Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-18 / 264. szám

UL ÄYF. MS. SEAM. Ä „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete 15 Igaz ember halliaíatiansaga Irta: Jakab Géza — Dávid Ferencz emlékének — Az ajtónálló fejedelmi darabont nem győzte fiiéggé szélesre tárni a nehézfaragásu, súlyos tölgy­faajtót, hogy a messzirőljött, vastag lengyeles bun- bundáju idegen beférhessen rajta. Amaz, — a lép- esőktől még mindig nehezen szuszogva, idején igye­kezett méltóságos ráncokba szedni zsirpárnás voná­sait. Az ajtón túl, díszesen, arannyal és nehéz füg­gönyökkel ékített, széles kőbolthajtások alatt ko­morló szobában a támadt zajra magas, olaszos sza- kállu, lengyeles bajuszu, szikár férfi emelkedett fel a könyvekkel és iratokkal zsúfolt, nehézmivü asz­tala mellől. Míg keze, szokott mozdulattal, kis tőre markolatát kereste, bizalmatlan s szúrós szemei a jövevényt kutatták. Ki az, aki ily órában alkal­matlankodni merészel a fejedelem ur ő Nagysága orvosa s tanácsadója, Blandrata György doctor ur lakosztályában Î Vonásain azonban hirtelen történt változás s széles mozdulatokkal szives ölelésre sie­tett a belépő felé, miközben erős fogsora fehéren fillant ki ráhajló bajvSza alól: — Bravó, no végre, oaro mio doctissime Magis­ter... Jelezték már számomra elindulásod, de látom, hogy utad örvendetesebben könnyebb volt, mint gzámitám... Hé, gyertyákat elő!... A réghallott olasz szavakra a vendég arca még szélesebb mosolyra derült. Ó, Itália, beh messzi is vagy innen!... Mélyen hajolt meg, az udvarokban jártas férfi sima mozdulatával: — Lelkem örül látásodon, nagytudományu Doctor ur. Valóban siettem látásodra: lengyel atyánkfiái eléggé lelkemre kötötték szolgálatod. Igaz, hogy Basel, a bókességes és Istennek tetsző tudományok városa messzi esik a havas Krakkótól, — de mennyire messzibb rejtezik az átkozott áriá- nus eretnekségek e dáciai fészke...! Tudom, hogy szavaimat értékelleni tndja bölcsességed, György ur a nem veszi kicsinytésnek. Kívánságod és ügyünk szentségének mindennél fontosabb szolgálata volt az, mely mindenek ellenére is kölcsönzött szárnya­kat az én gyönge testemnek sietni; ha tehetnék va­lamit itt is az Anyaszentegyház s szentjeinek ja­vára és az Antikrisztus mesterkedéseinek ellenére... Pfüh, de micsoda utak...! — Nono, messere Socino: ismer Kegyelmed ezeknél tekervényesebb utakat is...! — nevetett fel az olasz, mit amaz kényszerű mosollyal nyelt el, miközben szuszogva hanyatlott rá az egyik medve. bőrös, díszes faragásu lócára. A másik azonnal for­dított a hangon. — Ám hagyjuk a tréfát: nemcsak Kegyelmed, de valójában a dolgok is sürgetnek ismertetésükre térnem. lm, halld tehát, Doctor... A fejedelmi gyertyatartók lobogva hajladozó fónykévéi alatt a két férfi hosszan értekezett. Az ajtónálló, — ki tudja, kinek titkos embere, — Má­ba fülelt odakünn: egy szót sem értett a lágyan pergő olasz beszédből. Ám annál jobban értették egymást ketten amazok. Blandrata hosszan, kutatva nézte a véle szem- benülő testes férfiút: — Hinni szeretném, — szólt végül is könnye­dén, — hogy értelmed felfogta szavaim súlyát, Faustus uram. Kívánnám, bárha szolgálnának szá­modra is oly jelentőséggel sofsod alakulásában, minit amilyennel Báthori ur fejedelem ő Nagyságá­nak akaratja gzerint valók és — fontosak nékem is, kihez régi tisztemben uj bizalommal fordult... óvatosan, lassan válogatta szavait: — A Jézus-atyák, kiket a fejedelem felettébb kedvelleni látszik hite szerint, nj udvarában, — már jelenlétükkel is az idők uj fordulására intenek. Ne feledje ezt Kegyelmed sem. Szivemből kíván­nám, hogy éppen Kegyelmed találná meg nagy tu­dománya révén azt az utat, amely egyrészt Erdély nemzetségeinek nyugalmára, másrészt úgy a Csá­szár ur, mint a mi fejedelemurunk tetszésére ve­zetne... sőt mindnyájunk számára is, kik igyen vet­ve idegenbe, kénytelenittettünk