Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-24 / 269. szám

Sßm&tsB XII. ÉVF. 269. SZÁM. 55Ksssaaeuáuzzí su«*«.. ...-•* Mást és többet látunk Valamivel a világ is nagyobb lett. Húsz &vvel ezelőtt a levegőben például még csak a madár s pár vakmerő kísérletező járt. S mert ma már minden további nélkül jár­ják, természetes, hogy nőtt a világunk. Megint kiterjedtünk egy kicsit. S minden egyebeken kivül nyertünk egy uj szempontot ami addig, mig repülőgépen nem járt az em­ber, csak a hasonlat vágyakozásában volt meg. A madártávlat a repülőgép forgalomba kerülése élőt igyekvő elmebeli konstrukció volt csupán: ma viszont tényleg valóságosan érvényesíthető szempont- Fölülről és a ma­gasból csak a repülőgépek szálldosása óta lá­tunk. S ez a tekintet korántsem játékos és szeszélyes tekintet csupán. A formák és ala­kok fölülről és a gép" rohanó sebességének rá­májából nézve teljesen uj benyomást adnak, — innen a földről kapott benyomásukhoz mérten váratlanul újat és mást, úgy annyi­ra újat és mást, hogy ha elképzelhetők vol­nának emberek, akik® születésüktől kezdve halálukig egész életüket fönt a levegőbe ro­hanó repülőgépeken töltenék, anélkül, hogy valaha is lejönnének közénk s a tárgyakat és dolgo­kat, a házakat és kerteket, az erdőket és gáz­gyárakat, á katedrálisokát és futó kerekeket csak onnan felülről látnák, akkok ezek az emberek egész bizonyosan egy teljesen más geometriai forma és képkultnráva! rendel­keznének, mint mi. A házak kockaképe, a hombárok domborúsága, a tornyok felfelé ívelése, a kerekek forgása az ő fölülről való látásukban egész más valört ad, mint nekünk itt lent a földön. A felfelé Ívelő nékik lefelé csorog, a házak kockája deltoiddá lesz, a gördülő kerékből pedig egyenesen futó pont és igy tovább. Az alulról nézett világ felül­ről nézve teljesen elváltozik. Másmilyennek látszik. Első benyomásra furcsának, érthetet­lennek, formátlannak, összevisszának kísérte­tiesen dultnak eladdig láthatatlan részlete­ket, kivágásokat otrombán előtérbe dobónak, groteszk szembeugrást és barbár prepotencját nyernek igy eddig szerényen elbújt részletek. Vájjon a környezetünk e felülről nyert képe nem a világunk s az a sokféle uj kép az uceáról, a házsorokról, a kertekről, a futó vonatokról és ácsorgó, vagy mozgásban levő emberekről, amiket a képeslapok és magazi­nok egyre-másra közölnek s egy egészen uj tárgy és kép-érzés lehetőségét nevelik az em­berbe, vájjon ez az uj képvilág és látványle­hetőség nem valóságos? Ezek az uj s a mi megszokott „földszinti“ képlátásunkkal szem­ben groteszkként ható felülről és mozgás köz­ben látott benyomásaink nem ugyanarról a konvencionális világról szólnak, amit évszá­zadokon keresztül megszoktunk szerűi ői-szem- be nézni és ábrázolni? Bizony ugyanarról a világról, csakhogy ép mást és többet látunk, mint eddig. Többet és mást, mert több oldalról nézzük, több szem­pontból, többféle beállításból. Eltávolodtunk attól az ősi és állandó beállítástól, amire a festészet klasszikus hagyományai szoktattak. Az emberi szem, hogy ugymondjum, felszaba­dította magát a konvencionális szemtől-szem- be való nézés kánonikus törvényszerűségei alól s most mindenfelől néz. A tudománya és a technikai eszközei meg is követelik ezt az uj nézésmódot, mert ezáltal még többet tud s az eddig láthatatlan látványok ölén újabb hódításokra indulhat... S mindez korántsem utópikus elmélkedés. Az ember látókészsége számára most egy nagy forradalmi átalakulás van folyamatban Azok, akik a film megjelenésekor arról be­széltek, hogy a film egy uj