Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-25 / 244. szám

xii. tvr. szjM. *&3SBe& 9 Menjen csak haza, benne van! A községi és otthonlístákat nem tették ki közszemlére Udvariatlanság és kétféle bánásmód — Csak a romá­nokat írják be hivatalból, a magyarokat nem (Kolosával, október 23.) Bukaresti tudósítás alapján az a hir terjedt eJ, hogy a községi választói névjegyzékekbe és az otthonlistákba október 31-ig személyesen lehet jelentkezni. Erről a bukaresti tu­dósításról azonban a városházán semmit sem tudnak és munkatársunk előtt kijelentették, hogy pótlólag, mindaddig, amig a belügyminisztérium külön rende­letét bocsát ki, senkit sem Írhatnak be a jegyzékek­be. Most csak felszólamlásoknak és felebbezéseknek van helye. Itt mindenekelőtt tudni kell, hogy a köz­ségi választói névjegyzékekbe való személyes jelent­kezés határideje október 10-én járt le és 30-ig a törvény értelmében az eddigi összeírások eredményét kn kell függeszteni. Aki a jegyzékekből kimaradt, október 10-től 30-ig bezárólag felebbezést nyújthat be a kolozsvári járásbírósághoz. Az otthonlistákba, illetve illetőségi jegyzékekbe a jelentkezés határ­ideje 15-én járt le, viszont október 25-ig bezárólag a jegyzékek itt is közszemlére kifüggesztendők és '25-ig bezárólag mindenki, aki a jegyzékből kimaradt, felszólamlással élhet a vármegyeházán működő bi- zottságnál. Ebből megállapítható, hogy a közigazgatási törvény alapján úgy a köz­ségi választói névjegyzékeket, valamint az otthonlistákat közszemlére kell kifüggeszte­ni éa bárki igy meggyőződhetik arról, hogy a jegyzékekből a neve nem maradt-e ki. Ezzel szemben egy helyzetképet adunk arról, hogy mi történik jelenleg a városházán. Mindenek­előtt meg kell állapítanunk* hogy sem a községi, sem az otthonlistákat nem függesztették ki, hanem esetenként a tiszt­viselők adnak információkat. Tagadhatatlan, hogy teknikai szempontból nagy ne­hézségekkel járt volna a községi és otthonlisták ki­függesztése. A városi tanács a dolgot a kényelme­sebb oldalánál fogta meg, kifüggesztés helyett az összeírást végző tisztviselők informálják az érdeklő­dőket, akik meg akarnak győződni, hogy a jegy­zékekből nem maradtak-e ki. mutatja a polgártárs nevét. Ezután nyugodtan el­távozik az összeíró helyiségből. Vannak kivételek ... Később dr. Bernád Ágoston ügyvéd, volt vá­rosi tanácsos jelent meg a 20-as számú szobában. Egy ideig vele sem akarnak szóba álianí. Midőn azonban észreveszik, bogy az ajtónál álló, városi szolga illemtudóan hajlong előtte, a tisztviselők ösz- szesugnak és dróton adják le egymásnak: Volt vá­rosi tanácsos. Az atmoszTéra egyszerre megváltozik. A tisztviselők udvariasak lesznek. Bcrnsd Ágoston ügyvéd előveszi irattáskáját és nyugodtan vizsgálja át. a lajstromokat, hogy nehány ismerősének a be­írásáról meggyőződjön. Midőn a községi névjegyzé­keket átnézi, érdeklődik, hogy az otthonlistákat meg lehet-e nézni. Kiderül, hogy az otthonlisták ellen­őrzése szintén abban a szobában történik, de egyet­len tisztviselő sem akad,, aki a polgárokat figyel­meztetné, hogy az otthonlistákat is lehet kontrolálni. Közben figyelemreméltó jelenet játszódik le. A hosszú asztalok előtt megjelenik egy román polgár­társ. Csodálatos, hogy a tisztviselők magatartása egyszerre udvarias lesz. Figyelmesen megkérdezik a nevét, meggyőződnek, hogy benne van-e a községi választói névjegyzékben. Midőn ezt megállapítják, akkor felhívják a figyelmét arra, hogy az otthonlis­tákban is győződjék meg nevének a bevezetéséről. Az otthonhstákná! is hasonló udvariasság fogadja s tekintette! arra, hogy több hasonló nevű egyén van, egy egész tisztviselői tábor kutatja a nevét és egy óra leforgása alatt csak a román ember ügyéi inté­zik el. Mindez egy délelőtt történt. Az újságíró neaa volt jelen, mert a jelenléte a 20-as számú szobá­ban a tisztviselők magatartására csodálatos befo­lyást gyakorol. Ha ujságiró, vagy közismertebb em­ber jelen van a kontrolnál, akkor minden tisztviselő udvarias, mert