Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-04 / 252. szám

4 XII. ÉVF. 252. SZÁM. 'Kkatna.fcaafe •s «OTwm «buuijct korántsem megszokás a jobbkéz szupremâ- ciája a balkéz fölött. Egyáltalán nem... Az ember, vagyis az a fiziológiai szerve­zettségű és térbe állított lény, amelyik mi vagyunk. — általában és végérvényesen arra az oldalra, illetve irányba orientált vagy de­terminált test, amit mi jobboldalnak neve­zünk- A jobbkezesség nem szokás, hanem ter­mészettörvény. Hogy miért? Valószínűleg azért, inert gépszerü szerkezetünknek és moz­gási organizmusunknak ez a rendszere. Az állat és a növényvilágban minden species ha­sonlóan egy irányban (a legtöbb jcd>b felé) orientálj. s ezen az egy irányba való kö­töttségen alig lehet változtatni. Ez az egy irányba való hajlékonyabb mozgáskészsé­günk ugylátszik élettör vény. Az emberfe ' nézve a fiziológusök és antropológusok bi­zonyára tudnak egész kimerítő magyaráza­tokkal szolgálni, nekünk itt legyen annyi elég, hogy az emberi szervezetben él a haj­landóság, illetve általános mozgásbeli tfek­vés, amely jobbfclé tort. Mozgási készségünk ebbe az irányba jobban olajozott. Ebbe az irányba az ember hajlékonyabb mozgású szerkezet, mint az ellenkezőbe. Viszont s itt van az uj jelszó terméketlenségének az ugró­pontja, — erre az egy irányba, még pedig jobbtele orientált emberre épül egész mai tér és mozgás szerint tájékoztatott kultúránk. Az ember ősi telephelyeinek elhelyezése, épít­kezése, építkezési berendezései, katonai moz­gása, forgalmi hagyományai, udvariassági szabályai, sőt még a tájékozódását elvesztett ember eltévedése is, ahogy ezt mé(r a lélek­tan is tanítja, — jabbfele esik• A lélektanban régóta tanítják, hogy az orientálódását el­vesztett ember mindig jobbfele próbálja meg­tanulni a helyes utat. A lélektan ezt az ösz­tönös hajlandóságot úgy magyarázza, hogy a jobbfele való eltévedéssel, illetve ösztönös ta- pogatódzással az ember tulajdonképen ere­deti kiindulásához tér vissza, miután az ösz­tönös jobbratartás vonala egy olyan félkört ir le, mely a kiinduláshoz vezet vissza■ Eb­ben az értelemben az ösztönös jóbbrai'^rtás valójában védekezés. Az ember a kiindulás­hoz való visszahajlással eredetileg azt doku­mentálja, hogy a középpontját, a nyugvó­pontját keresi. Valahogy végeredményben tehát úgy van, hogy a jobboldal felé való természetes mozgási hajlékonyságunk bizo­nyos támpontszerüséget jelent az ember moz­gási szerkezetében s a másik oldalról azért hiányzik a hasonló hajlékonysága mozgás­készségünk, mert ezáltal az ember mozgás­szerkezete többirányú lenne s elveszítené a stabilitását... Viszont lehetséges, hogy legvégső soron mégis csak a többévezredes megszokás és ne­velés kérdése az egész■ Am még, ha csak ez volna,, akkor is nagyobb dologról van szó a balkéz felszabadításával, mint olyan egyszerű kérdéssel, amelyet egy generáció másképne- melésével meglehet oldani. Gaál Gábor. ******* tt f t t ţ a mumiiotiţ A balkéz felszhbaditása Használd a balkezedet isi — ez az uj jel­szó került most forgalomba Németországban. Két kézzel többet és ügyesebben végezhetsz, mint eggyel, — rebesgetik az uj jelszó apos­tolai s munka statisztikusok és pszihometri- húsok, nemzetgazdászok és nevelők egyre- másra monvdják el a véleményüket az uj jel­szó körül. A sok beszéd lényege valamennyi­nél ugyanaz. Az ember idáig csak az egyik kezét használta. A normális ember a jobbfe- lől levőt, a normálistól eltérő a baloldalit. , Ezentúl használja az ember mind a kettői! Így hasznosabb- S mert hasznosabb, a mai. embert már gyerekkorában mind a két keze használatára kell neveni, Miért Írunk, raj­zolunk, furunk, faragunk csak egy kézzel1? j Az egyik kéz ügyességi fejlettsége miért oly | szánalmasan elmaradt a másik mellett?... S a 1 munkastatisztikusok és pszihometrikusok na­gyon meggyőző számadatokkal bebizonyít- | ják, hogy minden egyes ember mennyivel j több munkát végezhetne, ha a balkeze is í ugyanolyan sima, igazodása volna a munká­hoz, mint a jobbkéz. A balkezet tehát, mely i évezredek óta csak alárendelt szerepet ját- ! szőtt, fel kell szabadítani a kényelméből és j a rabságból! Ki kell emelkednie a sutból, a j mellőzésből és a kitartottság méltatlan relé- \ dóiból! Legyen egyenrangú a jobbal! Legyen ugyanolyan ügyes és fürge! írjon, kalapál­jon, fúrjon, faragjon ugyanazzal a „flink“- séggel — mondják az uj apostolok, — mint a jobb. Ez a jelszó: „Szabadítsátok fel a