Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-06 / 228. szám

Cinj-KoIozs vár, 1929. október 6 SÚTH Síp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Beerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 is 3-64. 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengS, negyedévre 15 pengő. 12 oldalas szám ára XII. évfolyam 228-ik szám Egyes szám ára 29 fillér A gazda csődje Ma beszéltünk egy földbirtokossal, aki a világ legtermészetesebb hangjáh~}elentette ki, hogy birtokán beszünteti a lucerna termelést, mert rájött arra, hogy a termelési költségek jó­val felette állanak a termelvény jelenlegi áfai­nak. Bizonyos természetes tudomásvétellel ál­lapította meg,, hogy más pályára kell lépni, mert ami a lucerna esetére áll fenn, ugyanaz az eset a lóhere termelés terén, általában véve minden mezőgazdasági termelvénynek ez a sorsa. Hát nem csodálatos ez? Agrárállam va­gyunk, a lakosság zömét parasztrétegek al­kotják, ez a kormány is a paraszti népi érde­kek erőteljes megvédésével tűzte ki a lobogó­ját, Románia végigcsinálta a nagy földrefor­mot is, amelyre annyira büszke, a napi élet tanulságai azt mutatják, hogy a parasztsággal szemben bizonyos kedvezmények történnek, amely nem áll fenn a többi társadalmi kategó­riákra és mégis itt tartunk, hogy a kereskedő, az iparos, a szellemi munkás, a testi munkás mellé oda áll a paraszt is és azt mondja: most már zokoghatunk együtt! Igaz, a mezőgazdasági termelés válsága középeurópai jelenség, de amint a múltkor ki­fejtettük Rist alkormányzó ur fellengős jelen­tése kapcsán, Romániának még sincs jogcíme ,,az európai válság" takarója mögé bújni. És igaza van talán Manoilescunak is, aki hangoz­tatta a legutóbbi földmivelésügyi minisztériumi ankéton, mert ankétban nem szűkölködünk, — hogy gazdasági moratóriumot nem lehet elren­delni, mert a külföld bizalmatlanná válik. Ma- noilescu értelmezése kissé hasonlít a Rist ér­telmezéséhez: egyikük sem akarja elriasztani a külföldet, mintha a küldföld nem tudná akár van gazdasági moratórium, akár nincs, hoqy hogyan is állnak a dolgok Romániában? El­lenben a gazdasági moratórium azért nem he­lyes, mert nálunk semmit sem hajtanak végre rendesen. Ha e moratóriumot kellő körültekin- téssel, kellő tapintattal, kellő garanciák mel- lett hajtanák végre, német alapossággal, ügyel­ve minden eventuálitásra és már'jóelőré is fedezve azt, úgy talán szóba kerülhet ez a ra- dikáiis megoldás. De tudja Isten, épen ezektől a „radikális gazdasági megoldásoktól félünk, mert e radikális megoldásoknak sorát a mező- gazdasági téren a földreform vezette be, és hogy mit tud a földreform, azt a jelenlegi hely­zet elég beszédesen illusztrálja. A mezőgazda- sági termelés bajait és akadályait nem lehet egykét mondatban összefoglalni, sokkal kom­plikáltabb a probléma annál. De nyilvánvaló: ha a földész akár román, akár magyar őster­melő legyen az, ha nem tudja az adóját befi­zetni, még akkor sem, ha eladja termelvényeit, úgy nem csupán a termelési rendben, de magá­ban az adórendszerben van a hiba. És ha a termelő rájön arra, hogy azért nem érdemes termelni, mert a fél jövedelme szállítási költsé­gekre menne rá, akkor megint az az eset, hogy nem magában a termelési rendben, hanem szál­lítási nehézségekben van a hiba. És ha a pa­raszt látja, hogy ott a föld előtte és mégsem tudja kihozni belőle azt, amit külömben ki le­hetne hozni, mert hiányoznak hozzá a gépei «SY 3 mezőgazdasági ipari politikában van a hiba. Szó van arról, hogy egymilliárd lejnyi mezőgazdasági hitelt kapunk a külföldről; szó van arról is, hogy mezőgazdasági gépszállit- mányok érkeznek az országba. Elhisszük. De mindez csepp a tengerben! Gazdasági válsá­gokat, amint más országok példája mutatja, nem lehet ilyen szociális olajcseppekkel meg­oldani. Hiába kap az az erdélyi földmivelő (Berlin, október 4.) Stresemann halála szinte meglepő részvétet keltett az egész vi­lágon, jeléül annak, hogy Németország el­foglalta méltó helyét a népek sorai között. Briand személyesen akar résztvenni a nagy halott temetésén. Londonban, a külügyi hi­vatalban azt mondják, hogy Bismarck óta nem volt ilyen nagy német államférfim Be­nes kijelentette, hogy Stresemann müvének kiépülésén akar dolgozni. Az angol király maga irta meg a kondoláló levelet, Macdo­nald szikratávirón fejezte ki a részvétét. Minden nemzet sajtója egyöntetűen megál­lapítja, hogy Stresemann a k .itii atális béke őre volt és Európa halottja. Legújabb jelentéseink itt következnek: Hindenburg személyesen vesz részt a temetésen Ezzel kapcsolatban a birodalmi kabinet a belügyminiszter javaslatára elhatározta, hogy Stresemann dr.