Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-27 / 246. szám
Xll. ÉVF. 246. SZÁM. SCujtnUrsxta 1 Tizennégy éve nem hagyta el az ágyat egy kolozsvári asszony, akinek legendás gyógyító erőt tulajdonit a közhit Látogatás „Róza nővér" padlásszobájában — Aki megveti a kuruzslási és csak imádsággal gyógyít (KoloeEvár, október 25.) Keskeny, cuppogó sáros udvaron keresztül jutok el a meredek főlépcsőhöz. Két forduló után vékony köteleken függő fehérneműk közé kerülök. Padlás. Néhány gerenda átlépése után egy ajtót veszek észre, melyen gyakorlatlan kézírással nagya gömbölyű iskolás betűkkel irt cédula áll: „Egy negyed óránál tovább a betegnél tartózkodni nem lehet.“ A negyed óra kétszeresen alá van huzva. Áthaladva a szobán, amelybe a cédnlás ajtó vezet, újabb ajtó előtt állok,, melyen ugyancsak a fentebbi figyelmeztetés van kifügegsztve. Belépek a beteghez. k Udvariné, vagy mint jobban ismerik „Róza nővér“ meglátogatására nehány ismerősöm szinte hihetetlenül fantasztikus elbeszélései ösztönözték. Mint mondják, tizenegy évvel ezelőtt feküdt le az ágyba, majdnem minden fontosabb szervében gyógyíthatatlan betegség csiráit hordozva. Tiz évig mozdulatlanul feküdt,, tagjait a legnagyobb fájdalom kiváltása nélkül nem tudta használni. Gyomra semmi ételt nem tűrt meg, állandóan keserű kávéval táplálkozott, mivel a cukor hozzáadása már óriási kínokat okozott volna. Állandóan imádkozással töltötte idejét. Az orvosok tehetetlenül állottak súlyos betegségével szemben. Semmi módot sem láttak, semmi orvosságot nem találtak a gyógyulásra. „Róza nővér“ egy zokszót sem ejtett tizenegy év alatt, mindig vig kedéllyel, törhetetlen hittel tűrte a szenvedéseit. Néhány év óta naponként többen keresik fel és lassanként hire terjedt annak, hogy imádságával és imádság kirovással, hosszabb-rövidebb idő alatt minden kellemetlenségét le tudja küzdeni, minden baját el tudja kerülni, minden vágyát teljesedésbe viszi annak, akiért imádkozik. Néhány esetet sorolok fel a közszájon forgó történetek köztif, melyek mindmegannyi bizonyítékai „Róza nővér“-nek a földi dolgokon való felülemelkedésének, misztikus lelki életének. Egy zsidó asszony már évek óta rendes látogatója a kicsiny padlásszobának. Ezalatt több esetben snlyos kellemetlenségektől szabadította meg — mint ő mondja — imádsága és az érte való imádkozás. A logutóbb három nap alatt teljesedett egy olyan vágya, amely azt bitte, soha az életben nem válhat valóra. A katolikus templomba jár inár régóta,, ugv, hogy legutóbb elhatározta, hogy áttér a katolikus vallásra férjével együtt, aki szintén hivő lett. Egy fiatalember öt hónapig állás nélkül lézengett az utcán, mikor valaki felhívta figyelmét „Róza nővér“-rc. Elment hozzá s három nap múlva jó megélhetést biztositó állásba jutott. Az egyik ismert kolozsvári ügyvéd minden fontosabb pere előtt „Róza nővér“ segítségét kéri. Legérdekesebb látogatót közé tartozik az a törvényszéki bitó, aki feleségével összeveszve kérte „Róza nővér“ segítségét. Nehány heti imádkozás ulán a házastársak kibékültek egymással. Ez csak nehány kiragadott eset a számtalan mende-monda közül, — hitelességüket nehéz megállapítani, — azonban az a körülmény, hogy intelligens, sőt az intelligencia felsőbb rétegébe tartozó emberoK, — ügyvédek, törvényszéki bírók — keresik fel, felhívta a figyelmünket Róza nővérre. S ha már csak annyit csinál, hogy pácienseit megtanítja imádkozni s hinni Istenben — ez már magában elég eredmény. Legyen valaki református, katolikus, vagy zsidó, az szerinte néni számit semmit. Fő a hit. Egy szemtanú szerint egyszer leesett a feje fölött a falon függő, égő petróleumlámpa s az olaj kiömlött a földre. A jelenlevő szemtanú, már rémülten