Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-25 / 270. szám
14 as X „KELETI U JSAO“ vasárnapi melléklet» xn. «VT. 270. SZÁM. ven kópéból negyven templom, torony és cinterem. Énekben azonban oly nagy a változatosság, annyi a szépség és az eddig merőben kiadatlan nj anyag, hogy a kiadó és a művész már csak az utóbbi nézőpontból is megbecsülhetetlen szolgálatot tett e képekkel művészettörténetünknek. Az album képsorozatát a legnépesebb, városi, mondhatni vezéregyházközségek régi templomai nyitják meg. Ott látjuk a kolozsvári, Farkas-Utcai öreg Mátyás-templomot finom, lágy színekben. Ott a ma- rosvásárhelyi várbeli nagytemplom, hatalmas, izmos tornyával. Szinte fáj arra gondolni, hogy a mai nyugati, renaissaneeos főbejárat helyén ezelőtt 40 évvel még használatban volt fedett lépcsőzeto és felvonóhidja egy ily jelentékeny kulturközpontban is a nélkül pusztult el, ohgy bár egy fénykép, vágj7 rajz maradt volna róla. A környező vár bástyái is ma csak gondozatlan épütótkoldusok. Nagyenyed festői bástyái és hatalmas, vaskos tornya sokkal épebben, ha már most nem is sokkal gondozattabban állanak. Ma már ezekre is szemet vetett az a művészeti érzék és megéiitésnélküli lélek, mely a kisajátítás, majd a lebontás és azután a környezetbe nem illő építkezés torzképével ijeszti a jövőt. Nehány erdélyi városunk szép*, hangulatos képét máris elrontotta az ilyen ízléstelenség. Dés pompás, sugártornyu temploma külön egyénisége az albumnak. Torda kétféle érdekes ódon templomát már a református levelezőlapokról ismerjük. ízlésre a félkörives román stilus emlékeiből az albumban a Szilágyságból az ákosi kéttornyú monostortemplomot) és a somlyóujlaki kis templomot, Erdély északkeleti részéből a sajóudvarhelyi templo- mooskát és ennek nagyértékü dombormüvét látjuk, melyet a rajzoló művész vastag vakolatretteg alól szabadított ki. Ez egyike Erdély legrégibb és legbecsesebb szobormüveinek. Finom rajza egyik legszebb gyöngye az albumnak. Ezekhez csatlakozik a magyargyerőmonostori templom is, mely sugár tornyával Kalotaszeg egyik bájos szépségét adja elénk. Korra a marosfelfalusi, pókakereszturi és meiő- veresegyházai templomok követik ezeket, mint a román és csúcsíves Ízlés átmenetének építészeti emlékei. Velük cgyidőből valók Borberek és Alvinc templomai. Az utóbbinak csak középső hajója maradt reánk, illetve azt alakították ált mai alakjára, egy nagyobb templomból. Somkerék, Tancs, Kraszna, Marosszentimre és Vice templomai már a csúcsíves ízlést a gótikát képviselik. ***» * h A cintermek közül a galambod! és toldalagi a keleti Mezőségszéli fatorony fajképét mutatják be, melynek az albumban a szép, karcsú kölpényi fa- torony a legszebb példája. Egészen más typust képvisel a már lebontott ördöngősfüzesi harangláb, újra mást a pókai, vagy a tömzsi nagyfülpösi. Forma- szépségben kétségtelenül a már elpusztult magyar- bikali a még meglevő mezőcsávási és az 1754-ben készült krasznavécsei vezetnek. A cinteremkapukból a szép koronkai kapuit látjuk 1710-ből. E tornyok, haranglábak és cinlteremkapuk mind a népies ízlés utolsó három századának emlékei; de kétségtelenül régebbi formákat tartottlak fönn. Nagykálló várának egy XVII. századi képén a fatorony rokon ezekkel. Külön typus a hatalmas ke- tesdi faltcrony a Kalotaszegen, mely szintén lebontás előtt áll. A templombelsők közül a kolozsmegyei Vista templománál bemutatásra keresve sem lehetett volna érdekesebb és szebb emléket találni. Két szép képe maga az egyszerűség, Ízlés és finomság. A legtermékenyebb XVIII, százévi templomi mennyezet és karzatfestő a kolozsvári Umling Lőrinc 'rüveiből a szászlónai templomból mutat be az album két szép részletet. Külön érdekességük, hogy az Umling- mirutákból ezekből egyik az első színes sot-.-.-irosi- itás. A tancsi szószék két) oldallapja Sipos uavid- nak, a XVIII, százév kidéi ezermesterének müve, a kinek munkáiból akár egész külön album telne ki. A képekhez Debreczeni László irt 16 oldal terjedelmű jó, áttekinthető szöveget s ő metszette a színes képek linóleumait is. A képducok Kolozsvárit, Keresztes Józsefnél készültek s az egész müvet a segesvári Markus-nyomda állította ki, minden tekintetben mintaszerűen. A mü ára 400 lej. Egy kepe tehát 10 lejbe sem kerül. A mü minden tekintetben megérdemli, hogy egyik legkapósabb darabja legyen az erdélyi könyvpiacnak, melynek kétségtelenül legszebb idéni terméke. (Megrendelhető a Ref. Egyházkerület iratterjesztésénél, Cluj, Str. Bra- tianu.) KÖNYVEK KÖZÖTT Erdélyi műhely 1 Molter Károly aj vígjátékon dolgozik. Bartalis Jánosnak közelebbről verseskötete jelenik meg a budapesti Géniusz kiadásában Erdélyi bukolikák cimmel. Ugyancsak uj