Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-24 / 243. szám
i 6 XII. TVF. US. SZ’JM. NIVEA-CBEflE nappali és éjjeli krém egyben. Nappal megóvja bőrét a zord idő káros behatásaitól. Ellentétben a zsiros Coldkrémekkel, teljesén behatol a bőrbe, anélkül azonban, hogy a legkisebb fényt hagyná maga után. Ezenfelül igen alkalmas púder alá, amennyiben megakadályozza a pórusuk eltömését a púder által; a púder jobban tapad a bőrön és általa könnyebben eltávolítható. Éjjelen át működik a bőróvó eucerit, amely csakis a Nivea- Cremeben van meg, táplálja a bőrt, megfiatalítva, erősítve és ápolva a szöveteket. / A Nivea- Creme intensiven behatol a bőrbe, anélkül, hogy fényt hagyna maga után Dobozok Lei HO.—, íő.—, 34.7.2.- I Tubusok Lei 30.— és 45." Emil Zicr/lcr, Brafov-Brassó, VASut-uccg 43 Az olasz trónörökös és egy belga hercegnő eljegyzésének hírére Brüsszeliben fascisftaellenes tüntetések voltak A 70 éves Bergson Igen, a nagyhírű és kitűnő francia filozófus, Bergson hetven éves s a hetven évvel — milyen könyörtelen az idő, — már nemcsak ő maga, de a fel- kapottsága, a divata is kifele jár. Az egykor divatos és korszerű Bergson milyen hamar megérte — hz európai filozofia mai állása igazolja — az árnyékba kerülését ! A korszerűsége milyen hamar elfakult! Még Franciaországban is, amely pedig szülője és nagyranevclője volt s ahol 20—25 évig kizárólagos fényei állott a filozófiai gondolkodás előterében, még ott is a bölcselkedés jő ideje már egész ellenkező, tőle radikálisan különböző vonalakra csapott. Németországban viszont sohase volt igazán irányadó, mert ami jellemző és snlyos volt a gondolkozásában, az már jóval előtte meg volt a német filozófiai hagyományban, vagy pedig tőle függetlenül korabeli kortársgondolkodók újra gondolták. Ennek ellenére azonban Bergson mégis uralkodott, 20—25 évig s az európai gondolkodókat Ugyanúgy a varázsa körébe vonta, mint a korabeli szellemi divatot. Hatása kötötte a komoly kutatót Ugyanúgy, mint az érdeklődő intellektuelt, vagy a művészet problémáival foglalkozó művészt... Bergson széleskörű hatásának persze meg volt az oka. Elsősorban talán a háború előtti évek korszelleme, mely mohó türelmetlenséggel suhant minden irraeionálitás felé, miután a valóság ezer dolga már kétségboejtöen megoldhatatlannak látszott. Ez az irracionalitás! láz természetesen hétrét táplálkozott, abból a desiiluzionizmusból, melyet a tizenkilencedik század végi atomizáló természettudomány és iskolás metafizika a bölcseletben felidéztek. Egy nagy szárazság volt a tizenkilencedik század-vég s egy uj lelkesüli» a huszadik száxed-elő, amelyek mind megkapták a maguk enyhítő és reptető táplálékát Bergsontól, ki a duzzadt vitorláju szép gondolatokat a műremekek szuggeszriójával és format ükéivé vei hirdette előkelő és választékos hangon, mint valami uj kivételesség papja, a bölcselet legmagasabb ormairól, a legnagyobb valahai bölcseleti szellemek kórusát idézve, arisztokratikus ragyogással és finomsággal. Hoeszu éveken keresztül hangzott ez a filozófia a nagyszerűen előadó Bergson ajkáról a Sorbonne nagy előadótermében, ahol a helyekért a párisi előkelőség ugyanúgy törte magát, mint a francia vagy balkáni ifjuság. Bergson ez előtt a tikkadt és kinyilatkoztatást váró közönség előtt elragadtatott mélységben beszélt egy intuícióról, amelyre valójában csak a megkülönböztetett lelkek képesek. Ez az intuíció és megkülönböztetés az idő (hangulatába mindenkép beletartozott akkor. Beletartozott az időbe, hogy nem annyira az ésszel, mint inkább az érzelmek fehér izzásával, a megéléssel kell érteni és megismerni, a mély-finnel, a legmélyebb-énnel kell és lehet csak a dolgok lényegét magunkévá tenni, magát abszo- lutumot súrolni. Ezek a napok az európai ujroman- tika e művésze tkultus-z napjai voltak. Ragyogó és tikkatag napok, költők és művészek kivételes napjai, melyek az embert és kozmikus világát ismét egy pompozus