Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-24 / 269. szám

XII. EFF.SZÁM. MäasssSsaa Ukrán diákok szétrombol­ták a lembergí szovjet­követséget (Lemberg, november 22.) Ukrán nacionalista diákok ma megrohamozták a lembergi szovjet kon­zulátus épületét és összeverekedtek az épületben a konzulátus személyzetével. A hivatalnokok végül is kénytelenek voltak mcghátrálni a túlerők elől. A diákok erre a konzulátus berendezését összerombol­tak, az ablakokat beverték és a berendezési tárgya­kat az ablakokon át az udvarra és az uecára. A rombolók a konzul hivatali szobájának ajtaját is fel- feszitették, a konzul revolverlövésekkel védekezett. Blank Móric, a Mar mor oscii és Blank bankház elnöke meg-half (Bukarest, november 22.) A romániai köz­gazdasági életnek nagy gyásza van Blank Móric, a Marmorosdh et Blank vezérigazga­tója 81 éves korában meghalt. Blank Móric Románia egyik leghatalma­sabb pénzitézetének az élén állt. Páratlan gazdasági organizator volt, aki alig néhány évtized alatt, Keleten répa egyik leghatalma­sabb intézetévé fejlesztette ki bankházát- Egész fiatalon került a Marmorosch még akkor szerény keretek között dolgozó bank­hoz és szívós munkával, nagy körültekintés­sel alapozta meg a bank üzemét. A világ­háború alatt már igen jelentős intézmény volt a „Marmorosch és Blank“, de jelentő­sége még inkább fokozódott a területileg meg­nagyobbodott Romániában. Ez az intézet 1923-ban ünnepelte fenn­állásának 75 esztendős évfordulóját és törté­netesen ez a jubileum egybe esett Blank Móric 7.5-ik születésnapjával. Az utóbbi évek­ben már nem vett részt kiterjedt koncernjé- nek és ipari vállalkozásainak minden ügye igazgatásában, kitűnő segitő társat talált fiá­ban, az európai műveltségű Blank Arisztid­ben. De évről-óvre megjelent a' közgyűléseken és patriarcha külsejére emékezte.tő figuráját mindig ovációkban részesítették. Különben sokat betegeskedett és az év nagy részéi egy bécsi szanatóriumban töltötte­Blank Móric józan eszét, éleslátását a kormányok is szívesen vették igénybe. Blank Móricot valahányszor nagyobb pénzügyi tranzakcióról volt szó, mindig meghallgatták, egyidőben hol őt, hol fiát emlegették pénz­ügyi államtitkárnak, sőt pénzügyminiszter­nek is, de e megtiszteltetés alól mind a kettő szerény ember lévén, állandóan kitértek. Blank puritán* érzésű ember volt, sok jóté­konysági cselekedet fűződik a nevéhez Poli­tikai pártokkal szemben személyében soha­sem angazsálta magát és el lehet mondani róla, hogy minden politikai körben egyfor­mán kedvelték. Blank Móric igazgatósági elnöke volt többek között a Banca Industrialá-nak. Bukarest, a Banca Centralanak, Plccsti, a Banca Comerţului, Craiova intézeteknek, i igazgatósági tagja, a Steaua Romana petróreumvállalatnak, az Aluminia Bánya- társaságnak, a Vulcan-gyárnak, ez utóbbi­nak elnöke is. igazgatósági tagja az Astra aradi vállalatnak, a Götz-favállalatnak el­nöke, a Cantacuzino-cementvállalat és a Luiani-cukorgyárnak elnöke. A Danubia- cukorfinomitónak igazgatósági tagja, a Leteti papírgyárnak igazgatósági tagja, a Generala Biztosítónak alelnöke, a bukaresti Villamos Vasúti Társaság alelnöke, Lemberg—Cserno- vitz—Jasi vasutrészvénytársaság igazgató tagja, összesen 25 vállalat elnöke és igazgató- sági tagja. Az ő akciójának tudható be, hogy ez intézetnek Párisban, Newyorkban, Kon­stantinápolyban, Bécsben nagy fiókjai van­nak- Igazgató tagságainak puszta felsorolá­sai seregszemlét nyújt ritka közgazdasági sokol daluságáról ________________________ Pug Elent a rooBíz flhum “S30 33>™ «o»«?