Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-24 / 269. szám
Sßm&tsB XII. ÉVF. 269. SZÁM. 55Ksssaaeuáuzzí su«*«.. ...-•* Mást és többet látunk Valamivel a világ is nagyobb lett. Húsz &vvel ezelőtt a levegőben például még csak a madár s pár vakmerő kísérletező járt. S mert ma már minden további nélkül járják, természetes, hogy nőtt a világunk. Megint kiterjedtünk egy kicsit. S minden egyebeken kivül nyertünk egy uj szempontot ami addig, mig repülőgépen nem járt az ember, csak a hasonlat vágyakozásában volt meg. A madártávlat a repülőgép forgalomba kerülése élőt igyekvő elmebeli konstrukció volt csupán: ma viszont tényleg valóságosan érvényesíthető szempont- Fölülről és a magasból csak a repülőgépek szálldosása óta látunk. S ez a tekintet korántsem játékos és szeszélyes tekintet csupán. A formák és alakok fölülről és a gép" rohanó sebességének rámájából nézve teljesen uj benyomást adnak, — innen a földről kapott benyomásukhoz mérten váratlanul újat és mást, úgy annyira újat és mást, hogy ha elképzelhetők volnának emberek, akik® születésüktől kezdve halálukig egész életüket fönt a levegőbe rohanó repülőgépeken töltenék, anélkül, hogy valaha is lejönnének közénk s a tárgyakat és dolgokat, a házakat és kerteket, az erdőket és gázgyárakat, á katedrálisokát és futó kerekeket csak onnan felülről látnák, akkok ezek az emberek egész bizonyosan egy teljesen más geometriai forma és képkultnráva! rendelkeznének, mint mi. A házak kockaképe, a hombárok domborúsága, a tornyok felfelé ívelése, a kerekek forgása az ő fölülről való látásukban egész más valört ad, mint nekünk itt lent a földön. A felfelé Ívelő nékik lefelé csorog, a házak kockája deltoiddá lesz, a gördülő kerékből pedig egyenesen futó pont és igy tovább. Az alulról nézett világ felülről nézve teljesen elváltozik. Másmilyennek látszik. Első benyomásra furcsának, érthetetlennek, formátlannak, összevisszának kísértetiesen dultnak eladdig láthatatlan részleteket, kivágásokat otrombán előtérbe dobónak, groteszk szembeugrást és barbár prepotencját nyernek igy eddig szerényen elbújt részletek. Vájjon a környezetünk e felülről nyert képe nem a világunk s az a sokféle uj kép az uceáról, a házsorokról, a kertekről, a futó vonatokról és ácsorgó, vagy mozgásban levő emberekről, amiket a képeslapok és magazinok egyre-másra közölnek s egy egészen uj tárgy és kép-érzés lehetőségét nevelik az emberbe, vájjon ez az uj képvilág és látványlehetőség nem valóságos? Ezek az uj s a mi megszokott „földszinti“ képlátásunkkal szemben groteszkként ható felülről és mozgás közben látott benyomásaink nem ugyanarról a konvencionális világról szólnak, amit évszázadokon keresztül megszoktunk szerűi ői-szem- be nézni és ábrázolni? Bizony ugyanarról a világról, csakhogy ép mást és többet látunk, mint eddig. Többet és mást, mert több oldalról nézzük, több szempontból, többféle beállításból. Eltávolodtunk attól az ősi és állandó beállítástól, amire a festészet klasszikus hagyományai szoktattak. Az emberi szem, hogy ugymondjum, felszabadította magát a konvencionális szemtől-szem- be való nézés kánonikus törvényszerűségei alól s most mindenfelől néz. A tudománya és a technikai eszközei meg is követelik ezt az uj nézésmódot, mert ezáltal még többet tud s az eddig láthatatlan látványok ölén újabb hódításokra indulhat... S mindez korántsem utópikus elmélkedés. Az ember látókészsége számára most egy nagy forradalmi átalakulás van folyamatban Azok, akik a film megjelenésekor arról beszéltek, hogy a film egy