Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-07 / 229. szám
A „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete TII tVT 329. SZÁM. di vatesjdonságok nagy választékban raktáront TELEFON 9-57 INTERURBAN (Montecarló, október S ) derives, öregürra! ülök szemben, Őszbajn, bájos öregurral Andre Blanc a nerc ennek a finom embernek. Fia Francois Blanc- nak, aki a rnontecarloi játékkaszinót annakidején kiagyalta áa megszervezte. Beszélgetünk. • Francois Blanc pincér volt Hamburgban. Egészen szegényen kezdte, egész nap lótott-futott. Addig zászlózott, amig meg nem gazdagodott. Mert meggazdagodott. Bankbetétjét előszedte vánkosai közül és elhatározta, hogy ezután munka helyett pénzt fog keresni. Egy kis játéktermet nyitott, Részeg matrózok, a Reeperbahnról idetévedt édesfakereskedők, adóvégrehajtók és szociailsta agitátorok jártak hozzá, forgott a pénz, a szerencse, de régi igazság, hogy a bank mindig nyer, tehát Blanc ur is nyert: Sokat nyert. Erre kitették a szűrét Hamburgból, mintán a kikötő egy vámbiztosa elveszítette tiznapi zsákmányát Blanc ur pipafüstös játéktermében. Nem teketóriázott Blanc, hanem délvidékre költözött. Hallott valamit harangozni Monaco hercegségéről, ahol ebben az időben két játékszindikátus ment tönkre. A harmadik pedig a legjobb utón volt ugyanoda Kevés pénzzel, néhány százmillió frankkal, játékkaszinót nem lehet kezdeni. Lefébre urnák, aki a tönk széle felé vitorlázó harmadik szindikátusnak volt vezetője, ez nem ment a fejébe. Az a könnyelmű Lefebvre annyira ment, hogy nem törődve a szindikátus állandó veszteségeivel, uj kaszinó építésébe kezdett. Blanc ur meglátogatja a fejedelmet Francois Blanc megbeszélésre hivta Lefebvre arat, hamarosan találkoztak is a Hotel de Paris hadijában. Blanc ur vételi ajánlatot tett. Egymillió kétszázezer frankot fizet készpénzben a kaszinó épületeiért és a játékengedélyért. Egy órai időt adott Lefebvrenek, aki a kitűzött idő letelte előtt megjelent Blanc előtt izzadó üstökkel és csupa lila ezerfrankosban át is vette tőle a kaszinó áfát. Még aznap este felkereste Blanc, a hamburgi pincér, a monacói uralkodó herceget. A herceg pénzügyei ebben az időben igen zavarosak voltak. Állítólag megbízottjai éjszakánként átmentek játszani a kaszinóba, hogy a másnapi konyhapénzt megkeressék a lovacskával. Blanc tehát ide is jókor jött. Meglehtősen körülményes ajánlatot tett. kérte a játékmonopoliumot, amelyet a herceg nem akart azonnal megadni neki. De Blanc jött a revolverrel. Hajója félóra múlva indul, s a hercegnek életében nem lesz több alkalma ilyen ajánlat fölött dönteni, fi 3 herceg igazat adott a hamburgi pincérnek. Blanc megkapta n koncessziót. Egyedül. Csak ő Senki más nem alapíthatott kaszinót Monakóban. A monopóliummal szemben Blanc meglehetősen nagy terheket vett magára. Fizet évenként ötvenezer frankot a hercegnek. Ad tiz százalék részesedést az évi forgalomból. Élelmezi, ruházza és fizeti a hercegi testőrséget. Megszervezi és fizeti a rendőrséget, amelynek létszáma akkoriban nyolcvan ember volt. Blanc halála után fel kellett emelni a hercegnek járó szubvenciót, 70.000 frankot kapott a vidám uralkodó s egy alkalommal kétmillió fonttal segítették ki őt deficitjéből. A mai bér évi félmillió angol font és természetesen az összes személyi kiadásad a „birodalomnak“ a játékbank igazgatóságát terhelik. Az bizonyos, hogy Montecarló sziklasivatagait alaposan felforgatta a Francois Blanc ur. Elsősorban a nizza—montecarlói dülőutat kiszélesítette és ezzel hozzáférhetőbbé tette Montecarlót. A föld alól nőttek ki az uj épületek, mert a vasút öntötte