Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-07 / 229. szám
ß XII. ÍBVF. 229. SZÁM. ■ Tjollymoob tündöklése és nyomora Egyetlen vigaszt a ló momentum: a véletlen uraíma a film vifágáöan — 7!z amerikai közönség Western pictures imádata — Héíjány fiímkarríer története a méfységtőí a magasságig -Tjoílymooö egyik legnagyoM (átványossóga: Séfig ezredes adatkertje Egyedül jogosított magyar kiadás. E. Du Bois cikksorozatának ötödik közleménye Ebben a cukrozott pokolban talán az a* egyetlen vigasztaló momentnm, hogy minden kötőfék nélkül, korlátlanul, a hatalom teljességével kormányozza az eseményeket a Véletlen. Amerika a legfantasztikusabb lehetőségek hazája, Hollywood még inkább az. Itt még tegnap praery volt, ma már pazar ucca- sor. Holnap talán megint pusztaság lesz e helyen vagy egyike a város autóútként szolgáló betonszalagjainak. A büszke kinad pagodát szétszedik, mert egy vadregényes kunyhó kerül a helyébe, a kunyhót leégetik, mert szükség van zöld gyepre és közben filmfelvételt eszközölnek, az égésről. Az emberi munkák alkotásai, maga a nagy természet úgy forog itt, mintha agy monitor pergetné a dombokat és a völgyeket. Hát csodai-e ,hogy aki tegnap fenn volt, az ma lenn van, aki ma senkibb a senkinél, holnap körül rajongott matadorja a filmnekT A lehetőség szinte parányi, de oly lehetőség, amelyhez fogható nincs Európában. Egy másik nagy törvénye Hollywoodnak: a divat. A közönség ép úgy Amerikában, mint a többi kontinenseken mindig újat akar. Csak egy helytelen, az amerikai erkölcsökkel össze nem egyeztethető lépés, a tegnap csillaga már lehull a horizontról. De ha nem is jön ellenkezésbe az amerikai puritán-farizeus „kék törvények“-kell, fo’yton- folyton-folyvást kell beszéltetnie magáról, dopingol- tatni az érdeklődést, különben a feledés homályába kerül. Egy diva uralma pünkösdi királyság Amerikában és lehet, hogy Európában még mindig s> legnagyobbak között emlegetik, itt Amerikában már detronizálták, kiszorította az nj, mert akcióba lépett az tllenreklám, a vállalkozók rivalitása,, nmXy mind a legtüzesebb agilitással! támasztja alá a minden emberben ott lappangó pszihikai vonást: az ingert az újdonság iránt. Mint a Ford-kocsik... Talán ez az egy vigasztaló momentum. A filmcsillagok épp úgy nem tudják kivonni magukat az elhasználás szabálya alól, mint a Ford-kocsik, amelyek bizonyos kilométer-szám lefutása után, mint ócskavas hevernek az országutak mentén. És vigasztaló az is: a legnagyobbak csaknem kivétel nélkül legalól kezdték. Asta Nielsen ifjúsága 'eljesen reménytelen volt. A film Duséja még akkor is küzködött a betevő falatért, amikor mint segédszinésznőt Kopenhága egy kis színházában alkalmazták. Ha véletlenül nem Urban Gadhoz, egy filmscenáriuin Íróhoz megy feleségül ezt a „hosszú, fekete gyufaszálat“ ahogyan eleinte gúnyolták, senki ki nem emeli a nyomor fertőjéből. Hosszú, regényes, fájdalmas epizódokban gazdag pályafutása volt Pola Negrinek, a fekete hajú „lengyelké“-nek, akiner| ma fejedelmi élete mögött kísértetiesen sötétlik a hajdani Appolonia Ghal- lupec életének árnyéka. És ott van Fern Andra, aki Amerikában egész ifjúságát a legolcsóbb tingli-tang- liban táncolja végig, amig a végén felfedezik — Németországban. Ernst Lubitseh ellenben semmire sem tudott menni Németországban, amig ki nem került Amerikába. És ott van Chaplin, a londoni Whitechapel gyermeke, ott van Novarro tüneményes karrierje, a Barbara la Marré, a Valentinoé és se szeri — se száma azoknak, akiknek életfolyásai — minden regényírói kikerekités nélkül is — a legmozgalmasabb filmregény. Primadonnák és filmstatiszták Selig ezredes adatkertjében Beszéltünk eddig Hollywood embereiről, beszéljünk most állatairól, amelyek éppen úgy hozzá tartoznak e filmmetropolis menázsóriájához, mint a starok és az extrák tarka társadalma. A Selig-zoo. Ott ül Selig ezredes a Montmartre filmszínészeiktől vetíteni egy Baraum cirkusz-szerű jelenetet, állatot dott, azikár, szenvtelen pillantása ur, fogalom e vidéken. Körülbelül húsz évvel ezelőtt beállított egy másik, akkor még szintén kezdő, de azután óriási vagyonig arrivált fiatal emberhez, aki indiánok ki- kölcsönzésével foglalkozott. Ebben az időben, aki még száz dollárt mert áldozni egy film elkészítéséért, bazárdőr hirében állott. Nos, Selig azt mondja neki: egy cowboy-filmet akarok csinálni, vászonra akarok vetíteni egy Barnum cirkusz szerű jelenetot, állatot én adok hozzá, te pedig kölcsönződ nekem az indiánjaidat. A magam részéről hajlandó vagyok nyolcvan dollárral bcállani a boltba. Nyolcvan dollár, nem csekélység! Ma persze, amikor egy-eigy filmbe néha egy millió dollárt is belevemek, siznte