Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-06 / 228. szám
Cinj-KoIozs vár, 1929. október 6 SÚTH Síp ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Beerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 is 3-64. 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengS, negyedévre 15 pengő. 12 oldalas szám ára XII. évfolyam 228-ik szám Egyes szám ára 29 fillér A gazda csődje Ma beszéltünk egy földbirtokossal, aki a világ legtermészetesebb hangjáh~}elentette ki, hogy birtokán beszünteti a lucerna termelést, mert rájött arra, hogy a termelési költségek jóval felette állanak a termelvény jelenlegi áfainak. Bizonyos természetes tudomásvétellel állapította meg,, hogy más pályára kell lépni, mert ami a lucerna esetére áll fenn, ugyanaz az eset a lóhere termelés terén, általában véve minden mezőgazdasági termelvénynek ez a sorsa. Hát nem csodálatos ez? Agrárállam vagyunk, a lakosság zömét parasztrétegek alkotják, ez a kormány is a paraszti népi érdekek erőteljes megvédésével tűzte ki a lobogóját, Románia végigcsinálta a nagy földreformot is, amelyre annyira büszke, a napi élet tanulságai azt mutatják, hogy a parasztsággal szemben bizonyos kedvezmények történnek, amely nem áll fenn a többi társadalmi kategóriákra és mégis itt tartunk, hogy a kereskedő, az iparos, a szellemi munkás, a testi munkás mellé oda áll a paraszt is és azt mondja: most már zokoghatunk együtt! Igaz, a mezőgazdasági termelés válsága középeurópai jelenség, de amint a múltkor kifejtettük Rist alkormányzó ur fellengős jelentése kapcsán, Romániának még sincs jogcíme ,,az európai válság" takarója mögé bújni. És igaza van talán Manoilescunak is, aki hangoztatta a legutóbbi földmivelésügyi minisztériumi ankéton, mert ankétban nem szűkölködünk, — hogy gazdasági moratóriumot nem lehet elrendelni, mert a külföld bizalmatlanná válik. Ma- noilescu értelmezése kissé hasonlít a Rist értelmezéséhez: egyikük sem akarja elriasztani a külföldet, mintha a küldföld nem tudná akár van gazdasági moratórium, akár nincs, hoqy hogyan is állnak a dolgok Romániában? Ellenben a gazdasági moratórium azért nem helyes, mert nálunk semmit sem hajtanak végre rendesen. Ha e moratóriumot kellő körültekin- téssel, kellő tapintattal, kellő garanciák mel- lett hajtanák végre, német alapossággal, ügyelve minden eventuálitásra és már'jóelőré is fedezve azt, úgy talán szóba kerülhet ez a ra- dikáiis megoldás. De tudja Isten, épen ezektől a „radikális gazdasági megoldásoktól félünk, mert e radikális megoldásoknak sorát a mező- gazdasági téren a földreform vezette be, és hogy mit tud a földreform, azt a jelenlegi helyzet elég beszédesen illusztrálja. A mezőgazda- sági termelés bajait és akadályait nem lehet egykét mondatban összefoglalni, sokkal komplikáltabb a probléma annál. De nyilvánvaló: ha a földész akár román, akár magyar őstermelő legyen az, ha nem tudja az adóját befizetni, még akkor sem, ha eladja termelvényeit, úgy nem csupán a termelési rendben, de magában az adórendszerben van a hiba. És ha a termelő rájön arra, hogy azért nem érdemes termelni, mert a fél jövedelme szállítási költségekre menne rá, akkor megint az az eset, hogy nem magában a termelési rendben, hanem szállítási nehézségekben van a hiba. És ha a paraszt látja, hogy ott a föld előtte és mégsem tudja kihozni belőle azt, amit külömben ki lehetne hozni, mert hiányoznak hozzá a gépei «SY 3 mezőgazdasági ipari politikában van a hiba. Szó van arról, hogy egymilliárd lejnyi mezőgazdasági hitelt kapunk a külföldről; szó van arról is, hogy mezőgazdasági gépszállit- mányok érkeznek az országba. Elhisszük. De mindez csepp a tengerben! Gazdasági válságokat, amint más országok példája mutatja, nem lehet ilyen szociális olajcseppekkel megoldani. Hiába kap az az erdélyi földmivelő (Berlin, október 4.) Stresemann halála szinte meglepő részvétet keltett az egész világon, jeléül annak, hogy Németország elfoglalta méltó helyét a népek sorai között. Briand személyesen akar résztvenni a nagy halott temetésén. Londonban, a külügyi hivatalban azt mondják, hogy Bismarck óta nem volt ilyen nagy német államférfim Benes kijelentette, hogy Stresemann müvének kiépülésén akar dolgozni. Az angol király maga irta meg a kondoláló levelet, Macdonald szikratávirón fejezte ki a részvétét. Minden nemzet sajtója egyöntetűen megállapítja, hogy Stresemann a k .itii atális béke őre volt és Európa halottja. Legújabb jelentéseink itt következnek: Hindenburg személyesen vesz részt a temetésen Ezzel kapcsolatban a birodalmi kabinet a belügyminiszter javaslatára elhatározta, hogy Stresemann dr.