figyelni a sors min­den fordulását... Rám mindig számíthat Kegyelmed, munkájában. Tartsa szemét s fülét nyitva a kárho­zandó innovatiók befogadására: Fejérvárott bi­zonnyal súlyúk s emberök szerint mérendik azokat. A legújabb és legszebb « Ám ne feledje azt se, Domine Doctor, hogy százszor kedvesebb az elveszett, de megkerült bárány, ha békén megtér az akolba... Próbálja meg, Magister uram: bizonnyal szolgálatot teend véle lelkének is. Ám magunk érdeke, hogy irgalmat ne ismerjünk azokkal szemben, kik javunk ellen makacsul törnek. Mély tűz lobbant fel az orvos szemében. A bâşeli figyelt. Kutyaszorítóban érezte vala­hogy magát ezzel az emberrel szemben. Győznie kell. Eléggé óvatos volt már megismerni itteni em­bereit a lengyel menedékben. Sokan nem feledték még György doktor szolgálatait, amelyeket még Ferdinánd császárnak tett: bizonnyal értékes szol­gálatot fizetett meg a felséges megbízott, Cassini marquis, midőn végre sikerült az irigyelt erdőntuli földről kijuttatni a bánatsujtotta Izabellát, fejedel­mi gyermekével együtt, Kassára... Furcsa híreket tudott Géniből is, hova ezután a római szent Inqui- sitió karjai elől menekült a Doctor, mint Serveto tanítványa: vájjon mért nevezte őt „szörny“-nek és „pe3tis“-nek a gemfi szent öreg, maga Calvinus?... Épp idején kaphatta kézhez a lengyelek közt János fejedelem meghívását s — mégis: csak harmadszor­ra jött, mikor már Izabella nem élt... ó, igen: a ha­lottak hallgatagok. S most: vájjon nem uj játékot kezd végzetével ez a titokzatos múltú kalandor, ez a szívós és győzhetetlen férfi, amidőn az áriánus II. János halála után, feledve eddigi hitét és tetteit, a katholikus Báthoriak kedvéért rombadönteni ké szül mindazt, amit eddig Erdélyben épített?... Nem nem lehet kétséges: ez az elvnélküli, eszes, irgal matlan és batalomszerető férfi inkább jobb barát nak, mint váratlan ellenfélnek... S vájjon, ama másik: ki lenne az?... Az inno vator... Félelmes hírű szónok, theológus, nagytudásu bölcselő. Feje uj egyházának, melynek alapkövét György ur segített maga a legjobban megvetni. Per­sze, tempóra mutantur. Az egyiktől félnek, a másik­ban hisznek. De vájjon melyikük erősebb?... Vájjon a sárkányfogak meg tudják-e győzni majd a kígyót taposó galambot...? Blandrata hangjára riadt fel. — Fáradtnak látszol, Professzor ur — mondotta nyájasan feléje hajolva. Le kell pihenned, bizony ideje már. Két fegyveres elkíséri kocsidat szállá­sodig: mindenki tudja Ferencz ur házát. S ne feledd: adj hirt mielőbb.. Várnak reád... Az ablak színes karikái mögül figyelmesen el­nézte még, hogyan készül tovább a nehéztestü bá­zeli. A szekér a fekete-barátok klastroma felé ka­nyarodott; a hepehupás köveken. Irának pedig ek­kor 1579-et a krónikások, Krisztus urunk születése óta, Böjtmás havában, a pártharcok és eretnek-ül­dözések uj örvénye felé sodródó Erdélyországnak némettől, töröktől egykén/t fenyegetett kincses Ko­lozsvár városában. • Fenyőhasábok lángjai világítottak csupán: az asztali mécs alig pillákolt. A kandallóból kivetődő fénypászmák sugaras szőnyeggel terítették át a szo- bácska kőkockáit, egyszerű bútorzatát és tetőig ma­gasodó könyvthékáit'. Durvaszörü pokróccal ta- kartan, a szoba legtávolabbi részén fehérhaju ag­gastyán feküdt mozdulatlanul az alacsony,, egy­szerű fa-lócán, csupán nagynéha simítva végig ré- megő kezével széles homlokált1. Szája ráncai átélt mély szenvedésekről beszéltek, melyekből aszkéti- kus arcéle elszánt állhatatossággal iveit elő homlok­boltozatáig. Kemény és rideg lett volna ez az arc, ba válláig hulló fehér haja s szemeiben az öregség mélabuja nem enyhítették volna vonásait. Most ébredt újra s veje, Trauzner Lukács, a városi jegy­ző, aggódó részvéttel hajolt fölé- Távolabb tőle az olasz vendég jólismert körvonalait ismerte fel s mel­lette Jánost, Blandrata diákját, bizalmas bivét. De rég is nem látta ezt. az egykor nála oly gyakori hír­vivőt .. . ! Felemelkedni próbált, de gyenge teste már nem hajolt akaratára. Fáradt mosollyal hanyatlott visz- sza párnáira... De silány is a halandó ember...!