várta, hogy minden lángba boruljon, azonban semmi sem történt. Csak egy kormos, fekete folt maradt a földön. Ezek tudtával mentem el „Róza nővér“-hez. * Festetten vaságy áll a szoba közepén. Körülötte nehány szék, a sarokban levő kályhában jól be van fűtve, kellemes langyos meleg csapja meg a belépőt. Az ágyban pokrócokba burkolva elég fiatalos külsejű nő fekszik. Előállók vele, hogy hallottam földöntúli képességeiről, szeretném igénybe venni segítségét néhány fontos dologban. Biztat, hogy minden restelkedem nélkül mondjam el, milyen dologban akarom segítségét. Először valami szerelmi történe- - tét mondok el,, melybe némely javításra szoruló hiba csúszott. Megkérdi a szóbanforgó kislány nevét s ekkor a következőket mondja: — Egy hét múlva jöjjön el újra, addig imádkozni fogok s megtudom, hogy az Úristen jó szemmel nézi-e ezt a dolgot, vagy nem. Ha nem, akkor nem szabad erőltetni a dolgot. — Honnan tudja meg, hogy az Isten milyen véleménnyel, van erről az ügyemről 1 — üt ki az újságíró érdeklődése belőlem. — Imádkozás közben egész közel kerülök Istenhez s ekkor szinto a szememmel látom, hogy annak, akiért imádkoztam, mit kell csinálnia, merre mutat életének helyes útja. Most egyik másik dolog felől kérem véleményét. Ezt már súlyosabbnak tartja s különböző imádsá(Berlin, október 25.) A B. Z. am Mittag híradása szerint a drezdai országos törvényszékén regényes hátterű és rendkívül bonyodalmas pör indult a volt szász királyi család tagjai, Frigyes Ágost volt király és testvérei: János György herceg, Miksa herceg, Matild hercegnő és Mária Jozefa főhercegnő ellen. A port Horváth Viktor berlini lakos indította, aki most munkanélküli segélyből tartja fönn magát. A pör tárgya az az indítvány, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy a felperesnek 1921-ben elhunyt atyja, Horváth Géza, 1854. augusztus vagy szeptember havában, ez akkori Karola szász trónörökösné törve, nyes fiaként született. A .felperes irata azt állítja, hogy az elhunyt Albert királynak és feleségének, Karola királynénak a házassága, aki a svéd Wasa-házból született, nem volt gyermektelen, amint azt annak idején általánosan tudták. Eszerint tehát a szász királyi Wettin uralkodóház törvényes örökösödési rendje szerint Albert király halála után trónja és vagyona Horváth Gézát illette volna meg és ha 1918-ban II. Frigyes Ágost nem veszíti el a trónt, Horváth Viktor jelenlegi berlini lakost illetné meg a szász királyi korona. Horváth Viktor most megelégszik azzal, hogy a szász királyi családbeli állitóalgos rokonai ellen indított pőrével elérje, hogy Wettin szász királyt hercegnek mondják és ezáltal megszerezze a jogalapot ahhoz, hogy Karola királyné, nagyanyja öröksége reá szálljon. A B. Z. am Mittag Horváth Géza hátrahagyott följegyzései és a periratok alapján az érdekes pör előzményeiről a következőket közli: Horváth Géza zenész volt és Németországban él. 1895-ben, negyven éves korában, értesült arról a titokról, hogy az az idős veszprémi asszony, akit addig nagyanyjának tartott, nem az édesanyja. A drezdai rendőrség ugyanis felszólította annak igazolására, hogy jogosan viseli-e a nemesi cimet. Horváth Géza erre Magyarországra utazott, hogy a szükséges iratokat megszerezze. Egy budapesti ügyvéd ismerőséhez fordult, de ez azzal a kérdéssel lepte meg, biztosan tudja-e, hogy Horváthék, akik Veszprémben laknak, csakugyan az igazi szülei vo'- tak. Felszólította tehát, hogy utazzék Veszprémbe és kérdezze meg Horvátijáét, hogy valóban az édesanyja-e. Az ügyvéd ezután azt is elárulta neki, hogy Horváthék nem a szülei, hanem 6 egy Szászországból való előkelő származású becsempészett gyermek. 