-t államköltségen teme­tik el. Berlinből jelentik, hogy Hindenburg Stresemann iránt érzett nagyrabecsülésének jeléül, dacára magas korának, gyalog fog résztvenni a temetésen és a koporsó után közvetlenül elkíséri Stresemann tetemét a birodalmi gyűlés palotájától az elnökségi pa­lotáig. A „Le Temps“ a beálló nagy kül­politikai változásokról (Paris, október 4.) A Le Temps méltatja Stresemann pályáját s arról cikkezik, hogy a német külügyminiszter hirtelen halála ko­moly helyzetet teremt. Attól kell tartani, hogy a német belpolitikában nagy válto­zások lesznek, ami kihatással lesz egész Európára. Franciaországnak a legnagyobb figyelemmel kell kisérnie a Rajna túlsó partján beküvet- kező eseményeket s Németdrszág egy pilla­natra se tévessze szem elől, hogy Stresemann volt az, aki a leghatályosabban képviselte az ország érdekeit. nehány ezer lejes injekciót, amikor nehány év alatt adóterhe ötszörösére emelkedett és a kormány szakadatlanul szorosabbra fogja az adóprést.Vájjon az ipari vállalatok, amelyek szintén részesültek az állam ipari jótékonysá­gainak áldásaiban, mennyivel váltak mozgéko­nyabbá az ipari termelés terén? És azt sem le­het figyelmen kivid hagyni, hogy az utóbbi években nagy kölcsönök folytak be az ország­ba, de alkalmatlanok voltak a danaidák üres hordóinak betömésére. A romániai mezőgazda- sági válságnak szinte azt mérnök állítani, jó­részt külpolitikai okai vannak. Románia képte­len megfelelő külföldi kölcsönök megkötésére, képtelen közvetlen szomszédaival fenntartani a jóviszonyt. De ha tegyük föl, létre is jönne egy elvi jelentőségű megállapodás Románia és (Páris, október 4.) Ludwigshafenből je­lentik, hogy a francia megszállt hatóságok a Bajor'—Pfalz több városában a középülete­ken elhelyezett zászlókat Stresemann halála alkalmából félárbócra eresztették. Briand is eljön a temetésre (Berlin, október 4.) A Morgenpost érte­sülése szerint Stresemann temetésén Briand francia miniszterelnök is résztvesz. A fran­cia miniszterelnök a halálbirre tényleg azon­nal megszakította szabadságát, de Berlinbe utazási szándékának hírét még hivatalos for­mában nem közölték. Curtius — Stresemann ideiglenes utóda (Berlin, október 4.) A birodalmi kormány ma Hindenburg' elnöklete alatt miniszterta­nácsot tart, amelyen ideiglenesen Curtius gazdasági minisztert bizták meg a birodalmi külügyminisztérium vezetésével. A temetés részletei Severing belügyminiszter tegnap délután dr. Reds low művészeti tanácsossal megtár­gyalta Stresemann temetésének részleteit. Eszerint vasárnap délelőtt temetik Strese- • mannt a birodalmi gyűlés épületéből. A temetés programmja két részre oszlik: a birodalmi gyűlésben megtartandó gyászün­nepségre és a hivatalos gyászmenetre. A holttestet csütörtökön este a halottasház té­likertjében ravatalozzák fel. Szombaton este a koporsót a biro­dalmi gyűlés palotájába viszik, ahol a fekete szőnyegekkel diszitett ülés­teremben, az elnöki emelvény előtt ravatalozzák fel. A gyászünnepségen Müller kancellár mondja a hivatalos gyászbeszédet. Kardorff képviselő a német néppárt nevében beszél. A gyászünnepség után a koporsót a birodalmi gyűlés palotájának külső lépcsőjére viszik, aliol a német néppárt egyik tagja búcsúzik Stresemanntól. A gyászmenet innen a bran­denburgi kapun át a Widhelm Strasseba I szomszédjai között, az élat mai szükségessége ! messzibb utakra paranícsol. Valóban ott tar­tunk, hogy az egymásra utalt országoknak köl­csönösen meg kell állapodniok, hogy mit ter­mel az egyik, mit termel a másik, a legszoro­sabb együttműködésre van szükség' oly terem­te tben, hogy. ott, ahol ma búzaföldek feküdtek, holnap ezt a területet kölcsönös megegyezéssel lucernavetések váltsák fel,; szóval racionalizál­ni, kel la termelést, olyan megegyezést kell köt­ni Keleteurópában, mint amilyen jellegűek a káli-szén7vas kartell megegyezések a nyugaton. Ha kedvünk télik, nevezzük ezt „Pan Euró­pának", mert az. Ha nem szeretjük a romanti­kus szavakat, nyugodjunk bele abba a változ- hatatlan ténybe, hogy minden gazdasági vál­ság egyben politikai válság is. megy. Mai számunk 12 oldal Eriand is megjeleni!) StreseironnÉ, Európa nagy halottjának temetésén A francia félhivatalos jelentős változást vár a német külpolitikában Curtins gazdasági minisztert bizták meg a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével

Next

/
Thumbnails
Contents