-—- Megint soká aludtam, mondd, Lukács...? Ho­ff „A prof. ár. 8*.-,tér-féle vese és feé- lyagb jel« eSEenä tea a vesekövemből már stagy iHern yigésel eltávolitott és re­mélem, hogy további 5 doboz elhasználta után egészségem teljesen helyre áll“. Fenti írásbeli elismervényt küldte hozzánk 1927. január hó 13-án H. H. ur B karestből. Ilyen és számos más bizonyítvány és elis­mervény fekszik előttünk az ország minden részéből, ami egy bizonyítéka annak, hogy ezt a kiváló és régen kipróbált gyógyszert már nagyon sok vas® és há&yagbetesf eredményesen használta. Ezen gyógytea hasz­nálata különösen a következő betegségeknél ajánlható; V8*eiést nehézségek, vese­kő, hóly aghurut, hólyegkő, vízkor, hogy kő és minden más hasonló vese- és hólyagmegbetegedéseknél, amelyet az előre­haladott életkor okoz. Idejében való használatánál biztos a hatás. A próbacsómag ára S2 lei 50 bani, a nagy doboz ára 88 lei. Egy egész kúrához 3—6 do­bozt használnak a betegség neme szerint- — Kérjen a gyógyszertárban, vagy drogueriában csak eredeti Prof. Dr, Páter-féle vese és hó­lyagbajok elleni teát. ha nem kapható, for­duljon azonnal lerakatunkhoz. €SaLAMYO<GY$lg!3TÁ?S“ Brassó-ftrarov, Mess?>'-utca 3, ahonnan a kivánt mennyi éget posíafor- dultável szállítják, Egy füzetet, mely az összes Dr. Páter-féle gyógyt ékről fontos közleményeket és azonkívül közjegyzőileg hitele itett köszönőleveleket tertalmar, kívánatra díjmentesen küld a Drogueria ttendard Bucureşti. I. mint nagybani le­rakat .Nagyrománta részére. Magyai or­szági erakat: Thallmayer & Seitz R.-T. Budapest V Csehszlovákiai leralat: Mező Sándor gyógyszertára Kassa. zott Isten bennetek, jó urak: házam tiétek, üljetek lo hát.. Köréje telepedtek. Mint eddig minden este, mióta megjött a hivatlan bázeli vendég. Harmadik heténél Is több tán, hogy igy vitáznak egymás kö­zött Ferenc ur házában, sokszor nem hagyva nyu- godni sem az ágynak dőlit szenvedőt, pedig de vá­gyik már reá... Fárasztók voltuk a férfikor pihe- aéstelen küzdelmei s még több az utolsó nyolc óv váraltlan s méltatlan szenvedése. Vendégét óvako- dón vette, csupán lelkes szemei gyultak ismeretlen tűzre, midőn amaz, idézve az oly jólismert. aueto- rokat,. dagályosan magyarázta az Istenség hármas szent titkait, s gyalázta az Antikrisztust. Az agg legtöbbször hallgatott. Hát azt hiszik, hogy gyen­gesége már süketté s vakká tet't'e..? Az írást há­nyán próbálták már elferdíteni s meghamisítani: de megmásitbatják-e az ő értelmét'; az elmúlt hosszú évtizedek magányos ’töprengésein, vagy elvakult szenvedélyű vitáin át kikris ályosodott lelki felis­meréseinek eredményeit!.. ? — Bizony, a gyarló test nagyon is pihenni vágyik, Faustus uram: de ne remélj azért könnyű győzedelmet. Jól tudja Kegyelmed is, hogy az igaz­ság ereje úgysem a romlandó test mértékétől függ, —■ mint nem függ semmitől, mi földi... A bázeli szórakozottan ingatta rá kopaszodó fe­jét. Feladta már rég reményeit, melyeket ez ag­gal szemben seholasztikájának másutt jólbevált frazeológiájába, dialektikájának friss erejébe s fordulatosságába vetett. Micsoda ember ez, kit felriasztani som tudott Savonarola flórenci, Serveto genfi, Gentile berni, Ochiui zürichi végzetének fel­idézésével...? Ki mosolyogni tud Húsz János, Syl­Î át IM yifiwiiii RHMIR SEiZil SOR « t ■Rgigg'WWilgJM—I legfinomabb kozmetikai cikkek és mHna-díszek kaphatók , hnliatlr.mi! olcsó árban, a D’OR illatszertárban Főtér 6] 3ilka?;':s napra a meglepetések sorozatni vannak íirletrrk- ben. Tudatjuk igen tisztelt vevőinkkel, hogy e hó 26-án tiébfiz. létünkét, C. Reg. Ferdinand (Wesr-..ényi-u.) 13. sz. alatt megnyitjuk ţ

Next

/
Thumbnails
Contents