kiállításba ragyogtatták fel. A szalonokban mindenütt a kivételes lények és művészek jöttek divatba s az esztétikai életszemléletnek kapóra jött Bergson arisztokratikus metafizikája, intuíciója és életlendülete. A valóságproblémák helyett megint az élet „mélyeire” irányult az ember s az élet di- namiszéről és ritmusáról beszélő Bergson pap és esillogó bálvány lett, Ó, mi mindenre ráért ez a kor s milyen boldog volt? hogy a valóságról elterelődött a figyelme. A szalonok és előadótermek azonban csillogtak, mert Bergson detronizálta a „száraz’' fogalmakat s egy uj mogismerőképesség hajlékonyságáról beszélt. S kétségtelen. Bergson tényleg hajlékonyabbá és tartalmasabbá tette a fogalmainkat, Ki- mélyitette mélyre néző szivünket s meggazdagitotta repdeső nyelvünket, szétvetette fogalmaink bordáit és meglepő távlatokat nyitott a lelki élet belső' szféráinak kohóiba. Bizonyos tekintetben Bergson filozófiája tényleg megújította az európai intellektue- lek nyelvét, — főleg azt a nyelvet, amellyel az ember világa nagy egészéről, önmagáról ffs műalkotásairól beszél. Bergson gondolatai és szemlélete a tizenkilencedik század természettudományai által me- hanikus kisértetté tett emberi tényleg romantikusan esillogó géniusszá avatták. A kozmikus valóság Bergson szemléletében tényleg vitális és szabad teremtőerővel megvalósuló ragyogó mozgás lett, melynek mélyén az örök tevékeny elan vitai munkál, örök mozgásban és átalakulásban. A kozmikus valóság !I« 1 ott képlet volta az ő szemléletében tényleg megszűnt s mint egy Bethoveni orkán, állandóan ujra- íeremtődő viharzás lett, Az nj romantikus élethangulatnak és metafizikai vágynak nem is akadhatott Bergsonnál kitünőbb szószólója. Bergson nagy hatásának s a lelkek nagy elismerésének magyarázata kétségtelenül a nagy szabadsághirdetésben s a mozgás és szárnyalás szép filozófiai költészetében állott. A mindig romantikus hajlandóságú lélek alátámasztást és táplálékot nyert Bergsonban, aki a kauzális determináltság érvényéi csak a „halott” világra ismerte el, miután az Én minden kötöttségtől, (Brüsszel, október 22.) Az olasz trónörökös és egy belga hercegnő eljegyzésének bírónő Brüsszelben megújultak az antifascista tüntetések. A tüntető tömeg megtámadta az olasz nagykövetséget, több lövést is adtak le, az ablakokat bezúzták és be akartak törni a követség épületébe. A rendzavarokat a rend(Kolossváj, október 22.) Az ódon Farkas-utca sarkán áll évszázadok óta az öreg templom, amelyről valósággal árad a történelem levegője és őrködik az-egész utca Erdély lelkét lehelő csodálatos hangulata fölött. Hatalmas falairól már hull a vakolat és a szürke kövekről minden n«p lekopik egy- egy porszem. Megérett rá, hogy renoválják. A háború előtt az országos műemlékek bizottságának segítségével az egyházközség részben rcno- váltatta is, de a közbejött háború és az Imperium változás Utáni idők miatt nem lehetett folytatni a munkálatokat. Az egyházközség elöljárósága a ja- vittatási költségek fedezéséről nem tudott gondoskodni. A templom megújítása azonban, nem tűr halasztást. E végből az egyházközség vezetősége nemrégen kéréssel fordult a műemlékek jelenlegi bi- zottaágáhoE, hogy juttasson anyagi segítséget a munka befejezéséhez. A kérés kedvező elintézésében közbenjárással kérték Hatiegan Emil egyetemi professzort a képviselőház alelnökét, aki a legnagyobb készséggel karolta fel az ügyet és meg van rá a remény, hogy a Farkasu-tcai templom renoválási munkálatait rövid időn belül meg lehet majd koz. deni. Ma már kevesen vannak, akk ismerik a templom történetét és méltányolni tudják annak szépségén kívül azt a múltat is, amelyet reprezentál. Az erdélyi magyar kultúra egyik kincséhez tartozik ez a megszemélyesült történelem. Ezren és ezren haladnak «1 mellette, vagy imádkoznak benne, anélkül, hogy a templom múltjának fátyolát fel bírnák leb- benteni. Szükségesnek tartjuk ezért, hogy a templom múltjának legalább főbb mozzanatait feltárjuk. Ahonnan századok néznek A templom alapításának története Mátyás királyig nyúlik vissza. 