képkultura kez­detét jelenti, olyat aminő még sohase volt, egyáltalán nem tévedtek. Azt a nagy válto­zást, amit a repülőgépről való nézés mintegy csakis legjobb munkaerőt, matrink és darabszám festésre, pamut, gyapjú és müselyem részére keres a „Doamna“ Piatra Neamţ Romania harisnya és kötöttáru gyár. Ajánlatok bizonyít- vány mellékletekkel Vikolas Vályi Bucureşti, Str. Şelari 9 küldendő. ; csak szimbolikusan jelez, ezt a nagy változást s lényegében a film számolta fel és vitte ke- i resztül. A film felmérhetetlen számú pilla- j natkonstatálásaival, a megállított filmkocká- j val (ami a mozgásban lévő testnek vagy doing I nak a pillanatai képét elfogja) rengeteg újat és szépet is, hozott az ember tudomása elé. A film által feltárt gazdag tárgyi és világí­tási lehetőségek felforgatták, tényleg forra­dalmi erővel az egész eddigi fotográfiát és fo- tografálást. Eltávolították az eddigi piktorá- lís beállítástól és tipikus „hangulat“ hajszák­tól. A fotografáló gép önállóbb s egyszers­mind könyörtelenebb, reálisabb és természete­sebb lett. Felszabadította magát az iskolássá lett festőművészet befolyása alól s a saját maga törvényszerűségeire eszmélt. Hozzájá­rult még ehez a röntgenográfia mind sűrűbb szerepe, amely feltárta a zártat s megmutatta a láthatatlant s mindenünnen nj formákat és uj képsejtéseket hozott elő. A természetábrá­zolás határai egyszerre végtelenül kiterjed­tek. Eddig ismeretlen mozdulatok és attitű­dök derültek ki, majd pedig mindezeket uj képpé csoportosította a kiváncsi kombináció, mely rávetette magát vadonatúj és merész ‘''K iviA-Sfey; k. ■" . kivágások és részletek fotografálására- Min- í dent újra fotograíált a maga uj elveinek okos és uj variálásaival- Ezen a téren, a fotografá- lás terén a legjobbak és legújabbak kezén tényleg forradalmi változás történt. Az ember és világa mint látvány megújult s ez azt is jelenti, hogy többet látunk, azaz többet is tu­dunk róla... A fotografálás valójában most lesz mű­vészet. Most fog olyasmiket előállítani, ami­re csak ő képes és semmi más. Az az uj ta- lálmányszerü mesterkedés, amit fotomontage- nak, fényképszerelésnek neveznek s mely lé­nyegében abból áll, hogy számos különböző fényképkivágást valami egységes és művé­szien megkomponált egésszé raknak össze, — a fotomontage az első komoly vivmánya en­nek az uj l'otografálásnak- A fotomontage, a fényképszerelés egyik nagyon kifejező erejű szimbóluma napjainknak, amelyben minden forog, össze-vissza kavarog, de mégis áll: egy kideríthetetlen erejű, élő-növekvő kény­szer tartja össze s ez a kényszer maga az ele­ven élet, mely több és más és mégis ugyanaz, mint a régi. (O. G.) észáros László pécsi főjegyzőt, aki magyar Fületeket akart Jugoszláviához csatoltatni, tizenkét évi fegyházra ítélték te (Pécs, november 22.) A pécsi törvényszék pénteken tárgyalta Mészáros László volt pé­csi főjegyző hazaárulási ügyét. Mészáros elő­kelő amadi családból származik. Az októberi forradalom idején került Pécsre, ahol várme­gyei főjegyző lett. Hogy a szerbeknek kedvé­ben járjon, a magyar közönséget különböző fenyegetésekkel igyekezett behódolásra bír­ni, majd pedig részt vett abban az öttagú küldött­ségben, amely Párisban az antant ha­talmaktól a déli magyar területeknek Jugoszláviához való csatolását kérte. Pécsen hivatalos hatalommal való visszaélé­sért, sikkasztásért elmozdították állásából. Bécsbe került, ahol 32 zsarolást és sikkasz­tást követett el. Tavasszal jött át Magyaror­szágra, ahol elfogták. A pénteki tárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és