j rek. Szétküldés direkt postán legminimálisabb szállítási költségekkel, valamint gyors és biztos szál- : jlitás. Nagyon érdekes árjegyzék, értékes seriként-? utasításokkal ingyenesen. — Grosszucht Reydeureich. 3ad Su lerode 219. Harz, Deutschland
