Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-05 / 227. szám
ELŐFIZETÉS MAGYABORSZÁGOHí 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő» negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: & évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára. 5 ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. Stresemann német külügyminiszter hirtelen halála az egész külföldi közvéleményt megrendítette Újabb részletek a halálos pillanat bekövetkeztéről — Stresemannt vasárnap temetik (Bel’Iin, október 3.) Németországot sn- lyos veszteség érte. Gustav Stresemann külügyminiszter tegnap hajnalban meghalt. A külügyminiszter néhány napja volt beteg, de tegnap felkelt, hogy részt vehessen a munkanélküliség esetére szóló biztosítási törvény- tervezet tárgyalásain. A délutáni órákban láza emelkedett, este 10 és fél óra között rosz- szul lett, majd váratlanul szivszélhüdést kapott, amely hajnali öt órakor megismétlődött. Egy fél óra múlva elhunyt, anélkül, hogy eszméletét egy pillanatra is visszanyerte volna. Stresemann 1878-ban született, ötvenegyéves volt. Halála bekövetkeztéről a Wolff Távirati Ügynökség a következő részletet jelenti: A nagy német államférfi nyugodtan halt meg. Az egész rosszullét ideje alatt egy betegápolónővér volt a beteg mellett. Az első roham egészen gyenge volt. Azt látták, hogy csak múló fejfájásról van szó. Stresemann orvosságot kórt s azt mondotta, hogy most már jó mélyen fog aludni. Az orvosság után egy pohár vizet adott neki az ápolónő, a beteg azonban a poharat kiejtette u kezéből. Azonnal hívták az orvosokat, akik konstatálták, hogy a német külügyminisztert szélütés érte. Ettől az időtől kezdve Stresemann egész a második rohamig eszméletlenül feküdt. Sirasemaim még mindig a halottas szoljában fekszik. Ma délelőtt Lederer szobrász- művész elkészítetté az elhunyt német külügyminiszter halotti maszkját. Lederer kijelentései szerint a külügyminiszter vonásain nem látszik meg semmi haláltusa nyoma. Vonásai teljesen kisimultak, ami annak a jele, hogy békésen szendéről! el. Temetése való- szinüleg vasárnap lesz. A birodalmi gyűlés gyász-ülést tartott (Berlin, október 3.) A birodalmi gyűlés mai ülését Stresemann külügyminiszter halála miatt negyedórával későbben kezdették meg. Az elhunyt államférfi miniszteri székét fekete lepellel borították le s eléje az asztalra fehér krizantemcsokrot helyeztek el. A gyászülésen megjelent Müller kancellárral az élén az egész kormány. A pártok közül a kommunisták a birodalmi gyűlés palotájában sem jelentek meg, a nemzeti szocialisták pedig a gyászülés tartania alatt távoltar- tották^ magukat az ülésteremtől. Essen alelnök nyitotta meg a gyászülést, mert Loebe elnök betegsége miatt még mindig nem vehet részt a parlament ülésein. Essen alelnök beszédében rámutatott arra, hogy Stre- semannban a német nép élni akarásának hüséS es sáfárját vesztette el, aki iránt méltán léét hálás az egész német nép, mert nagy célját testi ereje elmúlásáig, utolsó percéig szolgálta. Müller-Franken kancellár a birodalmi kormány, az összes tagállamok kormányai és a birodalmi gyűlés nevében méltatta az elhunyt külügyminiszter érdemeit, aki erejét és egészségét áldozta fel Németország felszabadításának .eléréséért. Stresemann a nemzet halottja, aki a németségért élt és halt meg. A birodalmi gyűlés ülés** ezután féltizenegy órakor a gyász jeléül félbeszakították. A halálhír hatása a külföldön (Paris, október 3.) A politikai világban, mint a nagyközönség 'körében megdöbbenést váltott ki Stresemann halálának váratlan bekövetkezése. Briand a hir vételekor azonnal intézkedett, hogy a Berlinben akkreditált francia nagykövet tolmácsolja a birodalmi kormánynak Franciaország részvétét. A francia miniszterelnök a déli órákban személyesen is megjelent a párisi német nagy- követségen, ahol a távollevő nagykövet helyettese előtt kifejezte mély részvétét és táviratot küldött az özvegynek. Részvéetávirat- tal kereste fel az özvegyet Herriot volt miniszterelnök is. A Páris Midi az első lap, amely a hirt tudatta a francia főváros olvasóközönségével. A lap S’tresemannról irt méltatásában azt hangsúlyozza, hogy haiála gyászba borította a világbékéért dolgozókat. A német külügyminiszter a viiágbékéért s a francia-német közeledésért küzdve, a becsület mezején érte utol a kérlelhetetlen halál. (Newţfork, október 3.) Stresemann halálának hire mély benyomást keltett. A lapok világra szóló eseménynek kijáró részletességgel foglalkoznak a halálesettel és hatalmas cikkekben méltatják Stresemannak a béke érdekében tett szolgálatait. (Folytatása a 2-ik oldal 2-ik hasábján.) STRESEMANN Alig ötven éves volt Gusztáv Stresemann, német külügyminiszter, mikor hirtelen eltávozott az élők sorából. Nemcsak javakorbeli férfiú volt, akit a férfikor delén tört ketté a kíméletlen végzet, de egy olyan alkotó egyéniség, akinek még sok tennivalója lett volna, igen sok elvégezni valója lett volna vállalt munkájának területén. Stresemann nem kisebb feladatra vállalkozott, mint arra, hogy kivezeti hazáját a viszontagságok süppedő talajáról és az európai béke alkotó tényezőjévé teszi. Az előbbi már félig-meddig sikerült is neki. öt és fél évvel ezelőtt kreült, mint külügyminiszter, illetve mint birodalmi kancellár Németország élére, abban az időben, amikor a Ruhr-megszál- lás, a német márka minden méreteket felülmúló elértéktelenedése, jobb és baloldali puccsok és forradalmi törekvések, európai vezető birodalmának úgy anyagi, mint szellemi színvonalát mélyen a fagypont alá süllyesztették le. Ez alatt az öt év alatt, amely a német birodalomnak szinte rendkívüli kiemelkedését jelenti, Stresemann mindig az első vonalban volt, nemcsak a külügyi vonatkozások egyengetése tekintetében, de mint nagy gazdasági műveltségű ember, az ország közvetlen gazdasági szanálása tekintetében is. A világbéke, Stresemann munkaprogrartmijának másik része, talán nem mutat ilyen aktiv eredményeket... Az Amerikába utazó Macdonald szerint a Népszövetség tulajdonképeni tevékenysége még csak most kezdődik el. Stresemann, Briand, és akik e gigántikus xnü alapját lerakták, a nagy alkotásoknak még csak a kezdetén vannak. De az ellenségeskedő népek között megtört a jég, a francia-német kiengesztelődés útban van és hogy ez így történt, Stresemannak elvitatha- tatlanul jelentősek az érdemei Az ő kezdeményezésére lépett be Németország a nemzetek szövetségébe. Az ő diplomáciai ügyessége és simulékonysága tette lehetővé, hogy Németország ebbe az együttesbe felemelt fővel léphetett oda, nemcsak .teljes joggal, de állandó tanácstagsággal, amely Németországnak a nagy nemzeteket megillető irányitó jogokat biztosítja. Ő bábáskodott a Da-< wes-terv megszületésénél, ott volt a Young-féle egyezmény megkötésénél is, amely lecsökkentette évente hatmillió aranymárkával a német jóvátételi összeget és a Ratna-i megszállott tartomány felszabadításának pozitiv ígéretét hoz_- ta. Az ő tevékenysége lendítette előre nemcsak a német kisebbségeknek, de általában az európai kisebbségeknek a sorsát — német munkát végzett, de egyben európai munkát is. És jellemző a német nacionalistákra, akik most is a birodalmi gyűlés gyász-ülése alkalmával tüntetőleg távol tartották magukat, hogy Stresemannak hazafias szempontból oly le nem becsülhető tevékenységét nemcsak állandó kritika tárgyává tették, de őt magát személyében is meggyanúsították. Pedig, amint a legutóbb leleplezett német-francia reakciós tárgyalások igazolják, ők sok tekintetben még messzebbre mentek volna, ha ez számukra a kurzusváltozás komoly reményét vetette volna fel. Ha az ember csak a túlzó német nacionalisták lapját olvassa. könnyen azt hihetné, hogy Stresemann a „végzetes" baloldal garnitúrájának az erőssége. Az igazság az, hogy Streesmann egész életében alioz a pártárnyalathoz tartozott, amebjet BRODSZKf és PARTNERE „SOBY“ 8 a koltníri CHS® PüLfbE Varietéban f EJ Mai számunk 12 oldal