nem követett el hazaárulást. Párisban azért járt a küldöttséggel, hogy a megszállás­nak a bolsevizmus ideje alatti fönntartását kérje. Elmondotta élettörténetét- A vád- és a védbeszédek elhangzása után a törvényszék Mészárost bűnösnek mondotta ki és 12 évi fegyházra s 10 évi hivatalvesztésre iiélte. Az ügyész súlyosbításért, a védő fölmentésért fe- lebbezett. Hedrich szász képviselő őszinte nyilatkozatot vár a kormánytól Braraclscls MssdolS közlései egyáltalán nem nyugtatták meg a szászokat (Brassó, november 22.) A kisebbségi tör­vénynek s az egész kisebbségi kérdésnek a trónbeszédből való kimaradásával kapcsola­tosan a Lupta legutóbbi számában azt irta, hogy a kisebbségeket teljesen megnyugtatták azok a nyilatkozatok, amelyeket az ügyben Maniu miniszterelnök tett. A Keleti Újság megírta, hogy a megelégedés megállapítására a kisebbségek volnának illetékesek, de ilyen megállapításról nem lehet beszélni. Most a Kronstädter Zeitung-han nyilatkozik Hedrich dr. szász képviselő s ez a nyilatkozat sem azt mutatja, mintha a németek körében valami nagy lenne a megnyugvás. — A legmélyebben sajnáljuk, — mondja Hedrich képviselő, — hogy a trónbeszéd nem emliti a kisebbségi törvényt. Természetesen nem tudok arra a kérdésre válaszolni, hogy vájjon ez a kimaradás azokra a nem őszinte szándékokra vezethető-e vissza, amelyeket a kormány ebben az ügyben esetleg ápol, vagy pedig politikai taktikai meggondolásokra. Azt tudom azonban, hogy a tiz év óta üres igéreketelckel traktált kisebbségek, amelyek most látják, hogy minden Ígéret ellenére a trónbeszéd nem emliti a kisebbségi kérdés rendezését, a jövőben még kevesebb bizalommal lesznek az ország politikai tényezői iránt­Feltételezve azonban, hogy a kormánynak, amelynek kebelében a kisebbségi kérdésnek olyan kitűnő ismerői vannak, nem volt meg a kellő ideje a kisebbségi törvény előkészíté­sére, vagy hogy más okok késleltették a ki­sebbségi statútum életbeléptetését, mégis nagy hibának tartom, hogy a kormány a trón beszédben legalább nem mutatta az el­határozást- Azt, hogy a probléma végleges rendezéséig a jelenleg érvényben lévő és ne­künk kedvező határozatokat és rendelkezése­ket szigorúan alkalmazni fogja és ezzel elejét veszi annak a panaszunknak, amely szerint a kisebbségi iskolák, habár úgy az ország tör­vényei, mint a békeszerződések szerint ugyan­olyan anyagi támogatásra van joguk, mint az állami iskoláknak, ezt a méltányos támoga­tást egyáltalában nem kapják meg. A kisebb­ségek közvéleményének felvilágosítására fel­tétlenül szükségesnek tartom, hogy illetékes helyek mindezekben a kérdé­sekben alapos nyilatkozatot tegyenek- Egy ilypn nyilatkozat ismét (helyreállítaná a kisebbségek alaposan megrendült bizalmát s lehetővé tenné, hogy a kisebbségek nyugod­tan és objektiven tekintsenek az események fejlődése elé. A Hedrich képviselő nyilatkozatának az az érdekessége, hogy egyáltalában nem veszi tekintetbe azokat a tárgyalásokat, amiket Brandsch képviselő folytatott Maniuval. Brandsch néhány bukaresti lapban arról nyi­latkozott, hogy őt megnyugtatta a miniszter- elnök. A szászokat azonban Brandsch nem tudta megnyugtatni. M «ţ ti! fB&tcr&ín t farié®­sséigái rr&ranfélf&k íegrccdornebbül berendezett s*Síll51nld Né sajnálja az utat Marosvásárhelyre és győződjön meg, hogy a legszebb bátoro­kat legolcsóbban réulelíkeLsra Is a íly A ítéli itl« Bútorgyárában vásárol hat j i. Viíágmáikás zongorák és piaainók nagy választékban! — Rajkaiakkal utasán* kai tu eg hívásra kiküldjük.-----—

Next

/
Thumbnails
Contents