-x ir- u-a> rr.« owjîîm» u> Az uj album szenzációs tartalmával minden eddi­git felülmúl. Tele szebbnél, szebb uj slágerrel. Kapható minden könyvkereskedésben. Kérjen | ingyen ismertetőt még ma Moravetztől 1 imişoara \- FELHÍVÁS — az Észak- és Bélameríkába, (Ar- gentmia, Uruguay, Brazília) ügy- mim Canadába utazók részére. Utasaink kísérettel 24 óra alatt érkeznek meg a Simplon vonat­tal a kikötőbe. Hajóinkon utasaink a legkényelmesebb különka- binokban lesznek elhelyezve és elsőrangú, változatos ellátásban részesülnek. Tehát aki jól, olcsón és gyorsan óhajt utazni, az for­duljon a legnagyobb bizalommal személyesen, avagy levélileg a COSULICH LINE-hez Bucureşti,Cal.Grtviţei 181. Timişoara, Str.I.C. Brätianul8- Arad, B-dul Regele Ferdinand 49. iimarosti lapok szerint mégis történt diplomáciai demars Budapesten Megírta a Keleti Újság, hogy Pékár Gyulának, a magyar kópviseiőház külügyi bizottsága elnökének a Belliién Gábor ünnepély alkalmával tartott be­szédével kapcsolatban Mironéscu külügyminiszter szerdán megbeszéléseket folytatott Jugoszlávia és Csehszlovákia bukaresti követeivel. Most azután a kormány francia félhivatalos lapja, a La Nation Roumaine a következő kommünikét közli: A kormány értesülve arról a beszédről, ame­lyet Pékár Gyula dr. volt miniszter, jelenlegi ma­gyar képviselő a Bethlen Gábor emlék felavatása alkalmával tartott, n külügyminisztérium megtette a szükséges lépéseket a Romániát támadó nyilatkoza­tok elleni tiltakozás tekintetében. A Dreptatea, a kormánypárt hivatalos lapja hangoztatja, hogy ez az incidens azok miatt a kö­rülmények miatt, amelyek közt iörtént, kiemelkedik azoknak az incidenseknek a sorozatából, amelyek­kel a magyarországi irredenták hozzá szoktatták Romániát és amelyet annyiszor ignoráltak. — Szükséges azonban — Írja, — hogy ne csusz.- szunk arra a lejtőre, amelyre jogos nemzeti érzé­künk hajtana minket. Azok a támadások, amelye­ket hivatalos ünnepélyen egy politikai személyiség Románia ellen intézett, megkapták szükséges vissz­hangjukat a külügyminisztériumban, Mironéscu külügyminiszter megtette Buda­pesten a szükséges lépéseket. Ne veszítsük el higgadtságunkat. A Cuvântul Pékár Gyulának a budapesti Ma­gyarország című lapban megjelent következő nyi­latkozatát közli: — A maga idejében átadtam a budapesti la­poknak azt a beszédet, amelyet a Bethlen Gábor ünnepélyen tartottam. A szövegből kitűnik, hogy seninii fenyegetést, sem támadást nem intéztem sem a román kormány, sem Románia ellen. Bethlen Gá­bor fejedelem érdemeinek áttekintésénél a követ­kezőt mondottam az emlékmű előtt: „Erdély, a magyarság bástyája, nincs többé. Bethlen Gábor fe­jedelem alkotta meg az írott román nyelvet s adta meg a románoknak nagylelkűen az első román köny­vet.