1486-ban ugyanis Mátyás király megengedte Szabó Ambrus kolozsvári bírónak, hogy a kolozsvári Farkasok utcájában telket adományozzon a ferenorendi minoritáknak. Az adományozás meg is történt és a templom épitcsét valószínűleg a XV. század végén Ulászló uralkodása vé. gén fejeztek be. A feroncrendiek klastromot is építettek a templom mellé, ahol a ferencrendi ter- eiariUsoknak is nagyobb épülete volt, a mai református kollégium udvai-a helyén. Körülbelül két emberöltőn át volt a templom a feréncrendiek birtokában, amikor azután 1545 táján Holtai Gáspár még a maga lényegiségét költő erőktől is szabad. Bergson metafizikájának (melynek oly gyönyörű bevezetését adta egy csöpp terjedelmű értekezésében) ez a kauzalitás nélküli szabadon teremtő ön- kifejlés a lényege. Am adott-c Bergson egyebet? Adott-e uj valóság érték skálát az önkifejlő, örökre újjá teremtő élet elé? Akkor erről senkisem beszélt. Nem is beszélhetett. Hisz az egész bergsonizmus, mely valójában az Élet filozófiája akart lenni, csak egy élethangulafot reprezentált, — a romantikus érzületben ép’ labilissá lett ember élethangulatát, aki jónak látta isméi az élet fölé lebegni s kivételes megismerő erőkről beszélni s elmenekülni a valóság elől. A bergsonizmusőrség oszlatta szét. Azonnal bevezették a vizsgálatot, amely megállapította, hogy n tömegben «ok olasz emigráns volt. Hymans belga külügyminiszter az incidens hirer», azonnal az olasz nagykövetségre ment és legteljesebb sajnálkozását fejezte ki a történtek felett. munkálkodása következtében a város lakossága először lutheránussá, majd reformátussá lett s így * templom is átment ezeknek a. felekezetiknek a brtokába. 1581-ben, amikor Báthory István fejedelem és lengyel király a jezsuita rendet behozta Kolozsvárra, a templom ennek a rendnek a birtokába jutott s a jezsuiták azt többszöri megszakítással 1603-ig birták, 1603-ban a város lakossága megrohanta a templomot, az egyik szerzetest agyonütötték, a többieket pedig a városból ki- és » német táborba átkergették. Később Basta generális elfoglalta a várost és a jezsuiták kiűzéséért véres bosz- szut állott a város lakosságán. Rudolf király ekkor földig akarta romboltatni Kolozsvárt, Basta azonban keresztül vitte, hogy csak egyeseket büntettek meg. A templomot újból felépítették. A Basta-uralom rövid ideig tartott s a Farka» utcai templom ismét a protestánsok kezébe került vissza. Ebben az állapotban állott egészen. 1617-ig, amikor a Bethlen bástyában, amely akkor a szabók tornya volt, «. lőpor egy villámcsapástól felrobbant, az erős robbanás következtében a templom tetőzete is beomlott. Így állott romokban 1638-ig. 3620 körül Bethlen Gábor fel akarta ugyan építtetni, de végül is első Rákóczi György fejedelem volt az, aki külföldi mestereket hozatott és ezek készítették cl az uj holtiveket. Tornyot is épitottek a templomhoz és fényes bálaadó istentiszteletekkel szentelték fel. A torony azonban csak három évig állott, ugylátszik nem építették elég erősre s a súlyos harangok járása megrepesztotte. A harangokat le kellett szedni és ’azokat a mostani uj református papilak helyén álló haranglábban helyezték el. A templom két égést állott ki még ezután. A Rákóczi által adományozott harangok közül az utolsót 1848-ban Gábor Áronhoz küldték, hogy ágyút öntsenek belőle. Idők során sok nevezetes embert temette* n a templom kriptájában. Az 3930. évi restaurálás alkalmával nagyon szépen faragott sírköveket találtak a. XV-ik századból, közöttük a kihalt Ocröffy és Mikola családok tagjainak sírkövei. A protestáns időkből való — 1657-ből — Serédi István sírköve. Serédi második Rákóczi György lengyel hadjárata ■ idején Erdély főkormányzója volt. A templom krip- (ájában temették el Apaffy Mihály fejedelem há- , rom gyermekét és ifjabb Apaffy Mihály egy gver- * mekét. