Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-30 / 248. szám
• ü .ii XII. WWW». SZÁM. ■" 1 , lEL Kuxrtnmta B beregszászi banhpénztápas és az aktiv detektív izgalmas szembesítése a tintái vizsgálábiró előtt Somogyival A betörő vallomásában elmondotta, hogyan rabolta el a bank tisztviselője és az ügyeletes detektív segítségével a beregszászi „Dunabank“ 350.000 cseh koronáját és 480 dollárját (Kolozsvár, október 28.) A Tordán letartóztatásban levő postarablók és bankpénztári betörők ügyében ma jelentős fordulat állott be; letartóztatások történtek és vallomások hangzottak el, amelyek nem annyira a betörőbanda Erdélyben viselt dolgaira vetnek világot, mint az öt évvel ezelőtt Beregszászon végrehajtott és egészen a legutolsó időkig kiderítetlenül maradt, nagyarányú bankrablás részleteit tisztázzák. Egy bankpénztáros és aktív detektív, mint bűntársak Megírta a Keleti Újság, hogy Somogyi Ferenc betörőnek nevét, fényképét és pontos személyi adatait megtalálták a kolozsvári rendőrség irattárában, egy négy évvel ezelőtt átküldött csehszlovákiai körözvényben, amelyen Somogyi Ferenc van feltüntetve, mint a beregszászi Dunabank kifosztásának főfettese. Midőn Draghicin rendőrigazgató ezeknek az adatoknak a birtokában Tordára uazott és felmutatta azokat a féligmeddig már vallomásban volt Somogyinak, az annyira megtört az elleneszóló bizonyítékok súlya alatt, hogy minden elkövetett bűntettét bevallotta, igy cinkostársának, Koncz Józsefnek a meggyilkolását és a beregszászi bankrablást is. . Előadta, hogy a Dunabank beregszászi fiókjának kifosztásában Rosenfeld Oszkár bankpénztáros és Petries rendőrségi detektív voltak a segítségére. Ezek mindketten megmaradtak beregszászi lakosoknak. Rosenfeld Oszkár továbbra is a bank pénz-' táránál működött, Petries pedig a beregszászi rendőrség bűnügyi osztályánál teljesít szolgálatot. Ezeket az értesüléseket a kolozsvári rendőrség a kolozsvári cseh konzulátus utján tudomására hoz- . ţa a munkácsi rendőrségnek, amelynek főnöke Blecha Károly rendőrkapitány Amost Papszt bűnügyi Blecha Károly rendőrfőnök és Arnost Papszt csoportvezető vasárnap este érkeztek Kolozsvárra autón. Természetesen magukkal hozták Rosenfeld OsskArt és Petries detektívet is. A cseh rendőrtisztek azonnal érintkezést kerestek Draghiciu rendőrigazgatóval, a kolozsvári bűnügyi osztály vezetőjével. Már nem első ízben voltak hivatalos ügyben Erdélyben. A nagy nemzetközi betörők üldözése már többször szükségessé tette, hogy [ átlépjék a határt. Szakavatott régi rendőrök. A ko— Abban az időben, 1924 tavaszán több ki-; sebb-nagyobb betörés történt a Dunabank beregszászi. fiókjánál, azért engem, aki akkor a beregszászi rend őrségen, mint detektív voltam alkalmazásban Petries kollégámmal együtt hat hétig megfigyelő szolgálatra küldöttek ki a bankhoz. Ez idő alatt tökéletesen megismertem ott a helyi viszonyokat és kapcsolatba kerültem a bank valamennyi tisztviselőjével. Rosenfeld Oszkár pénztárost már régebb idő óta ismertem s itt csak szorosabbra fűztem vele a baráti összeköttetést. S minthogy Rosenfeldet az én emberemnek láttam, mţgfogamzoibt agyamban a gondolat, hogy beltörök a bankba és kifosztom a pénztárt. — Nem csalódtam: Rosenfeldet sikerült megnyerni terveimnek. S még a tavasz folyamán intenziven hozzáláttam a betörés előkészítéséhez. Először is elkértem Rosenfeldtől a pénztár kulcsait, amelyekről pontos rajzokat és másolatokat készítettem. De ezenkívül még szükség volt az ellenőri kulcsokra, amelyekről'Rosenfeld mosdószappanba készített olyan pontos lenyomatokat, hogy minden nehézség ■nélkül.meg tudtam csináltatni azoknak a mását.'. Jolt ad a bankpénztáros — így felszerelve tavasztól őszig, vártam a kedvező, pillanatra. Ha már betörök,, -— gondoltam magámban, — akkor legalább"legyén égy* kis)foganatjai Ezért fontos volt állandóan tudomást szCrezüem ki-L ról, hogy mennyi pénz marad éjszakára a pénztárban. Erről ismátJKósenfel'd informált engem. Titkos jelzéseink voltak. A bankpórztáros hivatalából távozva, mincsoporotvezetővel együtt ózonnal megindította az eljárást a két cinkostárs letartóztatására. Pénteken délelőtt Beregszászra utaztak és ott őrizetbe vették Rosenfeld Oszkár bank- pénzitárost s kevéssel azután Petries bűnügyi detektívet is. A Rosenfeld letartóztatása valósággal bombarobbanásként hatott a kis beregszászi bankfiókban. Pillanatok alatt elterjedt a hir, hogy a pénztárost, aki ellen éveken keresztül a leghalványabb gyanú sem irányult, a hires és emlékezetes bankrablással kapcsolatban helyezték őrizetbe. Maga Rosenfeld Oszkár azonban nyugodtan viselkedett. Fölényes gesztusokkal igyekezett banktisztviselő kollégáit meggyőzni arról, hogy csak valami fatális tévedés áldozata ie- hef, majd átadta egy hivatalnok társának a pénztárt és a legnagyobb higgadtsággal követte a rendőrtiszteket. A letartóztatott detektív csudálkozik Petries detektívet már jobban kihozta a sodrából a hirtelen letartóztatás. — Miről van szót — kérdezte megütközést színlelve. — Mindent meg fog tudni, — mondották a rendőrtisztek. Blecha rendőrfőnök ezután jelentést tett felebb- valójának a letartóztatás tényéről, valamint arról is, hogy a letartóztatottak az első kihallgatások al- ■ rival tagadólag válaszoltak a hozzájuk intézett kérdésekre, mire azt a parancsot kapta, hogy a két fogollyal haladéktalanul utazzék Kolozsvárra, majd Tordára, a bankbetörés régi aktáinak segitségéval s a kolozsvári rendőrség közreműködésével hallgassa ki Somogyi Ferencet, végül pedig szembesítse az egymástól több, mint négy évvel ezelőtt elvált mákosokat. .y. lozsvári hatóságokkal magyar és nemet nyelven érintkeznek. 1 Ma, hétfőn reggel Draghiciu rendőrigazgatóval s a két fogollyal együtt Tordára utaztak, ahol először Ghişoiu főügyésznél jelentkeztek, majd pedig Dumitreseu vizsgálóbíróval folytattak megbeszéléseket, aki Soniogyiék bűnügyének vizsgálatát vezeti. Aztán hozzáfogtak Somogyi Ferenc kihallgatásához, ami szenzációs eredménnyel kecsegtetett. É csakugyan: Somogyi hosszan, közvetlenül, folyékonyan vallott, mintha olvasta volna. den esite felüt egy számat a Royal kávéház mellékhelyiségének a falára. Ezek a számok mutatták, hogy hány ezer korona megszerzésére lehet kilátás. Végre november 20-án örömmel láttam, hogy a mellékhelyiség falán ez a szám áll: 300.000. — Háromszázezer cseh korona, — gondoltam magamban, — ezért már érdemes. És nyomban elhatároztam, hogy az éjszaka folyamán betörök. — Ivét segítő társam volt. Az egyik Petries de- tektivkollégám, akinek az a szerep jutott, hogy ügyeljen, amig én munkában vagyok. A másik egy betöró'társam volt, aki abban az időben Szabó Lajos néven szerepelt Beregszászon, de a