Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)

1929-11-14 / 260. szám

Szirmai László temesvári hírlapíró szokatlanul tragikus körülmények között pár perc alatt meghalt A mentők ciasahydrat gázzal férgeket Irtottak és a mérges gáz Szir­mait az emeleti lakás mellékhelyiségeiben pár perc alatt megfojtotta XII. ÉVF. 260. SZÁM. Kzamurstíc (Temesvár, november 12. A Keleti Uj- j ság tudósítójától.) Tegnap délután Tames vá- j ron Szirmai László, a Temesvári Hírlap mun- J katársa, szokatlanul tragikus körülmények j közt pár perc alatt kiszenvedett. Délutáni ■> | és 6 óra között Szirmai egyik ismerősét, dr. Juli Maróéi orvost a rendelőjében megláto­gatta. Alig pár percet beszélgetett az orvos­sal, bocsánatot kért és az orvosi rendelő mel­lékhelyiségébe ment. Juli dr. figyelmeztette, hogy az alsó eme­leti lakásban a mentők férgeket irtanak. — Vigyázz Lacikám! — mondotta a dok­tor — mert az alsó emeleten cianiiydrát, gáz­zal nagy féregirtás van, ami áthatolhat a fa­lak repedésén és rádnézve könnyen végzetessé is válhat. A mindig jókedvű, bohém, alig huszon- -négyéves hírlapíró, könnyedén vetette oda: csalánba nem üt a mérnkei. És a mellékhelyiségbe ment. Az arvos pár perc múlva utána nézett és kopogtatott az ajtón. Nagy meglepetésére Szirmai nem reagált a kopogtatásra. — Laci, Laci, mi van veled, mi történt?! Az orvos ekkor sem kapott választ. A •mellékhelyiség ajtaja belülről be volt zárva. Juli dr. ekkor észbekapott és őrült erővel be­törte az ajtót. Tragikus látvány tárult elébe. Szirmai László a mellékhelyiségbe ült mozdulatlanul és az orvos azonnal konstatálhatta, hogy az alsó emeletről a fal repedé sein át felszivárgott mérges gáz, a cianhydrat pár perc, esetleg néhány másodperc alatt végzett a fiatal, élet­erős hírlapíróval. Szirmai László erős fizikumú, hatalmas termetű. 24 éves fiatalember volt. aki érett­ségi után hosszú ideig külföldön, Páriában időzött és itt végezte el a tanulmányait. Ké; évvel ezelőtt Parisból hazajött és Nagyvára dón, a Nagyváradi Napló cimü lapnál hírlap iróskodott. Már itt feltűnt kiváló tehetségé vei. A mull évben a Temesvári Hírlaphoz hivták s azóta, mint ennek a lapnak a bel- munkatársa és szépirója működött. Nemcsak hírlapiról, hanem írói és költői munkásságot is fejtett ki. Legutóbb egy erdélyi tárgyú re­génye jelent meg, amelyről a kritika egyön­tetűen úgy emlékezett meg, mint igen tehet­séges munkáról. Tragikus halála Temesvá­ron nagy megdöbbenést keltett. Ugyanakkor azonban mindenki fel van háborodva, hogy a temesvári mentők cianhydrattal végzik a féregirtást, de ha már ilyen veszedelmes gázt használnak, miért nem teszik meg a szüksé­ges óvóintézkedéseket. A tragikus eset szín­helyére a rendőrség és az ügyészség szállott ki és megindították a legszigorúbb vizsgá­latot. .4 nagyszebeni Casanova, mint felperes Győri fMÖre írás dán feien ti Hi, tjogy üldözöttnek érzi magst — 7) szerencsétlen iöeg- őeíeg nőt a vádlottak padjára ültette csáöitója, eţkinok (járom szeretője volt egyszerre Megkezdte a koiozsvá i törvényszék a kolozsvári sziguranca elölt lejátszódott botrányos szerelmi drámj fölárgyatésát (Kolozsvár, november 12.) Gyereksirás hallat­szik ki a negyedik szekció tárgyaló-tefmébíí! Gye­reksirás a törvényszéken? Igen, a gyermek eljött anyjával a szigorú bírák elé, eljött anyját menteni, apját vádolni. Benyomásai — habár zsenge, fiatal agya amúgy sem reagálna