kacagtató ez a summa. Ebből a közös vállalkozásból született meg ai „Western pictures ós az állatkert vállalkozás, amely mind két vállalkozónak óriási jövedelmet hozott. Az egyik vállalkozó csak a Wildwestre vetette magát, a másik, Selig ezredes megcsinálta a hollywoodi állatkertet. Csodálatos intézmény! Ahány állaitfilm kikerül Amerikából, az mind a Selig ezredes vasketrecei mögül kerül ki. Ennek az állatkertnek Casting, officejában ugyanazok a főkönyvek, ugyanazok az extrák, ugyanaz az adminisztráció, amelyről egy más változatban már beszámoltunk. Ennek az állatkertnok éppen úgy meg vannak a maga statisztái, mint a film- primaddonái, hogy például csak egyet említsünk: Rin-tin-tin. Megvannak ugyanazok a doubléi is, hiszen csak természetes, hogy egy veszélyes mutatványnál nem fogja az állatkcrt a nagy nehezen bedresszírozott kutyáját, macskáját, vagy zebráját odaadni. Itt is cseng a telefon a délutáni órákban: „Kérek tizenkét arabslovat“. „Kérek két elefántot egy bombayii jelenethez! Kérek lovakat, kérek lovakat“ — legtöbbször ez a kívánság hangzik el, miután az amerikai közönség nem tud ellenni Wildwest darab nélkül. Amerikában elképzelhetetlen film előadás, amelyet ne egy cowhoy derab vezessen be, Amerika B. Mille darabjait sem tudja élvezni, Ha nem előzi meg egy izgató farmer történet, l*ssóval, eowboyokkal, a Western-pictures ezer változatával. Nincs nap, hogy az Universal City, amely épen ellenkező irányban fekszik Hollywoodtól és pedig északra a Cahungan Pass háta mögött, hogy Selig ezredes állatjaira ne legyen szükség. Ez a külön kis film-város speciálistája a Western Picturesnck, évente százötven-kétszáz filmdarabot röppint. világgá . Selig ezredes állatkcrtje nem olyan hires, mint például Hagenbeeké Hamburgban, de összetételében egyedülálló. Igaz, ott van Kalifornia őserdőinek csodálatos és kimeríthetetlen állatvilágával, de egyrészt egy jelenetért nem lehet minden pillanatban autóra ülni é3 mászkálni » vadonban, másrészt azok a ked— ÉRTESÍTÉS A hires „Három korona44 selyem harisnya gyár az őszi és téli szezonra „Három korona44 cérna harisnyát dobott a piacra. Ennek a harisnyának megvan minden kívánt tulajdonsága Kielégít minden modern igényt elegáncia és finomság tekintetében és rendkívül rugalmas lévén aláb minden formájához teljesen hozzásimul. A „Három korona“ cérna harisnya az igazi higiénikus harisnya és a legkiválóbb külföldi orvosi tekintélyek igazolták, hogy ez a harisnya megóv a köszvénytől, reumától stb. vés, okos majmok, értelmes papagályok nem az őserdői műveltséget hozzák magukkal, hogy azt tudják, amit egy világközönség álmélkodására tudnak. Selig mester dresszörjeinek műve az egész, tehát folytonosan he kell kopogtatni az ezredeshez. Ä hollywoodi állatkert monopólium. Használható statisztákban és filmnagyságokban mindig nagyobb a kínálat, mint használható fókákban s boa konstrujk- torokban. Ha egy filmvállalkozó elhatározza, hogy konkurrcnciábai lép s úgy állítja össze emberanyagát, amely igényének legjobban megfelel, megteheti. De elképzelhetetlen még Amerikában is, hogy Selig ezredes menazsériáját valaki konkurrens ösztöntől hajtva máról-holnapra lepipálja. Selig ezredes húsz évi munkája fekszik ebben az állatkertiben, pótolhatatlan szaktudása, úgy hogy az ő helyzete egészen kiváltságos: egy kényur fölényével diktálja az árakat. Az állatfelvételek ezért sokkal drágábbak, mint a tömegjelenetek. Egyes filmvállalkozók megpróbálta kteljesen kikapcsolni az állatok felhasználását, de ez csaknem lehetetlen. Az amerikai közönség körében forradalom ütne ki, ha a heti műsor, a „Wochenschau“ és a vezető darab között nem látná viszont az ő kedves állatfilmjeit. És hogy Selig ezredes oroszlánjai széttéptek több filmnagyságot, többek között az olasz Monticellit is, ez « körülmény csak óvatosabbá tette a rendezőt, de nem tette alkalmassá az oroszlánok nélkülözésére. Igaz, a film-ipar találékonysága itt is óriási. Ma már az állatokat is pótolni tudják miniatűr gépezettel, technikai trükkökkel. De ez nem az igazi. A rendező kétségbeesetten csóválja a fejét: hiába, ez még sem az igazi! Mindenkor a legjobb angol szövetek voltak és ma is azok, melyek a világhírű a szövet szélén beszőtt jelzéssel birnak. ANGOL ÜZLETEKEN BUCUREŞTI, STRADA LIPSCANI 22. Fiókok : Temeavár-Belv.. Szentgyörgy-tér—Eminescu 1. GaJae. Str. Domneasca 13. Teljes jótállás, hogy áruink minden méterje a legkiválóbb minőségű angol szövet. A vámleszállítás folytán áraink lényegesen alaesonyaboak lettek. A feltétlenül szabott árak fel vannak tüntetve. Óvakodjunk a silány utánzatoktól, melyek utóbbi időben a helyi p ácon forgatómba kerültek.