a já- tékoskedvü idegeneket, akik Nizzában hallották hírét a montecarlói paradicsomnak. A „letörtek penziója“ A Hotel de Parisból luxusszállót csináltak. Blanc ur felesége, aki annakidején Hamburgban még konyhalány vo&, átvette a vezetést és Blanc személyesen dolgozta az építési terveket. A piszkos kis lebujból pompás szálloda lett és az idegen itt egy- barmadát a magával hozott pénznek, kétharmadát a kaszinóban vesztette el. Itt jelentkezett aztán az első baj. A vendég, ha elvesztette pénzét a játékasztalnál, nem búslakodott túlságosan, élt addig a szállóban, ette a gazdag menüket, amig a hét végén nem derült ki, hogy a számláját nem tudja kifizetni. így a' Hotel de Parisból szanatórium lett; itt üdültek a pénztelen egészségesek. A szálló igazgatója nem csinált a kifizetetlen, számlából lármát,, egyszerűen kitették a vendéget és a veszteségszámlára Írták, amit fogyasztott. Rájött Francois Blanc hamarosan arra is, hogy ez a nagylelkűség tarthatatlan. De nem talált kivezető utat. Penziójának első tagja egy félbolond skót volt, aki azzal jött Mor.tecaylóba, hogy ő a tizenhete; számmal vagyont akar keresni. Állandóan a ti- zenhetesre játszott, sikerült is neki két hónap alatt százezer frankot elveszíteni. A bank detektivjei, akik • nagy-játékosokat állandóan figyelik és letörésük esetén diszkréten az irodába viszik ahol „szanálják“ őt, egy elutazás erejéig, — jelentették Blancr.ak s bolond skót esetét. Blanc napi negyven frank nyug díjat adott neki filete végéig • amikor ffieghalt, Temek temetést rendezett számára, természetesen a bank költségére. A* önköltségek születése és halála Mindamellett a forgalom növekedésével nőtt a „pensio“ költségvetése is, úgy hogy Blana komoly megoldáson törte a fejét. így született meg a viatlque. Az útiköltség. A letört játékos kijelentette a kaszinó irodájában, hogy pénze elfogyott és ha a terem de tektivjei állítását igazolták, — ezt mindig megtették. — kapott a játékos ötszáz frankot készpénzben, hogy hazautazhasson. Pénzt hozni! Amig azonban ezt az ötszáz frankot vissza nem fizette,, a kaszinóba be nem eresztették. A viatique-rendszernek is megvolt a maga nagy hibája. Sokan egyszerűen nem utaztak el belőle, hanem ismét megpróbálták vele szerencséjüket. Ma már nincsen viatique. Aki még utazási költségét is elveszíti, annak fájhat a feje. A kaszinó egyetlen fillért sem ad többé. (Akik ennek reményében utaznának ki, maradjanak otthon.) * Andre Blanc ur kedélyesen mosolyogva mesél tovább milliókról, asszonyokról, bolondos skótokról, a teoretikusokról, akik hatalmas tekercseket cipelnek hónuk alatt, a szisztéma bajnokairól, akik óvatosan játszva, megkeresik nyugdijukat Montecarló- ban s frakk a munkaruhájuk. V. Sz. S. Lei 7.50-ért a legfinomabb fenyőftiráő A nemei vegyitechnikai ipar legújabb találmánya TAMWni az erősen koncentrál!. * v vízben oldható FÜRDŐK, LEMOSÁSOK és BEDÖRZSÖLÉSEK egy kevés hozzáadásával erősítő- 1, Altitivia leg, frissitőleg, pezsdi- tően, megnyugtatóan és éltetőén hatnak A ÜJMAT a használat alatt ÓZONT ™ Ví?S~> fejleszt és ezáltal megkönnyitőleg hat a légzőszervekre. TTÁISÍMOT nélkülözhetetlen a kis- 1 fin1- ’ wl-r gyermekek részére Megnyugtatóig hat gyengéd idegeikre és könnyű alvást eredményez. Teljesen ártalmatlan. A Klnge & Poeriüzsch cég Leipzig, Prag. ! Karlin RücbovjAires gyártmánya. Képviselet, B, BERGER LOBEL i Bucureşti I, Piaţa Floreasca ÎO. ? { Kis luxus üveg két fürdőre 30 lei. négy fürdőre I 50 lei, száz grammos üvegek ára 8 fürdő részé- 1 re 7C lel. negyedkiiós üveg 20 fürdőre 150 lei í Blanc, a hamburgi pincér megalapítja Mositecarlét