a történtekre — nem le­hetnek, szemei előtt a legsötétebb éjszaka: a vak­ság fülei mellett a legvastagabb párnázott fal: a süketség zárják el az utat a külső benyomások elől. De vékony, színtelen siró hangja végigkisért az egész tárgyaláson. A gyermeknek, az ügy leg­szerencsétlenebbjének kézzelfogható nyomorult tes­te, világi kézzel nem tapinható szelleme ott lebeg, hogy segítse, hogy vigasztalja az Anyát! * Jakab Edit a vádlott. Nagyszebeni, jómódú ke­reskedőcsalád szülötte. Neve mint szenzáció járta végig Erdély hírlapjait a mult év márciusában; mi­kor egy revolverlövéssel ki akarta oltani hűtlen csábítója, Győri Endre életét. Kolozsvárt a nyílt uecán sütötte el a haláltdiktáló kéz a fegyvert. Nem jól célzott azonban, a golyó csak súrolta azt, akinek életét akarta kioltani. Most a törvényszék előtt felel tettéért. „Tettemet nem bántam meg“' Beszél a vádlott: — 1922-ben ismerkedtem meg vele Nagyszeben­ben. Udvarolni kezdett nekem, a házunkhoz járt. Három évig udvarolt, ekkor bevonult katonának, elment a regátba, megígérve, hogy visszatérésekor feleségül vesz. Visszajött egy év múlva) ekkor azon­ban már nem akart a házasságról hallani. El is ment Szebenből, Aradra költözött. Utána mentem, kibékültünk, s nehány hónapig együtt éltünk. Ez­alatt tett asszonnyá. Azután Budapestre szökött, ahova szintén utána mentem. Tovább menekült előlem, Kolozsvárt rátaláltam, kértem, hogy térjen vissza hozzám, adjon törvényes nevet gyermekünk­nek. Nem volt hejlandó rá, kereken .elutasított. Elő­vettem szebemből a fegyvert és rásütöttem. — Ennyi az egész. Tettemet nem bántam meg. Az elnök idegbajáról érdeklődik. Jakab Edit elmondja, hogy állandóan orvosi kezelés alatt állt, a kolozsvári klinikán valami spe­ciális betegséget állapítottak meg. Habán hangoztatta, hogy semmi megbánást sem érez tette felett, nem maradt következetes, mente­getni magát idegbajával. — Azok, akik mellettem élnek és éltek, meg­mondhatják, hogy mennyire fokozódott betegségem. Majd kétségbeesve teszi hozzá: — Az orvos csendes és nyugodt életet rendelt nekem. Hát az biztos, hogy az én életemnél csőn desebb és nyugodt >.bb nem sok embernek jutott ki. A törvényszék néhány percre visszavonul. Az anya gyermekével foglalkozik. Egy cuelis üvegből tejet, ad neki, mikor a gyermek ráköp egy kis tejet, olyan hangon, melyből kiérzik, hogy már semmit sem vár az élettől, halkan mondja: — Még te is leköpsz engem? Érdekes incidens A törvényszék visszatér, folytatják a tárgya­lást, kezdődnek a tanúkihallgatások. Nehány jelen­téktelen vallomás után Fischer Pál aradi kereske­dőt, Győri Endre kebelbarátját és a leány család­jának jóismerősét hallgatják ki. A biró felteszi a kérdést: — Nincs-e haragban a vádlottal? Fischer: Nem vagyok. Jakab Edit felugorva mondja e szavakra: — De igenis, haragszik reám. A családommal is összeveszett, öt évig udvarolt a húgomnak s az után otthagyta, mért talált magának egv leány*, akinek hárommillió hozománya volt. Azért is neko/, te! reám, mert mikor Aradon éltünk Győrivel, meg tagadtam egy tízezer lejes kölcsönkérését. Az incidens után megkezdik Fischef• kiháltefu­tását. Jakab Edit és Győri Endre aradi" együttélése aiatt majdnem mindennap találkozott velük, ismer­te viszonyuk minded mozzanatát. Győri állandóan panaszkodott 'neki, hogy nem él jól Jakab Edittel, napról napra heves összetűzéseik vannak. Tud ar­ról, hogy Jakab Editnek