fél a feljelentéstől. Az itt megtör­ténteket szemtanuk mondották el és abból megálla­pítható, hogy az összeírások ellenőrzésénél a itiaobb- ségi állampolgárokkal szemben nemcsak udvariatla­nul, hanem bizonyos mértékig rossaakarattal ia jár­nak el. Kiviláglik ez abból is, hogy a 28-as számú szobában mindenkinek ingyen felebbezési blankettát nyomnak kezébe. Ez azonban csak látszat advariaus- ság, mert senkinek sem magyarázzák meg, hogy a feiebbezéshez és'felszólamláshoz nem elég a blanket­ta kitöltése, hanem ahhoz okmányokat is kell csa­tolni. Munkatársunk mindezeket elmondotta Mihali Ti­vadar dr, polgámesternek is, aki meglepetéssel hall­gatta a panaszokat. — A magam részéről most hallom először, hogy az összeírások ellenőrzésénél állampolgár és állam­polgár között kiilömbséget tesznek. Meg fogom vizs­gálni az-ügyet, De ettől eltekintve is felhívok min­denkit, hogy hasonló esetben forduljon hozzám* mert meg fogok torolni minden jogsérelmet és meg fogok hallgatni minden panaszt. Ezúton felhívunk minden magyar embert, hogy személyesen győződjék meg úgy á községi választói névjegyzékben, valamint az otthonlistákban való fel­vételéről. Addig senki se távozzék az összeíró he­lyiségből, amíg személyesen nem győződik meg, hogy mindkét jegyzékben a neve fel van-e véve. Ha pe­dig bárki udvariatlanságot tapasztal, jelentse Mi­hali polgármesternél, vagy a szerkesztőségünkben Aki pedig kimaradt, okvetlenül felebbezzen és ne tűrje, hogy jogaitól elüssék. (—jós.) Witte „Soha sem volt szó 1 V « I W0 V f fl M ti * r az előkészítő ev eltorleseror* Racoviţa professzor, a kolozsvári egyetem rektora nyilat­kozik az előkészítő évről — Az egyetemi rektorok bukaresti konferenciájának határozatai Beszéljen románul! Néhány esetet mondunk el* amely élénk világot vet arra az eljárásra, amelyet az összeíró tisztviselők tanúsítanak. Egy jámbor kinézésű magyar polgár megjelenik a 20-as számú szobában. Hosszú ideig áll­dogál a bosszú asztalok előtt és jóformán azt sem tudja, hogyan fogjort bele a mondókájába. Egy idő múlva az egyik tisztviselő vésztjósló udvariatlan­sággal, román nyelven rákiált: — Mit akar? A polgár összerezzen és eldadogja a nevét: — Beszéljen románul és ha nem tud, hozzon magával ügyvédet! A polgár magyarázza, hogy nem tud románul. — Menjen a B. betűhöz! — süviti a fülébe a tisztviselő. A B. betűnél ismét élőiről kezdődik a tortura. Figyelmeztetik a román nyelv használatára és amidőn itt is elmondja a nevét, a tisztviselő nem mutatja meg a községi listát, hanem anélkül, hogy meggyőződnék arról, hogy az előtte álló kisebbségi polgár benne van-e a listában, csak annyit mond: — Menjen csak haza, benne van! Az emberünk megijed, zavarba jön, látszik raj­ta, hogy szeretne még valamit mondani. Meg is in­dul az ajtó felé, aztán visszatér. Meggondolja mégis a dolgot és otthagyja a 20-as számú szobát. Midőn i folyosóhoz ér, csak annyit dörmög magában: — Bezzeg, mikor az adót kérik, akkor tudnak magyarul. Utána egy élelmesebb kereskedő megy be, aki­vel a tisztviselő hasonló tenorban beszél, ő már nem hagyja magát. Ott áll és vár türelmesen. Nem elég­szik meg azzal a kijelentéssel, hogy a listában benne van. — Tessék megmutatni, hogy lássam én is a ne­vemet. A tisztviselő mérgelődik és megjátsza az önér- : élést. Hogy mer valaki kételkedni az ő állításában! A kereskedő azonban csak áll nyugodtan és több­szöri udvariatlan felszólítás után is megmarad az álláspontja mellett. Sőt, a vita végén, illemtudóan kilátásba helyezi, Bogy a polgármester elé megy, ha a nevét nem mutatják meg. Erre a tisztviselő idegesen csapkodva előkeresi a lajstromot és meg­(Kolozsvár, október 23.) Soha oly izgalmas ke­retek között nem kezdődött év a kolozsvári egyete­men, mint az idén. Az izgalmat, a feszült helyzetet az idén érettségizett diákokat közelről érintő előké- ! saátő év* okozta. Angheléscu középiskolai reformja, j mellyel egy osztályt elcsípett a gimnáziumokról, J hogy ezzel a nyereséggel az egyetem fakultásainak 1 tanéveit növelje, a legkényesebb helyzet-elé állította az egyetemeket. Szeptemberben, mikor a fakultá­soknak meg kell állapitaniok programjukat az elkö­vetkező tanévre még semmi pozitívumot nem tudtak az előkészítő évről. Fantasztikus és hihető verziók keringtek. Közben megjelent a közoktatásügyi mi­nisztérium rendelete, amely — sok helyt hiányos utasításokkal — az előkészítő év megszervezésének módozatait közölte. A bukaresti és jasii egyetemek autonómiájukra hivatkozva, nem fogadták el a ren­delet intézkedéseit s már, már annyira mentek, hogy hét gimnáziumi év után is rendes tanulóknak vették fel a bakkal aure át üst letett ifjakat. A két egyetem engedetlensége szülte azokat a közleményeket, hogy a közoktatásügyi minisztérium eltekint az előkészítő évek megszervezésétől, s az idei évet újból átmeneti 'évnek fogják tekinteni a jövő év előtt, mikor a közoktatásügyi törvény módosításával vissza fogják állítani a nyolc osztályos rendszert. Hogy végre tisztázzuk az előkészítő év kérdése körüli .-helyzetet, felkerestük Racoviţa profeszort, a kolozsvári egyetem rektorát, aki a következőket mondotta el az előkészítő évről. —- A kolozsvári egyetem szenátusa látva az elő­készítő év körüli zavaros helyzetet, arra kérte a minisztert, hogy hívja össze a romániai egyetemek rektorait és dékánjait Bukarestbe, hogy ezek egy közös megbeszélésen döntsenek az előkészitő év fe­lől. A kolozsvári egyetem javaslatát a csernovici és jasii egyetemek elfogadták, és igy október 18-ra ösz- szehivták Bukarestbe a rektorok értekezletét. Min­denek előtt leszögeztük, azt., hogy soha sem volt szó az előkészitő év eltörlé­séről. • A bukaresti értekezlet a következőket határozta:-. Elengedhetetlenül szükséges az előkészítő évek felállitátsa az egyes fakultások mel- j í tett.- , ■ 1 i I A fakultások alapnak véve az előkészitő évre vonatkozó miniszteri rendeletet —- melyet csak Út­mutatónak kel! venniük — a legrövidebb idő alatt be kell terjesszék az előkészitő év programjának ter­vezetét. ‘A fakultások tanácsai a programok megalkotá­sánál tekintetbe kell vegyék a törvény rendelkezé­seit. Ott, ahol a licenţa vizsgához három év van előírva, az előkészitő év ehhez a három évhez csa­tolandó, ott pedig, ahol már most is négy év van, az első év lesz az előkészitő év, természetesen a program módosításával. A fakultások, amelyek dok­torátusokat adnák, ezt esak a törvényben követelt évek után adhatják. Az’ előkészitő év azonban itt is épp olyan módosításokat; fog-hozni, mint a többi fa­kultásoknál. A gyógyszerészek, gkiknek eddig két. évi gyakor­lati működés volt előírva, míg az első évre beirat­kozhattak, most csak egy évig kell hogy praktizál­janak, azután az előkészitő évet fogják hallgatni. A tanári, pályára készülők az előkészitő évet választott. főtárgyuk előadójánál fogják hallgatni. Az egyes fakultások, beterjesztett programjait a dékánok értekezletei fo-gják egységesíteni. A miniszteri rendeletben megállapított tandí­jak kötelező minimális dijak, A fakultások taná­csai az arra érdemeseket és a szegény sorsuakat felmenthetik részben vagy egészben a tandíj fize­tése alól. úgyszintén engedélyezhetik annak részle­tekben való kiegyenlítését is. A bakkalaureátust-. sikerrel letettek tekintet nélkül arra, hogy hét vagy nyolc -osztályt végez­tek, kötelesek az előkészitő évet elvégezni. Az előkészitő év hallg-atói épp ugv tekintet­nek, mint az egyetem rendes hallgatói. Tehát kér­hetik a menzákra való bevételüket, ösztöndíjak kiutalását stb. Racoviţa rektor nyilatkozata szerint az egye­temi előkészítő évfolyam az idén. mégis megnyiiik, -Hiába-tiltakoztak -tehát--az egyetemek és a pedagó­gusok ellené, az egyetemnek át kell vennie a kö­zépiskola munkájának egy részét, amire sem nem hivatott, sem pedig berendezkedve nincsen. Remél­jük. hogy a jövő év megszünteti ezt a pedagógia csodabogarat. Szinefmggort bőrkabátokat, ruhákat szintartóan fest ás tisztit Gzínfc, Cluj

Next

/
Thumbnails
Contents