Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-27 / 246. szám
6 Egy katona meghalt... Csak egy közlegény, fogják mondani a minisztériumban, ha ugyan a száraz akták során felkerül a hir, csak egy katona, mondják a Pasteur vezetői, alakét ez az eset bizonyára a legkevésbé sem hozna ki polgári nyugalmukból ha ez a katona nem lett volna fia a városi főmérnöknek, öccse egy orvosnak és Kolozsvár úri társaságának kedvelt tagja. Csak egy katona, akire nem kell vigyázni, egy szám: minek individualizálni a szérlHmadagot. hiszen akinek adják nem indi- vidum: katona. Oh, olyan könnyű elsiklani egy katona halála felett, még akkor is, ha nincs háború. De a bajtársai, ott Bihar püspöki mellett akiktől két hete, hogy kacagva búcsúzott, a katonatársai, azok megsiratják, mert ők tudják, hogy ki volt ez a Icatonaruhába bujtatott szőke fin. A schimbás huszár-társai sokat beszélhetnének róla és borzongató szívvel biztosan sokat is beszélnek most róla, hogy a bajtársi érzésnek, a tiszta barátságnak, hűségnek és önzetlenségnek hány ragyogó példáját adta ez a halott szőke katona■ A kollégái, a bankból, akiktől halálos ágyán búcsúzott, ők bizonyítják, hogy jobb kolléga és becsületesebb barát nem volt nála. A kolozsvári lányok, akiknek kíséretül ölyan jól festett vidám huszonnégy éve, ők elmondhatják, hogy kedvesebb, szolgálatkészebb, udvariasabb fiú, jobb pajtás nem volt nála• És mi mind, akik ismertük, akiknek olyan jó volt, ha elfutó pillanatokig is, hogy volt ő, mi mind tanúsíthatunk, hogy ebben a huszonnégy éves, fiatal szőke katonában az őszinte emberi értékeknek egy kivételes megtestesítőjét vesztettük el. A haldokló Schultz Laci utólsó gesztusa is olyan volt, mint az élete’ megható, kedves és tiszta, amikor halálos ágyához hivatta közvetlen főnökét, hogy rajta keresztül búcsúzzon a tisztviselő társaitól. És mégis: üres asztalát majd betöltik a bankban, kardját más katona köti fel, a kolozsvári lányok oldalán is hiányzó szőkeségét más fiú, talán barna váltja fel, de az édesanyja szivében nem pótolhatja őt senki. S mi, akik nem juthattunk el búcsúzni tőle s akik talán a temetésén sem lehetünk jelen, mi barátai, bajtársai, kollégái vagy véletlen pillanatok adta ismerősei, itt b{u- csuzunJc ettől a szőke fiatal katonától, akit, amíg élt: Schultz Lászlónak hívtak. a. d. Kitűnő utalás Hamburg-ból a Hamborg-Amerika L in le-vei DéSamerikába (Argentinja, Uruguay, Chile, stb.) Középamerikába (Columbia, Venezuela, Cuba, Mexico) . Kanadába és Északamarikába elsőrendű gőzösökkel. Kitűnő elhelyezés és ellátás. — Felvilágosítások és ismertetők díjmentesen kaphatók: Hamburg-Amerika Linie S. A. R. Lazarovűz L. H. Vezérigazgató. Cluj, Sfr. Regele Ferdinand 69. Timişoara, Str. Mercy 2. Bucureşti, Calea Griviţei 183. VrxmTIrsXa *77. WT. m mzm, öt napos uj vizsgálat után Bogdan vezér inspektor teljesen rehabilitálta Crenian temesvári rendőr prefektust (Temesvár, október 25.) Ismeretes, hogy Crenian Aurél, volt kolozsvári, jelenleg temesvári rendőrprefektus ellen, akit „magyarbarátsággal“ és hasonló vádakkal illettek, valóságos hajsza indult meg. Ennek a hajszának egyik fázisa volt az a vizsgálat, amelyet Starrak vezérinspektor romantikus külsőségek között a prefektus távollétében folytatott le s amely elsóbbrendii rendőrtisztviselőkre vonatkozólag tényleg megállapított bizonyos szabálytalanságokat. Ezeknek a jelentéktelen állású közegeknek visszaélései miatt aztán mindenáron Crenian prefektusra szerették volna az ódiumot Áthárítani. Mivel olyan jelek mutatkoztak, amelyek szerint Starrak szubjektív módon vezette vizsgálatát, Bogdán vezérinspektort küldték le Temesvárra, aki öt napon át folytatta le a lehető leglelkiismeretesebben az újabb felülvizsgálatot. A vizsgálat az erkölcs és közlekedési ügyosztályon kifogástalan rendet talált és teljes elégtételt adott az alaptalanul meghnreolt Crenian prefektusnak. Ezzel a nagy port felvert ügyet lezártnak lehet tekinteni. I Erdélyi hadifogoly kalandos élete Afganisztánban, AmanuUah véres udvarában és India poklában TIZENKETTEDIK KÖZLEMÉNY Săngeorsan Lázár óradnai erdész befejezi hadifogságának kalandos történetét. EPILÓGUS ‘Az „Egypt“-hajót nem bocsátották be a Szuezi-csatornába, lehet, hogy azért, mert el- lemséges államok alattvalóit szállította, nekünk tehát Egyiptom partjánál ki kellett szállanunk. A sors úgy akarta, hogy szárazföldi utazásunk alatt megtekinthessük az egyiptomi városok szépségeit. Sorra következtek: Tachta, Kafrel-Zojat, Damanhour, Abau-Homvas, Kafret-Davara és több kisebb város, amiken keresztül vonattal utaztunk