súlyos idegbaja volt. Pél­dának felhozza Győri szavait, mely szerint Jakab 11. L penge-vizsgalat A Gillette-penge, amelyet ön a borotva- készülékébe helyez, 114 vizsgálaton ment keresztül—ezért lehet On már előre biz­tos abban, hogy e pengével kellemesen és gyakran borotüálkozhatik• KNOWN Gillette Edit aradi közös lakásukon egy este vízzel leöntöt te ágyát, hogy ne tudjon lefeküdni. Arról is tudó mása van, hogy Győri házasságot ígért a leánynak Védő: Tud-e arról, hogy az aradi anyakönyv vezetőhöz Jakab Edit és Győri összes okmányai bt voltak már adva, a polgári házasság megkötésének érdekében ? — Igen, ezt tudom. Győri ur mint Casanova — Hát arról van.e tudomása, hogy Győri az­alatt, mig Jakab Edittel élt együtt, még két másik növel is viszonyt folytatott és pedig egy földbir tokos feleségével és egy fiatal regáti leánnyal, akit ő hozott magával katonaságának letöltése utár Craiovából? — folytatja kérdéseit a védőügyvéd. — Hallottam ezekről a viszonyairól. Azt tudom is, hogy többször kiment a földbirtokos Arad kö­zelében fekvő birtokára, annak feleségét meglátó, ga-tni. — feleli Fischer. Ezután. Jakab Lajost, a leány apját hallgatják ki. A korosabb atya — hét gyermeke van — elő­ször leánya idegbaját akarja bizonyítani, az elnök azonban felkéri, hogy csak kérdéseire válaszoljon, Elmondja a leánya és Győri Endre szerelmének tör­ténetét. Már a hozomány dolgát is megbeszélte Győ­rivel, aki becsületszavát adta neki, hogy feleségül veszi a leányt. Ezután rátért leánya abnormitásai- nak ismertetésére. — Fixa ideája volt, hogy ő kövér. Hogy leso­ványodjon, hónapokig cukortalan feketekávét ivott és naponként tiz kilométert futott. A nagy meg­erőltetések, a futások után, alig tudott azután ha­zavánszorogni. (A leány közbeszól, hogy azért akart sovány lenni, mert Győri a karcsú nőket szerette.) Jakab Ernő, a vádlottnő fivére törvényadta jo­gával élve, mely szerint rokon, rokon ügyében nem köteles tanúvallomást tenni — megtagadja a val­lomást. A törvényszék ezután felolvastatja a főtárgya­láson meg nem jelent Győri Endrének a vizsgáló- bíró előtt tett vallomását. Győri Endre itt a leány betegségével indokolja házassági elhatározásának megváltoztatását. Üldözöttnek tekinti magát. — Össze-vissza, ide-oda menekültem előle, de mindig utánam jött, — olvassa a jegyző Győri val­lomását. Mikor Kolozsvárt a Ferenc József utón találkoztunk, azzal fenyegetett, hogy öngyilkos lesz, ha nem veszem el feleségül. Mikor kifejtettem ne. I:i, hogy ez nem lehet, elővette a revolvert és reám lőtt. Bementünk a szigurancâţa, ahol újból rám akart lőni, ebben azonban meggátolták. Urechia dr., a kolozsvári ideggyógyintézet pro­fesszora. mint szakértő előadja, hogy szerinte Ja­kab Edit tettének elkövetésekor beszámítható álla­potban volt. A törvényszék ezután elrendeli két sziguranca detektív kihallgatását és a tárgyalást szerda dél­előttre halasztja. * Egv kis összehasonlítás. Mondjuk, a Groza- vescu üggyel. Ott az asszony lelőtte férjét, mert nem akarta ■ magával vinni egy vendégszereplésére, itt a leány megsebesítette gyermekének apját, mert nem akarta őt elvenni feleségül. Tessék most már mérlegelni, melyik merényletet lehet alaposabban megokolni? Becsben vagy Kolozsvárt voit több jo­ga a nőnek a ravasz: megrántani ?. Könnyű erre választ adni. Becsben felmentették a gyilkos nőt, Kolozsvárt....? (sz. b).

Next

/
Thumbnails
Contents