Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-25 / 244. szám
6 Xll tVF. IU SZÂlt. MaVöVaf doMnyzoft, okár szivart, vagy cigarettát, következménye többé- kevésbbé ugyanaz. Néhány ózonnal megszabad!?» a * kellemetlen és ártalmas utó- f hatásoktól. ~~ '' ! Ezért legyen elv»: ■ i _Tart» otthon fflandff» /«n Pyramidon tab- 5 letiÄtK *•* A CFR vezérigazgatója nem hive a leépítésnek, ha a - saját zsebéről van szó Vidrighin Stan tudvalevőleg vezérigazgatója a CFR-nek s mint ilyennel, kötött a kormány olyan szerződést, amely szerint nem csak több millió lejre rúgnak évenként járandóságai, hanem az anyagi érdekeit ugy- látszik kitünően védeni tudó domnul director general arra az esetre is garantáltatott magának nehány inillióeskát, ka történetesen meg kell válnia a vezérigazgatói stallumtól. Van ugyanis annyira óvatos ember a vasutak legfőbb diktátora, hogy az esetleges re- zsimváltozást sem hagyja ki a kalkulációból, jól tudván, hogy akármennyire is méltányolja zsenialitását a Maniu-kormány, az uj kabinet aligha fog ragaszkodni gazdagon dotált szakértelméhez. Az alatt a nehány hónap alatt, amióta Vidrighin Stan ur dirigálja a CFR ügyeit, a vasúti forgalom és a vasúti anyagok gyors javulásáról, ugyan nem sok dokumentum van a birtokunkban, annyi azonban kiderült, hogy a vezérigazgató ur törhetetlen hive a takarékosságnak. Nem ugyan a saját személyét illetőleg, mert tudtunkkal a szerződésében lefixirozott milliókból egy bánit sem volt hajlandó elengedni, ellenben óriási buzgalommal igyekezett leépíteni a vasúti tisztviselők fizetését. Kormányzása óta már két- izben is'redukálták a CFR alkalmazottainak fizetését s körülbelül harmincszázalékos redukcióról számolhatott be a kormánynak és a mások bőrén való takarékoskodás apostolának, a mindenható Rist urnák. Ezenkívül si- Jcerült leépíteni a tisztviselői szabadjegyeket, az újságírói szabadjegyekefc is felcserélte azzal a blanketta-rendszerrel, amellyel ugyan nem sokat spórol a CFR, de ha kellemetlenkedés volt a cél, ennyit mindenesetre elért vele, szóval méltán büszkélkedhetik azzal a vasutak legfőbb dirigense, bogy ha nem is vitte közelebb az európai színvonalhoz a román vasutakat, de a tisztviselői kar nyomorát állandósította. Ezek után kissé furcsán fest az a temesvári beadvány, amelyet az ottani városi állandó választmány egyik tagja nyújtott be. a tanácshoz s amelyből az derült ki, hogy a takarékos Vidrighin Stan annyira mégsem hive a takarékosságnak, hogy elfelejtett volna lemondani a temesvári vízmüvek igazgatóságáról, amely esekély háromnegyedmüliá évi dotációt jelent saját zsebe javára. És csodálatosképen ezt a kis összeférhetetlenséget a temesvári polgármester sem tartja feltűnőnek, aki mikor megkérdezték tőle Vidrighin ur különös feledékenységéuek magyarázatát a következő választ adta: — Vidrighin még igazgatója a temesvári vízvezetéki vállalatnak és ebben a minőségében minden tizennégy napban lerándul TeI mesvárra, hogy a folyó ügyeket rendezz». ; Nem lehet tehát azt mondani, hogy nem dolgozik azért a fizetésért, amit kap. íme igy fest a gyakorlatban a kormány demokráciája, És igy takarékos .Vidrighin Stan „a nagy leépítő“, aki csak épen akkor nem hive a leépítésnek, amikor a saját zsebé- i ről van szó. k állampolgársági a néppolgárság felé Érdekes reílskszíók a magyarok nyári világkongresszusával kapcsolatosan (Kolozsvár, október hó.) Az első magyar világkongresszussal, mely augusztus hó közepén folyt le Budapesten, csak felszínesen foglalkozott az erdélyi magyar sajtó- Az oka ennek eléggé világos: politikai szempontokból az utódállamok magyarságát a kongresszus vezetősége kizárta a résztvevők sorából. A kongresszus igy tulajdonképpen csonka volt s úgy látszott, hogy az utódállamok magyarságát csak távolabbról érdekelheti. A jelentőség azonban, melyet e demonstrációnak — más hasonló törekvésekkel egyetemben — a nemzetközi politika szaksajtója tulajdonit, utólag is felhívja a figyelmünket erre a mindenképpen úttörő kisérletre. Ennek a külföldi érdeklődésnek irányát jellemzően mutatja egyik német nemzetközi politikai folyóiratnak feltűnően részletes beszámolója a budapesti kongresz- szusról, melyet az alábbiakban ismertetünk A pán-kongresszusok divatja Az elmúlt évben teljes kifejlődéshez jutott az az európai törekvés, mely a legkülönbözőbb államokba szerteszórt népek fiait az államok felett a népi összetartás érzésében akarja megszervezni. j Egy esztendő folyamán a franciak', svédek. I esztek, olaszok s több Ízben a németek rendeztek ilyen célzattal kongresszusokat. A sorban az utolsó a lengyelek varsói s a magyarok budapesti világkongresszusa volt. Ezek a kongresszusok feltűnően gyors ütemben érlelik azt az európai köztudatot, hogy a mindinkább gazdasági tartalmú állampolgárság mellett, vagy inkább felett mindenkinek megvan a maga néppolgársága. Vagyis az a tény, hogy valamely népi közösségnek tagja, nem lehet puszta állapot akkor sem, ha a népi és állami határok nem esnek egybe, — hanem természetes jogokat ad minden embernek. Első sorban jogot ahoz, hogy ezt az egyetemes népi közösséget megszerezze s ezt a szervezett kulturális előbbrejutása érdekében használhassa. A lefolyt év különböző pán-kongresszu- sai, — pánfraneia, páneszt, pánsvéd, pán- lengyel stb. megnyilatkozásai mind ezt a célt követték, ha különböző formákban is. így például a két francia kongresszus csak a külföldön élő francia állampolgárokat ölelte fel. a lengyel ezzel szemben minden lengyelt meghívott, tekintet nélkül állami kötelékeire. A magyar változatra fennebb mutattunk reá. S igy tovább. Az első magyar világkongresszus 'Az első magyar világkongresszust igen magasra tartja ez a beszámoló, mely magyarbarátnak alig nevezhető lap hasábjain látott napvilágot. Csaknem valamennyi határozatot behatóan ismerteti. Rendkívül talpraesettnek találja azt a törekvést, mely a világban szerteszórt magyarság 1360 egyesületét a magyarországi idegen forgalom szolgálatába állította. És ezeknek az egyesületeknek utján megkezdte a Magyarországot felkereső utazótársaságok megszervezését világszerte Ezek a társaságok, melyek a magyarokon kívül —amint az már ennél az első kísérletnél is történt — nagyszámban hozzák az illető gazdanépek fiait is, Szent István körül fognak a legtömegesebben érkezni. Kiemeli a lap az angliai Collegium Hungari- cum megalapítását kimondó határozatot is, mely ezt az intézményt Rothermere lordról nevezte el. Nagy jelentőséget tulajdonit azoknak az intézkedéseknek is, melyek az egész magyarságot tankönyvekkel és egyéb a nemzeti művelődést szolgáló müvekkel kívánják ellátni. Majd igy foglalja össze megálapitásait 1 „El kell ismerni, hogy a magyarok első világkongresszusa nagy komolysággal s az összes társadalmi osztályok élénk részvételével tárgyalta az összes felmerült kérdéseket. A magyar főváros visszhangja sokkal nagyobb volt, mint a lengyel világkongresz- szus alkalmával Varsó közönségének érdeklődése. Látogatottsága is sokkal élénkebb volt. Az elhangzott beszédek tüze, a mély bensőségesség, mely az összes ünnepségeket áthatotta, a nagyszerű szervezés s a kongresszusnak tökéletes külső és belső sikere következést engednek arra, hogy a világkongresszus hatása a külföldi magyarokra igen nagy lesz. _ \ A beszámoló azzal végződik, hogy ezt a jelentős gyakorlati magyar sikert a hasonló német törekvések elé állitja példaképen, főként azért, mert ezek a német törekvések bár nagy elméleti felkészültséggel dolgoznak, hiányzik azonban belőlük az a koncentrikus kulturális és politikai gondolat, mely a magyarok minden vállalkozását annyira jellemzi. Dr. S. I. £ Központi fűtés, vízvezeték és csatornázási 5 ► berendezések tervezése és készítése "* ► «U ^ Pallós Sándor okleveles gépészmérnök Irodája Cluj. Strada N. lorga 7. — Telefonszám' 350 ^ őszi és téli ufdosiság’ok megérkeztek!! NEIJMAIf N M. férfi« és fiuruha áruháza CLUJ, 1ŐTÉB 14.
