Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-28 / 247. szám
XII. **• 247. SZÁM. A „KELETI ÚJSÁG” vasárnapi melléklete T7 Külföldi könyvek pj Werfel, a németek egyik legkomolyabb regénka & költője már régóta hallgat. Most a,z- ntáa '«génye jelent meg, a nyolcszázoldalas „Barbara» die Frömmigkeit“ (Zsolnay verlag Wien). E a német könyvpiac legnagyobb eseményt tartják. Werfel e négy részre beosztott körében itélőszéket tart a mai negyvenévesek kojés társadalma felett. A regény főhőse Ferdi- na R„ ®gy tiszti család sarja, aki korán elárvult 8 /etlenegy meghittje, Barbara, egy cseh dajka, jiinand végigcsinálja a háborút, a háború utáni étet, az inflációt, a forradalmakat, megismerke- , a legkülönbözőbb társaságokkal és a legkülön- zőbb figurákkal. E mozgalmas élet végén rájön, >gy mennyire egyedül van ebben a nagy életben és mcs senkije sem, csak az egyszerű, hetvenötéves reg asszony, Barbara, aki azzal az anyai öleléssel neţ felé, mintha ő szülte volna Ferdinándot. Mert Barbara örökké él, szimbóluma minden hivő jóságnak, az örök anyának, akinek nincs szüksége, hogy szavakkal vigasztalja Ferdinándot, mert némasága, pitszta létezése már sugározza a vigaszt. Az örök hontalannak e hőskölteménye az első sortól az utolsó sorig rendkívül érdekes, magával ragadó, de vannak egyes epizódjai, amelyek pszichológiai megirás tekintetében egyenesen felejthetetlenek. Az emberábrázolási művészet itt a legmagasabb hatványokat éri el, a hatás megrendítő. Hogy például egy jelenetet emlitsünk, Ferdinánd- nak, mint tartalékos hadnagynak öt szökevény katonán kell halálos Ítéletet végrehajtania. Az a belső harc, amelyet Ferdinand előttünk folytat le, a kötelesség és az emberszeretet konfliktusa s amely végül -is ez utóbbi győzelmével végződik, belső feszültség, fokozás tekintetében talán egy életen keresztül kíséri végig az olvasót. Werfel Barbarája egy szintén monumentális regénynek, Zweig .magyarul is megjelent Grisa őrmestere, peudantjának fogható fel, anélkül, hogy kimondottan háborús regény volna. • Egy másik kimagasló német regény szerzője Alfréd Döblin. A könyv cime: Berlins Alexanderplatz (S. Fischer verlag Berlini). Itt két életleirás szalad párhuzamosan egymás mellett. Az egyik: Berlin élete, a mozgalmas Alexanderplatzról nézve, a másik egy elvetélt ember sors-irása, 'a Franz Bi- berkopfá, aki tisztességesen akar élni az Alexanderplatz sarkán, tisztességesen, de nem tud, folytonosan megakadályozzák e törekvésében, de a regény vágón mégis győz az általános erkölcsi axioma diadalaként a becsületesség. A hajdani fegyházviselt cementgyári munkás, aki mint segítő szállodaportás fejezi be életét — nem hősi élet a szónak epikus értelmében, és mégis méreteiben, sorsfordulataiban, akaratlan kalandjaiban, szenvedéseiben, embertársaival való összefüggéseiben azzá lesz, korunk típusává. E regénynek leiró részletei, dialógusai a legtökéletesebb írói művészet ujjlenyomatát őrzik. Különösen mozgalmas rész a mai Berlin forgatagának, intenzivitásba a> maximumra felfokozódott nagyvárosi életnek a megrögzítése, amellyel teljessé lesz ez a csodálatos Bericht, drámai erejű korregény. • Hja Ehrenburgnak is megjelent egy regénye magyar nyelven. A Michail Likow siber regény tette ismertté a mai Oroszország e regényírójának ai nevét a nyugati földtekén (megjelent a Malik Yerlag- nál) és e könyve óta egy sereg kitűnő alkotását fordították le németre. A Moszkvai sikátor (Megjelent a Pantheonnál) keresztmetszete Moszkva mai proletámegyedének. Felépítésében hasonlít Kassák Angyalföld cimü könyvéhez. Főhőse maga Moszkva, a minden kommunizmus dacára is meglevő tömegnyomor, amelynek külön színét épen az adja, hogy a mai orosz rezsim alakította olyanná, amilyen. E regény minden szereplő figurája él, képmásai reánktapadnak, mint a forró viasz. Ehrenburg általában gúnnyal, kritikával szokta kezelni legtöbb alakját, de ebben a regényében a sorok között egy gyönyörű lira muzsikál, amely felszabadul