tulajdonképpeni neve Segelbaum. Régi, magyarországi, börtönviselt ember, aki nagy szakértelemmel állott rendelkezéseim-e. — November 21-én éjszaka behatoltunk a Dunabank fiókjának pincehelyiségébe a pinceajtón keresztül. Segelbaum innen falat tört a pénztár irányába. Nagyszerűen ismertük a helyzetet, egy téglát se szedtünk ki hiábavaló módon. Aztán kézi fűrésszel íelfü- részeltük a padozatot s én a nálam levő kasszakulcsokkal behatoltam a pénztár helyiségbe. Háromszázötvenezer cseh koronát és négy száznyolcvan dollárt vittem magammal. — A pénzt nyugodtan hazavittem s másnap reggel elmentem a bankba szolgálatomra. mu itt*t»mmmw*«♦ w Én voltam az első hivatalos személy, aki kiszállottam a helyszínére és felvettem az első jegyzőkönyvet. — Segel baumnak ,27.000 cseh koronát adtam szolgálataiért. í<5{« pénzzel azonnal Magyarországra uta^otti De később valamiért letartóztatták, — ujgy tudom Nyíregyházán, — s csak az ő vall^jpgsából tudhatta meg a csehszlovák rendőrig, hogy a bankbetörést én követtem el. t . ,, — Petricsnek ej Óbb 50.000 cseh koronát adtam, amit később 'Üjabb 30.000 cseh koronával egészítettem ki. Őt jól meg kellett fizetnem, mert az ő szerepe rendkívül fontos volt. ö vezeţte jj^pyomozást a bankrablás ügyében s neki köszönhető, hogy a nyomozás olyan mederbe terelődött, hogy reánk a gyanúnak még árnyéka- sem vetődhetett. — Roseníeldnek mindössze 9—10.000 cseh koronát adtam, de megígértem neki, külföldre való utazásom előtt, hogy Nizzából, ahol le szándékoztam telepedni, még átutalok neki 450 dollárt.„Ezzel az összeggel azonban mai napig is acrofá maradtam. — Én magam vnég 8 teljes hónapon át szolgálatot teljesítettem a beregszászi rendőrségnél, mint detektív. De aztán felhasználva a rendőrség újjászervezésének alkalmát, végkielégítésemet kértem s mint aki jól végezte dolgát, Nizzába ntaztam. Ami ott történt velem, az már nem tartozik ide. Tovább tagadnak a csehszlovákiai bűntársak Ez a vallomás a szenzáció erejével hatott a rendőrtisztekre is, mert számos olyan adatot tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak eddig. Mindenki meg volt győződve, hogy ezek után a tettestársak: Rosen- feld és Petries nem tagadhatnak többé, ők azonban konokul megmaradtak ántatlansá- ' guk hangoztatása mellett. Következett tehát a szembesítés. Somogyi emelt fővel mondotta: — Megmondtam, direktor ur, hogy általános gyónást végeztem. Minden bűnömet bevallottam, ami a lelki ismeretemet terhelte. A gyilkosságot is... Ismétlem, szemükbe mondom ezeknek az uraknak is, hogy cinkosaim voltak a beregszászi bankbetörésnél. Rosei^feld és Petries azonban tagadtak tovább állhatatosan. De a régi, beregszászi akta és Somogyi legújabb vallomásának adatai annyira összevágnak, hogy bűnösségük kétségtelen. A beregszászi rendőrtisztek és Draghiciu rendőrigazgató ma este hat órakor érkeztek vissza Kolozsvárra a két bűnsegéddel, akik egész utón egy pillanatig se vesztették el lélekjelenlétüket és fölényüket. Az est folyamán nyugodtan sétálgattak le s fel a központi rendőrség őrsz-,Lábában. Rosenfeld nyurga, sovány ember, Petries tömzsi, erőteljes. Úgy néznek ki, mint Patt és Pata- ■chon... Holnap reggel viszik őket vissza autón Munkácsra. (j. b.) Kolozsvárra hozták a leleplezett beregszászi banktisztviselőt és detektívet Részletes beismerő vallomást tesz Somogyi