verses könyve jelenik meg az Erdélyi Szépmives céh kiadásában. — Makkai Sándor könyvet irt Bethlen Gáborról. E könyv Kolozsváron jelenik meg. Makkai Ördögszekerének uj kiadását rendezi sajtó alá a budapesti Géniusz. — Sebem Samunak uj regénye készült el, amelynek témája az erdélyi színészet hőskora. E regény elsőnek a Keleti Újság hasábjain jelenik meg. — Tamási Áron uj novel'láskönyve jelenik meg az Atheneum kiadásában. Tamási különben uj regényének befejezéséhez közeledik. — Franyó Zoltán háborús regényt írt újszerű beállításban. A könyv először német nyelven jelenik meg egy berlini cég kiadásában. — Nyirő József Sibói Bölény cimü regénye megjelent Budapesten is. A müvet a kritika nagy elragadtatással fogadta. — T&béri Géza uj regényt ir, amelynek főhőse Teleki Sándor gróf, Petőfi kalandos életű barátja. — Ligeti Ernő Kék barlang cimü regénye Budapesten is megjelent. A mü ezúttal tízezer példányban nyomult. — Kos Károly Erdélyről irt képzőművészeti könyvet. A mü az Erdélyi Szépmives Céh kiadásában jelenik meg e hó második felében. — P. Gulácay Irén monumentális regénye, amely a szatmári béke idejét tárgyalta, karácsonyra jelenik meg a budapeslíi Singer és Wolfner kiadásában. — Sipos Domokos posthumus kötete, amely először az Erdélyi Szépmives Céhnél jelent meg, most az Atheneum kiadásában látott napvilágot. — Károly Sándor uj regényt irt, amelyet a csehszlovákiai Reggel civ" lap vásárolt meg magának közlésre. Kéí vsrr.rs l- ösyv Az egyiket a marosvécsi református lelkész: Bartha István irta. A másik utódállamból érkezett, szerzője: Fekete Lajos Újvidékről. Bartha István könyve kellemes meglepetés. Az ember gyanakodva vesz kezébe mindenféle vidéki nyomtatványt, annyian Írnak mifelénk és a legtöbb primőr-könyv versekben van írva... De ez a könyv kisebb méretű felfedezésszámba megy. Üde, közvetlen, természetes hang, egészséges humor, plasztikus képek, semmi nagyképűség. A költő nem öltözik koturnusba, sőt szinte azt merném mondani, hogy ingujjra vetkőzik, Bartha István itt-ott emlékeztét Bartalisra és hogy szivéhez nőtt az erdélyi bukolikák szerzője, ezt versben is közli velünk. De Bartalisot nem is lehet utánozni, mert épe® a közvetlenül iró költőket nem lehet. Bartailissal csak annyiban van kapcsolata, hogy ő is úgy, a hétköznapok parányi cselekedetein, finom megmoccanásokon és megmozdulásokon, aprólékos megfigyeléseken keresztül jut el a költői hatás titkáig. Talán abban is, hogy széttöri a kötött formát... Noha embere a rimes verselésnek. Pompás rimei vannak, semmi erőszakolta ág, mesterkéltség nincs bennük. Rimes versei között különösen azok érdemelnek figyelmet, amelyek epigrammszerüség- gel négy-nyolc sorban rögzítenek meg egy iirai érzést. Van egy pár ezek között, amelyet mézeskalá- csos szívre érdemes volna Írni, olyan egyszerű, mindenki számára szóló. Sok versének népdalszerii a levegője, de dicséretes, nem pedig korholó értelemben. E kötetben túlontúl sok a vers, akad közöttük gyenge is jócskán. Nem is a versek itt a gyengék, csak egyes szakaszok lanyhulnak el. Mindenesetre a: Holtak néznek kötet Írója megérdemli, hogy a kritikusok ne veszítsék al a szemük elől. Fekete Lajos szintén fiatéi ember, gondolom, ez a második verseskönyve. Más vágású, mint a mi Bartha Istvánunk, problémái mélyebbről fogottak, horizontja szélesebb, kifejezési eszközei színesebbek, lelkivilága differenciáltabb. Problémái a világháború utáni nemzedék lelkivilágát tükröztetik vissza: sok kétség, sok föl nem használt erő — ,sok szenvedés. E szenvedések elől a költő hol a vallásos mítoszba menekül, hol a kollektiv humánus eresze alá. Képei merészek, de távlatot nyitók; hangulate, összejött, nem egyszer szándékosan homályosságba takart, de: igazi költői hangulat. A vers libre nyomdokain halad ő is, aminthogy effajta érzések érzékeltetésére szűk keret a kötött forma. Skálája széles, profilja, amely felvillan ez elektrizált sorok mögül, letagad- hatatlanul érdékes. Fekete Lajos a maga hangján küzd és beszél, originalitása nem utánzás. Ez uj költeméuykötetével Fekete Lajos a Vajdaság első költői soráha emelkedett. (1.) Schauspieler und Schauspielkunst. Julius Bab, a német színészet legavatottabb krónikása e cimmel érdekes könyvet jelentetett meg a berlini Oesterheld Verlag kiadásában. A mü a nagy német színészeket csoportosítja ötletes szempontok szerint. Bassermannról, a Thimigekről, Wegenerről, Durieux- ról, Agnes, Ştraubrol, Schildkrautról, Janningsrőd, Gerda Müllerről, Bergnérről, Massaryról, Paul Ilartma’nnröi, Ernát Deutsehról, stb. olvashatunk jellemző észrevételeket. A müvet Babnak Dúséról, Sarah :Bemhardtról és Yvette Guilbertről irt tanulmányai fejezik be.