balkeze­teket" — egész jól festene plakátokon vagy tüntetési menetekben vitt uocaszéles vászon- táblákon. Jól hangzana népgyülési tribünök­ről is, megafonok továbbításában, beláthatat­lan tömegek felett. A mai politikai követni- valóknál tényleg hasznosabb és értelmesebb is. Mondom, el tudok képzelni egy, az ehez a jelszóhoz fűződő világmozgalmat, mély át­csap az egész emberiségre■ Erre a reformra tényleg szükség volna... De... Félek, hogy ez az uj jelszó mesterséges és sivár kilengése csupán napjaink racionali­zálási mániájának s abba fog maradni az egész, mihelyt azoknak a munkastatisztiku- soknák és pszihometrikusoknak, nemzetgaz- dászoknak és nevelőknek, akik felvetették, egy másik vesszőparipájuk akad. Ez a dolog ugyanis még sem olyan egyszerű. A „kitar­tott balkéz“ méltatlan helyzetét a statisztika kétségtelenül helyesen világítja meg s ebből a megvilágításból a pszihometrikus labora­tóriumában szintén nagyon érdekes dolgokat áDlapit meg, — ezekből azonban még nem következik, hogy segíteni is tudunk. A kér­dés ugyanis bármily jelentéktelennek látszik, mégis azon a csekélységen fordul meg, hogy ' Ausztriában a hét elejére rendkívüli eseményeket várnak Három újságírót letartóztattak, mert hirt adtak a munkásság fegyveres feli* ész üléséről — A stockeraui incidens a magva az uj konfliktusoknak (Becs, november 2.) Nyílt titok, hogy keddre rendkívüli eseményeket várnak Ausz­triában. Ezek áz események a stockeraui üggyel kapcsolatosak. Általános fölfogás sze­rint a slockeraui incidens a belpolitikai hely­zet föiíordulását eredményezheti. A bécsi távirati iroda közlése szerint a Haid^gépgyár üzemvezetősége elrendelte a munkásság kizárását és az üzem szünetelte­tését. Négy kommunistát letartóztattak. Le­tartóztatták három bécsi napilap: a Tag, ' Abend, Allgemeine Zéitung stockeraui mun­katársait, Ezzel szemben kormánykörökből vett értesülés szerint e bárom újságírót csak elövezették a rendőrségen, mert egy plakát ­szöveget telefonáltak föl szerkesztőségeiknek. E plakátok szerint a munkásság föl van fegy­verkezve és kitart jogainak védelmében. A bécsi hatóság ellen nagy az elkesere­dés, mert büntetlenül hagytak egyes terror- cselekedeteket. A fémmunkások szövetsége és az iparos szövetség kiküldöttjei tegnap tárgyalták le a stockeraui incidens ügyét. A tárgyalások azonban nem vezettek ered­ményre, mert a stockeraui szociáldemokrata párt elhatározta, hogy megtagadja a Heim- wehr-munkássággal való együttdolgozást. Erre történt azután a Haid-gépgyár üzemé­nek a beszüntetése. Duca és Mosolutábornok nagybányai gyűlésére a betört allékon át vonul* lak b® a falusi psrasstpértlak (Nagybánya, november 2.) Pénteken dél­előttre hivták össze a liberális, párt szatmár- megyei kongresszusát, amelyre Bukarestből Dúca és Mosoiu tábornok, volt miniszterek utaztak le s am^J^re a liberálisok a felsőer­délyi pártszervezeteiket is mozgósították. A kongresszus előkészítésének vezetője a nagy­bányai Dragos Theofil volt, a volt miniszte­rek Moldovan Leonteval érkeztek meg. A kongresszus a nagybányai színházteremben ült össze és Dragos Theofil mondotta az első beszédet. Nagybányán hetivásár volt és a piaoon hamarosan összeverbuválódott a fa­lusi nemzeti pártiakból egy nagy csoport, amely megindult a szinbáz felé, hogy a libe­rálisokat kizavarja. A tömeg nagy kiáltozá­sokkal tódult be a színházba. Betörték az üveges ajtókat és a nagy tumultus betódu- lása a liberálisok körében a legnagyobb ria­dalmat idézte elő. A rendőrség tehetetlenül nézte a továbbiakat. A betódult tömeg meg­zavarta a gyűlés folytatását, nem engedte szóhoz jutni a szónokokat, akik csak nagy nehezen jutottak ki a teremből. A liberális pártgyülésből nem lett semmi, ellenben tar­tottak egy szükkörii bankettet, amelyen arról beszéltek, hogy a kormány gyönge és már bukófélben van. Künn a városon egész délután izgatott hangulat uralkodott s a falusiak nem akar- ‘ tak távozni a várostól. A hatóságok elrendel­ték a szeszes italok árusításának beszünteté­sét s ezzel lassan-nehezen megkezdődött a korcsmák kiürülése. Duca volt miniszter táviratban küldött panaszt a régenstanács- hoz, amelyben a vojnik-szervezeteknek tulaj­donítja a gyűlés szétzavarását és a pártszer­vezetek működésének szabadságát kéri. Táviratban informálta a történtekről a párt­központot is. J LLAT S ZER GYÁR. afapífafoft t ffcápísfiai CL momparkőrnek wonatáéótbéuuft PUDERET */ dfäomo) KÖLNIVIZET

Next

/
Thumbnails
Contents