a megnyugtató optimizmus himnuszává. A regény Görög Imre gondos fordításában jelent' meg; * Újabb időben nagyon sok könyv-jelent1 meg hol külturhistóriai,' hol regény alakjában a négerekről. De talán mindnyája között a; legmegkapóbb James Waldon Johnsoné (Der Weisse Neger, Frankiúrtee Societäts Druckerei). A könyv annak idején névtelenül jelenti meg és a faji. probléma klasszikus dokumentumaként kezelték. Formai megjelenése: önéletrajz, amelynek szerzője később felfedte teljes nevét. A fehér néger: zongoraművész és mint egy amerikai milliomos titkára elkerül Európába is. Hivatásának tekinti az ősi néger melódiák összegyűjtését és visszatérve Európából, szorgalmasan meg is kezdi e munkát. Egy alkalommal valamelyik faluban tanúja lesz egy néger meglincselésének. E pillanatban visszariad a néger fajhoz való tartozás gondolatától, fehérnek adja ki magát, kereskedő lesz, sikeresen spekulál, meggazdagodik. Beleszeret egy fehér leányba és nem tudja, hogy mit tegyen: bevallja, hogy „színes“ vagy hallgassa el szégyenfoltját és úgy lépjen házasságra. Végül is aa igazság feltárására határozza el magát. A leány e vallomásra visszaretten, hónapokig most ő küzd e lelki konfliktus megoldásával, végre a szerelem erősebbnek bizonyul az előítéletnél, elfogadja a négernek feléje nyújtott kezét. E regényt széppé nem megható happy-endje teszi, hanem az a fájdalmas, sürü melodia, amely át- és átszövi, alászinezi az egész cselekményt. írója feltétlenül nagy író és értékes dokumentummal ajándékozta meg a világirodalmat. (1.) Bér de Béla versei: Elszálloti gondolatok Szerény kis verseskötet jelent meg nehány hónappal ezelőtt Kolozsváron. Az igénytelen külsejű verskötet Írójának jellemvonásait is magán viseli és aki ismeri Berde Bélát, zárkózott csendes modorát, mindjárt megállapíthatja, hogy az „Elszállott gondolatok“ egy érző léleknek őszinte megnyilatkozásai. Berde Béla nem szavakkal tornázó stilmüvész, a modern verstechnika kevés, jóformán semmi nyomot sem hagyott költészetében. De vájjon melyik a kedvesebb az olvasónak: a kifejezések keresettsége, amely rendszerint együtt szokott járni az őszinteséggel, vagy pedig az egyszerű formanyelv, amely ez esetben valóban a szív legmélyéről fakadt És kell-e poétának nagyobb dicséret ennél Î Berde Béla versei az élet jellemző mozzanatainak jó szemmel való meglátása. Emellett tüzes magyar- érzés tükröződik visz- sza az egyszerű sorokban. Ha mindent összeveszünk, megállapíthatjuk, hogy Berde Béla verskötete egy széplelkü, minden nemesért lelkesedő amatőr-irő diKözeledi!; november ZO a zsidókórházsorsjegyek húzásának napja, amikor több mint 2000 nyeremény és közel hárommillió lej kerül kisorsolásra. Vett már zsidúbórhőzsorsjept? Ha még nem vett, siessen hogy el ne szalassza szerencséjét. Egy sorsjegy 100 lei. Kapható minden trafikban, Jobb Üzletben, bankban és ügynököknél szes babérokra nem pályázó, de nemes tendenciájú költői termése. A kötetet annál is inkább figyelmébe ajánljuk olvasóinknak, mert a tiszta jövedelem a kolozsvári egyetem diáksegélyző akciójának céljait ezolgálja. „Charité Szanatórium“ Cluj-Kolozsvâr, Strada RegalS (Majálisutca) 12-A. — Telelőn: 600. Sebészet. Belgyógyászat (cukor-, vese-, gyomor- és anyagforgalmi megbetegedések diétás kezelése.) Szülészet (külön szülőszobával és gyermekágyas osztállyal, 8—10 napos pau- sál árakkal). Nőgyógyászat. Urologia (prostata, hólyag-, vesebajok). Orthopeclia. Szemészet. Fül-, orr- és gégegyógyászat. Röntgen. Villamos kezelések. Fogyó- és hizókurák. Vegyi és bakteriológiai vizsgálatok. Gyógyfürdők bejáróknak is. — Mérsékelt árak. Igazgató főorvos: Prof. Dr. Steiner Pál nmmiwin miiimumtti miimn Állásnélküli tisztviselők aquiziciós munkára, fix és magas jutalékra felvétetnekCím a Kiadóban. lílepéíeíre keresi! ír használt, de jókarban levő szekrényt Cimet a kiadóba kérjük leadni. Garantált teljes iuh* tejből készült prima kapható. Csak viszonteladóknak Sigmond Ákos HIDA gazdaságától.