az alexandriai kikötőig. Alexandria félig modern, félig keleti városrészeit, festői kikötőjét, nyüzsgő emberáradatát néhány órám keresztül tanulmányoztuk és podgyászainkkal együtt felkészültünk tengeri utunk folytatására. Itt kellemetlen meglepetés ért bennünket: hadifogságunk alatt nagy szenvedések és nélkülözések árán cxó- tikus tárgyainkat az ellenőrző hatóságok alaposan megtizedelték. Főleg értékes fénykép- felvételeinket, néprajzi gyűjteményünket, térképeinket és írásainkat kobozták el, úgy, hogy alig maradt néhány becses emlékünk Afganisztán és India kincseiből. Nálam mem hagytak mást, mint egy gyönyörű ötvösmunkája, régi afgán kardot és egy csontnyelü afgán tört, ezenkívül tropikus, parafával bélelt vászonsisakomat, néhány kisebb ai'gáni és Itndiai emléket és egy Amanullahról készült fényképfelvételt. Szerencsére a köpenyem belső zsebébe bevarrva, a hajóra csempészhettem egy zacskó különböző szinii opálgyöngyöt, részben nyers állapotban, részben afgán-mivesek jóvoltából kicsiszolva és ke- resztülfurva. Ezek között az opálok között több ritka és becses példányt hoztam magammal, különösen rózsaszínű és tejopált, ezek a gyöngyök emlékeztetnek ma is Afganisztánban átélt szenvedéseimre, amiket Amanul- lah véres országában váltott ki szomorú életem, mint a gyöngykagyló izzadja ki magából könnyek alakjában a gyöngyszemeket. A gyöngyökön kívül sikerült megmentenem egy kis zacskó régi keleti pénzgyüjte- ményt is, amiben ezüst, bronz és vas pénznemek vannak. A legértékesebb ezek között egy macedóniai Nagy Sándor idejéből való négyszögletű vaspénz. Világhódító Nagy Sándor ugyanis Afganisztán megszállása után, ennek a tartománynak a használatára is veretett speciális érmet, amiből most már az egész világon csak egy-két példány található s igy az én birtokomban levő, Nagy Sándort ábrázoló vaspénz muzeális szempontból egyike a legritkább és legértékesebb példányoknak. Podgyászaink átvizsgálása és megrostálása után végre hajóra szánhattunk az alexandriai kikötőben. A „Cár of London“ nevű volt orosz hadihajóra szállítottak fel bennünket, hazánkba igyekvő volt hadifoglyokat. Ezen az átalakított hajón már nyoma sem volt az „Egypt“ tisztaságának és kényelmének. A hajó elhanyagolt és tisztátalan volt, fedélzete megrongált és rendetlen és úgy éreztük magunkat rajta, miint valami ócska félszerben. Ezen a kényelmetlen hajón utaztunk a Földközi- és Adria-tengeren át Triesztig. A trieszti kikötőből vonaton mentünk tovább Tirolon és Ausztrián keresztül Budapestig. A magyar fővárosból rövid ottartózkodás után Szolnokra utaztunk. Szolnokon kilenc napig kelett vesztegelnünk, mert a tiszai hidon nem engedtek át. Végre Szajolon, Aradon és Tövisen át Brassóba vittek katonai kisérőink. Brassóban milnt- egy három hétig kellett mardnunk vesztegzár alatt. Végre 1929 január 28-án állandó lakóhelyemre, a Beszterce-Naszód megyei Órád liára érkeztem s itt állami erdészi hivatalom átvétele végett jelentkeztem. Hadifogságom és kalandos utazásaim alatt a legkülönbözőbb keleti népekkel, szokásaikkal és törvényeikkel ismerkedtem meg Ezek a különböző keleti törzsek a következők: orsz, szárd, kirgiz, tatár, tikur, turkomáln, afndi, momán, afgán, vazir, kaffir, farsi, perzsa, arab, beludzsi, szich, örmény, hindu, kurd, dzsedidi, joudis, tira, mongol, djadrán, pansiri, tagún, nizsdrau, kuisztán, urbán, maláng és záro-astrian. Az afgán törzseknél régi biliai könyveket is találtam, amiket az afgán egyház ma is vallásos tiszteletben tart. Ezek a könyvek különböző prófétákból erednek. így a Thau- rát, Mussálli prófétától, a Zábur Dalkud-tól, az Ingil Jézus Krisztustól és a Torkán Mo- hamedora mullab-tól. Végül egy eredeti afgán népdal egy strófáját mutatom be rögtönzött fordításomban. Ezt a balladaszerü népies dalt ma is széliében hosszában éneklik Afganisztánban, bár eredetileg Amanullah király egyik őséről szól, akit kegyetlensege és élvhajhászó természete miatt az afgán nők gúnyosan aposztrofálnak. A népdal első strófája igy hangzik: Aj Abdullah, gyáni kran, Nurej ducsis mani man. Kaj sávi mimáni man, Sira kilalis. Magyarul: Hej Abdullah, világom, Szemed párját imádom. Mikor leszel a párom! Királyom. Gara Ákos. 8 B fí m Bútoráén* tartósságát garantálják legmodernebbül berendezett szárítóink! Ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre é3 győződjön meg, hogy a legszebb bútorokat legolcsóbban részletfizetésre is a Székelj ét ítéli üt. Bútorgyárában vásárolhatja. Világmárkáé zongorák és piaalnók na^y választókban! — Rajzainkkal utazón* hat meghívásra kiküldjük.----------