uj képkultura kezdetét jelenti, olyat aminő még sohase volt, egyáltalán nem tévedtek. Azt a nagy változást, amit a repülőgépről való nézés mintegy csakis legjobb munkaerőt, matrink és darabszám festésre, pamut, gyapjú és müselyem részére keres a „Doamna“ Piatra Neamţ Romania harisnya és kötöttáru gyár. Ajánlatok bizonyít- vány mellékletekkel Vikolas Vályi Bucureşti, Str. Şelari 9 küldendő. ; csak szimbolikusan jelez, ezt a nagy változást s lényegében a film számolta fel és vitte ke- i resztül. A film felmérhetetlen számú pilla- j natkonstatálásaival, a megállított filmkocká- j val (ami a mozgásban lévő testnek vagy doing I nak a pillanatai képét elfogja) rengeteg újat és szépet is, hozott az ember tudomása elé. A film által feltárt gazdag tárgyi és világítási lehetőségek felforgatták, tényleg forradalmi erővel az egész eddigi fotográfiát és fo- tografálást. Eltávolították az eddigi piktorá- lís beállítástól és tipikus „hangulat“ hajszáktól. A fotografáló gép önállóbb s egyszersmind könyörtelenebb, reálisabb és természetesebb lett. Felszabadította magát az iskolássá lett festőművészet befolyása alól s a saját maga törvényszerűségeire eszmélt. Hozzájárult még ehez a röntgenográfia mind sűrűbb szerepe, amely feltárta a zártat s megmutatta a láthatatlant s mindenünnen nj formákat és uj képsejtéseket hozott elő. A természetábrázolás határai egyszerre végtelenül kiterjedtek. Eddig ismeretlen mozdulatok és attitűdök derültek ki, majd pedig mindezeket uj képpé csoportosította a kiváncsi kombináció, mely rávetette magát vadonatúj és merész ‘''K iviA-Sfey; k. ■" . kivágások és részletek fotografálására- Min- í dent újra fotograíált a maga uj elveinek okos és uj variálásaival- Ezen a téren, a fotografá- lás terén a legjobbak és legújabbak kezén tényleg forradalmi változás történt. Az ember és világa mint látvány megújult s ez azt is jelenti, hogy többet látunk, azaz többet is tudunk róla... A fotografálás valójában most lesz művészet. Most fog olyasmiket előállítani, amire csak ő képes és semmi más. Az az uj ta- lálmányszerü mesterkedés, amit fotomontage- nak, fényképszerelésnek neveznek s mely lényegében abból áll, hogy számos különböző fényképkivágást valami egységes és művészien megkomponált egésszé raknak össze, — a fotomontage az első komoly vivmánya ennek az uj l'otografálásnak- A fotomontage, a fényképszerelés egyik nagyon kifejező erejű szimbóluma napjainknak, amelyben minden forog, össze-vissza kavarog, de mégis áll: egy kideríthetetlen erejű, élő-növekvő kényszer tartja össze s ez a kényszer maga az eleven élet, mely több és más és mégis ugyanaz, mint a régi. (O. G.) észáros László pécsi főjegyzőt, aki magyar Fületeket akart Jugoszláviához csatoltatni, tizenkét évi fegyházra ítélték te (Pécs, november 22.) A pécsi törvényszék pénteken tárgyalta Mészáros László volt pécsi főjegyző hazaárulási ügyét. Mészáros előkelő amadi családból származik. Az októberi forradalom idején került Pécsre, ahol vármegyei főjegyző lett. Hogy a szerbeknek kedvében járjon, a magyar közönséget különböző fenyegetésekkel igyekezett behódolásra bírni, majd pedig részt vett abban az öttagú küldöttségben, amely Párisban az antant hatalmaktól a déli magyar területeknek Jugoszláviához való csatolását kérte. Pécsen hivatalos hatalommal való visszaélésért, sikkasztásért elmozdították állásából. Bécsbe került, ahol 32 zsarolást és sikkasztást követett el. Tavasszal jött át Magyarországra, ahol elfogták. A pénteki tárgyaláson kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és nem követett el hazaárulást. Párisban azért járt a küldöttséggel, hogy a megszállásnak a bolsevizmus ideje alatti fönntartását kérje. Elmondotta élettörténetét- A vád- és a védbeszédek elhangzása után a törvényszék Mészárost bűnösnek mondotta ki és 12 évi fegyházra s 10 évi hivatalvesztésre iiélte. Az ügyész súlyosbításért, a védő fölmentésért fe- lebbezett. Hedrich szász képviselő őszinte nyilatkozatot vár a kormánytól Braraclscls MssdolS közlései egyáltalán nem nyugtatták meg a szászokat (Brassó, november 22.) A kisebbségi törvénynek s az egész kisebbségi kérdésnek a trónbeszédből való kimaradásával kapcsolatosan a Lupta legutóbbi számában azt irta, hogy a kisebbségeket teljesen megnyugtatták azok a nyilatkozatok, amelyeket az ügyben Maniu miniszterelnök tett. A Keleti Újság megírta, hogy a megelégedés megállapítására a kisebbségek volnának illetékesek, de ilyen megállapításról nem lehet beszélni. Most a Kronstädter Zeitung-han nyilatkozik Hedrich dr. szász képviselő s ez a nyilatkozat sem azt mutatja, mintha a németek körében valami nagy lenne a megnyugvás. — A legmélyebben sajnáljuk, — mondja Hedrich képviselő, — hogy a trónbeszéd nem emliti a kisebbségi törvényt. Természetesen nem tudok arra a kérdésre válaszolni, hogy vájjon ez a kimaradás azokra a nem őszinte szándékokra vezethető-e vissza, amelyeket a kormány ebben az ügyben esetleg ápol, vagy pedig politikai taktikai meggondolásokra. Azt tudom azonban, hogy a tiz év óta üres igéreketelckel traktált kisebbségek, amelyek most látják, hogy minden Ígéret ellenére a trónbeszéd nem emliti a kisebbségi kérdés rendezését, a jövőben még kevesebb bizalommal lesznek az ország politikai tényezői irántFeltételezve azonban, hogy a kormánynak, amelynek kebelében a kisebbségi kérdésnek olyan kitűnő ismerői vannak, nem volt meg a kellő ideje a kisebbségi törvény előkészítésére, vagy hogy más okok késleltették a kisebbségi statútum életbeléptetését, mégis nagy hibának tartom, hogy a kormány a trón beszédben legalább nem mutatta az elhatározást- Azt, hogy a probléma végleges rendezéséig a jelenleg érvényben lévő és nekünk kedvező határozatokat és rendelkezéseket szigorúan alkalmazni fogja és ezzel elejét veszi annak a panaszunknak, amely szerint a kisebbségi iskolák, habár úgy az ország törvényei, mint a békeszerződések szerint ugyanolyan anyagi támogatásra van joguk, mint az állami iskoláknak, ezt a méltányos támogatást egyáltalában nem kapják meg. A kisebbségek közvéleményének felvilágosítására feltétlenül szükségesnek tartom, hogy illetékes helyek mindezekben a kérdésekben alapos nyilatkozatot tegyenek- Egy ilypn nyilatkozat ismét (helyreállítaná a kisebbségek alaposan megrendült bizalmát s lehetővé tenné, hogy a kisebbségek nyugodtan és objektiven tekintsenek az események fejlődése elé. A Hedrich képviselő nyilatkozatának az az érdekessége, hogy egyáltalában nem veszi tekintetbe azokat a tárgyalásokat, amiket Brandsch képviselő folytatott Maniuval. Brandsch néhány bukaresti lapban arról nyilatkozott, hogy őt megnyugtatta a miniszter- elnök. A szászokat azonban Brandsch nem tudta megnyugtatni. M «ţ ti! fB&tcr&ín t farié®sséigái rr&ranfélf&k íegrccdornebbül berendezett s*Síll51nld Né sajnálja az utat Marosvásárhelyre és győződjön meg, hogy a legszebb bátorokat legolcsóbban réulelíkeLsra Is a íly A ítéli itl« Bútorgyárában vásárol hat j i. Viíágmáikás zongorák és piaainók nagy választékban! — Rajkaiakkal utasán* kai tu eg hívásra kiküldjük.-----—