1854-ben adták át Veszprémben Horvátbnénak neveltetésbe, de Horváthné, akit esküje kötött, nem volt hajlandó megmondani, hogy kik voltak igazi gokat ir elő. Ezután belekezdett s hosszú sor kötelező imádság elsorolásába. — Ha — folytatja — belejön az imádkozásba, amik íz persze Istenben és az ő mindenhatóságában és mindentudásában való igaz hit szükséges, érzések, sugallatok fognak jönni, amelyeket teljesiteni kell, mert ellenkező esetben kárba vész az egész addigi eredmény. Én ezelőtt két évvel már a gyógyulás útjára tértem, mikor egy sugallatot nem teljesítettem, ekkor az Úristen még két évi szenvedést rótt ki rám. Május elsejétől kezdve újra javulok s megéreztem, hogy tavasszal teljesen egészséges leszek. Távozni készülök, mikor még a szivemre köri, hogy a bűnöktől, különösen a kármokodástól tari- sam távol magamat s ha például valakit Istent ká- romlani hallanék, rögtön imádkozzam egyet a szerencsétlen bűnös lelki üdvösségéért. A diszkréten az ágya mellé helyezett kis székre tett pénzt esak akkor fogadja el, mikor biztosítom róla, hogy zsebem egyáltalában nem érzi azt meg. Kér, hogy csak jöjjek e' mindig, ha valami van a szivemen, együtt fog imádkozni velem. Már-már kilépek, mikor visszahív s azt mondja, hogy Isten már is tudatta arról, hogy azt a bizonyos szerelmi ügyet nem lesz jó forszorizni. ♦ Nem tagadom, hogy habár hitetlenséggel és szkepszissel eltelve mentem el „Róza nővér“-hez, kilépésemkor meggondolkoztatott az a rendíthetetlen hit, amely a tizenegy éve ágyából ki nem mozdult asszony minden szavából kiérzett. Egy bizonyos: „Róza nővér“ sok embernél boldogabb. Szász Béla. szülei. Csak röviddel a halála előtt vallotta be az asszony, hogy 1853-ban született igazi fia nehány hónappal később, 1854-ben meghalt. Akkor egy magasrangu veszprémi katolikus pap közvetítésével egy szász tiszt bízott rá gondozásra egy tizennégy napos gyermeket. Azóta a fint saját gyermekeként nevelte, holott az az időközben elhunyt Albert király és a még életben levő Karola királyné gyermeke volt. Attól a naptól kezdve, amikor Horváth Géza ezt megtudta, megkezdte harcát a szász uralkodócsaláddal a királyi örökségért, de ez a harc egyenlőtlen volt és húsz évi eredménytelen viaskodás után elkeseredésében öngyilkossággal vetett véget életének. Azt a sajnálatos tényt, hogy az akkori szász trónörököspár miért akart szabadulni a trónörököstől, ami mindenütt másutt a legnagyobb övömül szolgál, Horváth azzal a szász nép körében elterjedt kos- hiedelemmel magyarázta, amely még Erős Ágost idejéből ered. Amikor Erős Ágost a lengyel királyi koronáért küzdve, a katholikus hitre tért át, Eber- hardine uralkodó hercegné, aki hithü protestáns volt, végrendeletében állítólag meghagyta, hogy a szász uralkodó-család elsőszülött fiát mindenkor protestáns hitben kell nevelni. Általános volt a felfogás, hogy ezt a rendelkezést beillesztették a szász királyi család családi törvényeibe, még pedig azért, hogy Szászország protestáns népét megnyugtassák. Ezt a néphitet megerősítette az, hogy az említett eset óta egyetlen szász uralkodónak vágy trónörökösnek sem született még ugyanarra a méltóságra hivatott fiutódja. Horváth Géza, aki erről meg volt győződve, fölte- hette, hogy Karola trónörökösné, aki nagyon buzgó katholikus volt, inkább lemondott aaayai jogairól, eemhogy újszülött gyermekét protestáns hitben neveljék és ezért adta idegen kézre a gyermeket. A fetlünéstkeltő ügyben a jövő héten lesz a tárgyalás. Kölíözködők, butorvásárlók rugós ágybetét és vasbutor minden kivitelben gyári áron R. M. JACOB GRÜNWALD fémipari üzemében. Cluj, Calea Decebal 23. Magyar ember regényes pőre a szász királyi család ellen Mese a megtagadott trónörökösről, akit egy magyar nemesi családba csempésztek be