“ Ezt mondtam a kérdésre vonatkozólag és ez teljesen megfelel az igazságnak. Abból a román imádságos könyvből, «melyeit Bethlen fejedelem rendelkezésére nyomtattak, kristályosodott ki az írott román nyelv. Ez történeti igazság és sem nem fenyegetés, sem nem támadás. Kormányhoz közelálló lapok otrombán tá­madják Boiia Bomuiust a nyugdíj-ügy miatt A Cuvântul vaklármáfa: „tömegesen fennek át a határon repatriált régi magyar tisztviselők (Bukarest, november 22.) A bukaresti sajtó állandóan s mindig a legellenségescbb hangon fog­lalkozik az esküt nem tett magyar nyugdíjasok ügyével. Nem csupán az ellenzéki lapok magatartá­sa ez, hanem azoké is, amelyek jó kapcsolatban van nak a kormánnyal. Legutóbb a Cuvântul közöl bi­zonyos értesüléseket és véleményeket az üggyel kapcsolatban. Ha mi is kisebbségiek volnánk . . . cimü vezércikkében hevesen támad neki Boila Ro- mulusniak, akit azokhoz az egyiptomi istenségekhez hasonlít, ame­lyeknek értelmetlen kultusza exkluzív em­bercsoportokat gyűjtött maga köré s azután ezeken a csoportokon kívül lehetetlen volt minden érvényesülés. Azt írja, hogy Boila Romulus misztikus protekcióját ez alkalommal a magyar nyugdíjasok fölé terjesztette ki s azok úgy járnak hozzá zarándoklatra, mint hajdan a hivők a thebai templomba. S ő segíti őket. Segíti arra, hogy soka­sodjanak, gyűljenek, prosperáljanak és növekedje­nek. Jönnek a nyugdíjasok a Cuvântul szerint a Székelyföldről, Budapdstről, Nagyváradról, Kolozs­várról, Aradról s mindenünnen, hogy tőkét és ház­tartást szerezzenek maguknak az ország kiszáradt költségvetéséből. — Nem ismerjük természet csen azokat a sza­bályokat — írja — amelyekkel magunkra vonhat­nánk ennek a szeszélyes istennek a protekcióját, A Cuvântul véleménye szerint Boila Romulus nem lehet más, csak cgv isten. Máskiilömben mond ja, hogyan tehetné meg egyszerű magánember létére, hogy tárgyaljon a kisebbségekkel, küldöttségeket fo­gadjon s olyan problémákat oldjon meg, amelyek­ben csak a minisztertanács illetékes. Mit nem tud­na megtenni Boila -Romulus, ha nem csak magán ember volna és mi lenné — írja a Cuvântul — ha mi, románok is magyarok lennénk. Beteljesülnek Caragiale szavai: scukisem fizet többé adót és mindenki nyugdijat kap. A Cuvántulnak ugyanaz a száma egy másik cikkében fantasztikus értesüléseket közöl arról, hogy hogyan gyűlnek mindenünnen a nyugdíjra váró és esküt nem tett magyarok. A cikk elején azt Írja, hogy a napokban a magyar képviselők delegációjával Boila Romulus megegye­zett abbán, hogy mivel okmányok nagyon sok eset­ben nem állanak az illetők rendelkezésére, a vár­ható nyugdijakra előlegeket adjanak tekintet nél­kül arra, hogy bizonyították-e jogosultságokat vagy nem. — Úgy vagyunk informálva — irja a lap — hogy erre a hírre a Magyarországra repatriált volt magyar tisztviselők nagy tömegben jönnek át a ha­táron, hogy a román adófizetők verejtékéből nyereséget húzzanak. Kezdetben nem akartuk hinni. Ma azon­ban maga Boila erősítette meg, aki a delegáció fi­gyelmét fölhívta azokra a hires magyar -csend­őrökre, akiknek 1918—20-as működését jól ismer­jük. Még csak az hiányzik, hogy behívják a szé­kely zászlóaljakat és a hires nemzeti szervezeteket, amelyek annyi kegyetlenséget követtek el Erdély­ben, hogy azután ezek is megkaphassák rekompen- zációikat. A magyarok úgy sietnek, mint a tigrisek, hogy bekapják a román pénzt. Ezeket írja a Cuvântul s ez az a mentalitás, amely balkánizmus. A szegény, tiz éven át meggyö­tört. nyugdíjasok csak egy kis morzsához jutnak abból az igényből, amit joggal állíthatnak fel az ál­lammal szemben, 1 s akkor így beszélnek, Írnak róluk Bukarestben,

Next

/
Thumbnails
Contents