Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-24 / 243. szám

ügyvédi hatâr- Mcmapíő 1930. 480 Lei Szállítja : Lepage reskedés CÍOj „Tracsssiterâ“ Bíinlt Részvénytársaság. CL1)J-KOM)ZŞV4r, 8tr. (Sincai) Namail Mica Jvoit R6zs»-utca| I szám. Telefon: 10—15 és 8—06 Alapittatot!: 1872. évben. Elfopá betéteket Lesxámitol váltókat ISi^áeu bank- ügyletet legelőnyö­sebbe» végez. Fiókintézciei: Tordo. Marosujvár, Gyulafe­hérvár. Maroshéviz, Diírő, Gyergyószent- miklós, Csíkszereda. Csikszentmórlon, Kéz- divásárhely, Kirendeltség: Aranyosgyéresen. Rádióban minden készüléket, a legmodernebb há­lózatit (Netz) is, hangosan beszélót (Laut- schprechert). Amatőröknek alkatrészeket, villamos felszerelési cikkeket, főzőedé­nyeket, vasalókat, kályhákat. Csillárokat, ámpolnákat, gömb-lámpákat dús válasz­tékban és legolcsóbban vásárol az Electrica-nál CLUJ. — Hotel Central épület SzőMő&iiványok Amerikai sima és gyökeres vesszők legjob­ban és garantált fajtisztán kaphatók : Qaaprrl Fr.-mél, Medgyesan. Árjegyzék kívánatra. Jud. Tárnava-Mare. Részvénytársaság jft Cluj, Flata Unirii f Mátyás «sir.-tér) 7. I i, I Fiókjai» Dí»f DiciósaenImárton GyaUfehér- ;äfrl vár, M.-Vásárhely, Nagyvárad, Temesváron Saját tőkéi 97 millió lej Affi iéit intézetei: Tordaaranyosvárme­gyei Takarékpénztát Rt. Tordán. Alsófe­hérvármegyei Gazdasági Bank és Taka­rékpénztár Rí., Nagyenyed, Udvarhely- megyei Takarékpénztár Rt., Székely udvarhelyen és Sz, Keresztáron. Sziszrégenvidéki T akarék és Hitel Rt. Sziszrégenben és Népbank Rt. Bánffyhanyadon Szatnosujvári Hitelbank R. T. Szamosajváron. Beté'eke' elfogad! Betétekei elfogad. ERindes baiíMücisSeíei Sep!8­0);őseiben vógex. Engedélyezett devizahety. Aruraktara a vasút mellett. ■ BSKSBBSBSBí ' tu, wvw. m mim. KÖZGAZDASÁG Adóamnesztiát kér az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetsége a kereskedők és iparosok részére Az állami költségvetés reálitása érdekében is le kell Írni a behajthatatlan adóhátralékokat Már többször mutattunk rá, hogy a kö­vetkező években az adót kirótták tekintet nélkül az adóalanyok jövedelmére és adózási képességére. Ez a túladóztatás különösen a kereskedők és Iparosok osztályánál volt ész­lelhető. A túladóztatás és a forszírozott adó behajtás különösen a kereskedők és iparosok forgótőkéjét és általában az adózóalanyok vagyonát folytonosan emésztette és amikor ez már elfogyott, megkezdődött a harc az adóhátralékokkal, amelyek az előbb említett okok következtében olyan összegre szaporod­tak fel, hogy az adóalanyok azt már rendezni nem tudták. Ezek a hátralékok élő követelés­ként szerepelnék a kincstár könyveiben, mi azonban, akik ismerjük a tartozásban lévő adósok fizetőképességét, tudjuk azt, hogy ezek a hátralékként kimutatott összeget meg­fizetni nem tudják. Annak a kísérletnek, hogy a kincstár kö zegei ezen hátralékokat be akarják hajtani az adósokon és pedig halasztás megadása nélkül, olyan kíméletlen módon, mint amire az utóbbi időkben gyakran van példa, az a következménye, hogy az adós egyáltalán nem tudja rendezni tartozását, a foganatosított végrehajtási intézkedések az adósok egzisz­tenciáját teljesen tönkreteszi és a kincstár követelése teljes egészében behajthatatlanná válik. A magángazdaságoknál is megtörtén*.« az, hogy az adós fizetőképessége nem áll arányban a tartozásokkal. Ha a hitelezők ra­gaszkodnának az esedékessé vélt követelések azonnali és teljes összegben leendő kifizeté­séhez, úgy bekövetkeznék a csőd, ami az adós egzisztenciáját teljesen elpusztítaná és a kö­vetelést mindörökre behajthatatlanná tenné, Ennek elkerülése céljából ilyen esetekben a hitelezők a követelések összegét engedmé­nyekkel és a fizetés feltételeit halasztás adá­sával összhangba hozzák az adós fizetőképes­ségével. Kétségtelen, hogy a kincstárnak vannak előjogai a magánhitelezőik felett. Azonban vannak idők és vannak helyzetek, amikor az államgazdaság szempontjából előnyösebb az őt megillető jog könyörtelen alkalmazása he­lyett arra a praktikus álláspontra helyezked­nie, amelyet az ilyen esetekben a magángaz­daság szokott elfoglalni. Ilyen kérdés a most felszaporodott adóhátralékok behajtása