-t államköltségen temetik el. Berlinből jelentik, hogy Hindenburg Stresemann iránt érzett nagyrabecsülésének jeléül, dacára magas korának, gyalog fog résztvenni a temetésen és a koporsó után közvetlenül elkíséri Stresemann tetemét a birodalmi gyűlés palotájától az elnökségi palotáig. A „Le Temps“ a beálló nagy külpolitikai változásokról (Paris, október 4.) A Le Temps méltatja Stresemann pályáját s arról cikkezik, hogy a német külügyminiszter hirtelen halála komoly helyzetet teremt. Attól kell tartani, hogy a német belpolitikában nagy változások lesznek, ami kihatással lesz egész Európára. Franciaországnak a legnagyobb figyelemmel kell kisérnie a Rajna túlsó partján beküvet- kező eseményeket s Németdrszág egy pillanatra se tévessze szem elől, hogy Stresemann volt az, aki a leghatályosabban képviselte az ország érdekeit. nehány ezer lejes injekciót, amikor nehány év alatt adóterhe ötszörösére emelkedett és a kormány szakadatlanul szorosabbra fogja az adóprést.Vájjon az ipari vállalatok, amelyek szintén részesültek az állam ipari jótékonyságainak áldásaiban, mennyivel váltak mozgékonyabbá az ipari termelés terén? És azt sem lehet figyelmen kivid hagyni, hogy az utóbbi években nagy kölcsönök folytak be az országba, de alkalmatlanok voltak a danaidák üres hordóinak betömésére. A romániai mezőgazda- sági válságnak szinte azt mérnök állítani, jórészt külpolitikai okai vannak. Románia képtelen megfelelő külföldi kölcsönök megkötésére, képtelen közvetlen szomszédaival fenntartani a jóviszonyt. De ha tegyük föl, létre is jönne egy elvi jelentőségű megállapodás Románia és (Páris, október 4.) Ludwigshafenből jelentik, hogy a francia megszállt hatóságok a Bajor'—Pfalz több városában a középületeken elhelyezett zászlókat Stresemann halála alkalmából félárbócra eresztették. Briand is eljön a temetésre (Berlin, október 4.) A Morgenpost értesülése szerint Stresemann temetésén Briand francia miniszterelnök is résztvesz. A francia miniszterelnök a halálbirre tényleg azonnal megszakította szabadságát, de Berlinbe utazási szándékának hírét még hivatalos formában nem közölték. Curtius — Stresemann ideiglenes utóda (Berlin, október 4.) A birodalmi kormány ma Hindenburg' elnöklete alatt minisztertanácsot tart, amelyen ideiglenesen Curtius gazdasági minisztert bizták meg a birodalmi külügyminisztérium vezetésével. A temetés részletei Severing belügyminiszter tegnap délután dr. Reds low művészeti tanácsossal megtárgyalta Stresemann temetésének részleteit. Eszerint vasárnap délelőtt temetik Strese- • mannt a birodalmi gyűlés épületéből. A temetés programmja két részre oszlik: a birodalmi gyűlésben megtartandó gyászünnepségre és a hivatalos gyászmenetre. A holttestet csütörtökön este a halottasház télikertjében ravatalozzák fel. Szombaton este a koporsót a birodalmi gyűlés palotájába viszik, ahol a fekete szőnyegekkel diszitett ülésteremben, az elnöki emelvény előtt ravatalozzák fel. A gyászünnepségen Müller kancellár mondja a hivatalos gyászbeszédet. Kardorff képviselő a német néppárt nevében beszél. A gyászünnepség után a koporsót a birodalmi gyűlés palotájának külső lépcsőjére viszik, aliol a német néppárt egyik tagja búcsúzik Stresemanntól. A gyászmenet innen a brandenburgi kapun át a Widhelm Strasseba I szomszédjai között, az élat mai szükségessége ! messzibb utakra paranícsol. Valóban ott tartunk, hogy az egymásra utalt országoknak kölcsönösen meg kell állapodniok, hogy mit termel az egyik, mit termel a másik, a legszorosabb együttműködésre van szükség' oly teremte tben, hogy. ott, ahol ma búzaföldek feküdtek, holnap ezt a területet kölcsönös megegyezéssel lucernavetések váltsák fel,; szóval racionalizálni, kel la termelést, olyan megegyezést kell kötni Keleteurópában, mint amilyen jellegűek a káli-szén7vas kartell megegyezések a nyugaton. Ha kedvünk télik, nevezzük ezt „Pan Európának", mert az. Ha nem szeretjük a romantikus szavakat, nyugodjunk bele abba a változ- hatatlan ténybe, hogy minden gazdasági válság egyben politikai válság is. megy. Mai számunk 12 oldal Eriand is megjeleni!) StreseironnÉ, Európa nagy halottjának temetésén A francia félhivatalos jelentős változást vár a német külpolitikában Curtins gazdasági minisztert bizták meg a külügyminisztérium ideiglenes vezetésével