is. Fel kell hívnunk Miniszter ur figyelmét arra, hogy az adóhátralékok rendezetlensége zavarólag hat a gazdasági forgalomra. An­nak tudatában, hogy a kincstár a felszaporo­dott adóhátralék behajtása céljából az adós egész vagyonát elárvereztethetj, az adóhát­ralékok rendezetlenségé a hitelezés egyik akadálya ltett. Szabad legyen emellett még Miniszter ur figyelmét, arra is felhívnunk, hogy eme adóhátralékok, amelyeknek egy- része be nem hajtható, ballasztként szerepel­nek az állam háztartásában és a költségvetés realitása céljából egyébként is szükséges eme követelések tényleges értékét megállapítani. Ezen adóhátralékok rendezhetése oéljá ból arra kérjük Miniszter urat, méltóztassék megfontolás tárgyává tenni a következő ja­vaslatunkat: Kétévi haladékot az adóhátralékra. törölni a behajthatatlan adót Hatalmazza fel Miniszter ur a pénzügy­igazgatókat arra, hogy a szakmai érdekkép­viseletek bevonásával alkossanak minden .pénzügyigazgatóság mellé bizottságokat, amelyek vizsgálják át az adóhátralékokat az adós fizetőképessége és a hátralék behajtha­tósága szempontjából. Legyének e bizottsa­FeltünésikeRö wjífSs a fűtés térért! A fiifő­Azelött Vezúv nélkül technika legnagyobb vívmánya. Nincsen többé rossz kályha, mert a szab. „VEZÚV“ készülék magában véve pótol egy jó kályhát. 59 száza Eták tűsei«» anyag megtakarítás! tüzelőanyag megtakarítás ! Gyors hőképződés! Minden vaskályhához, alkal­mazható ! A „VEZÚV“ segítségévei' még a leghide­gebb szoba (helyiség) is keresztül fűthető beszer­zési költség a fűtési idényben 14 nap alatt megté- I ü! Ára vaslemezből, fényezve 350 lei, vörösrézből díszes kivitelben 6CQ lej. — Megrendelésnél a,Tűst cső bősége megadandó Gyártja és forgalomba hozza I. WE.S28&RIÎ&R Temesvár, Józsefváros, íiul. Bért- he!ot 1 Árjegyzék kívánatra üngyert ' Vidéki képviselők és ügynökök keresletnek. iost! ,v szakaion! ÍIwSLa '"fO0 szám % r A túladóztatás következményei gek minden lehetőt elkövetnek arra, hogy a felektől inkasszáljanak. Gyakran látjuk azt a szomorú jelenetet, amikor a kereskedők áruját, áz iparosok anyagkészleteit és szer­számait, a polgárok legszükségesebb búto­rait, a pénzügyi közegeik szekerekre rakat­ják és elviszik adóban. Mindezeket a közön­ség kénytelen eltűrni és nem tud ellene tenni semmit sem, mert nincs meg a lehetősége arra, hogy adótartozását rendezze. Nekünk, akik a kereskedelem érdekkép­viseletei vagyunk, elsősorban is az az érde­künk, hogy a konszolidáció minél előbb be- következzék, mert ez adná meg a lehetőséget arra, hogy,a forgalom meginduljon. Tudjuk azt, hogy a konszolidáció leggyorsabban ak­ként következnék be, hogy a kincstár tényle­ges bevételei fedeznék a tényleges kiadáso­kat. Ennek pedig az volna a legelső feltétele, ha befolyna annyi adó, mint amennyit a költ­ségvetésben prelimináltak. Akkor azonban, amikor tudjuk, hogy az adóalanyok nagy ré­sze minden igyekezete dacára sem tud ele­get/ ternii adófizetési kötelezettségének, épen a 'konszolidáció érdekében bátorkodunk Mi­niszter nr figyelmét felhívni a következőkre: (Nagyvárad, október 22. Saját tud.) Az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Testületek Szövetsége különböző gazdasági akciói során most akciót indított az adóamnesztia, illetve a behajthatatlanná vált adótételek törlése érdekében. A szövetség emlékiratot intézett a pénzügyminisztériumhoz, amely emlékirat­ban reámutat a kérdés fontosságára, úgy a magán-, mint az államgazdaság szempontjá­ból. Az érdekes tartalmú emlékirat a követ­kező: Miniszter Ur! Erdély és Bánság minden részében pana­szok hangzanak fel a kíméletlen adóbehajtá­sok miatt. Miniszter ur egymásután küldi aa adminisztrátoroknak a körrendeletét, ame- lyekben az adóhátralékok szigorú és sürgős , behajtását követeli. Azokból a káros intézke­désekből, amelyeket a pénzügyi közegek az adóhátralékok behajtása érdekében fogana­tosítanak és azokból a kimutatásokból, ame­lyeket a pénzügyminisztérium közöl, a tény­leges bevételekből azt következtetjük, hogy a hátralékok alig apadnak valamit, A magunk részéről a legteljesebb mérték­ben igazolhatjuk azt, bogy a pénzügyi köze-

Next

/
Thumbnails
Contents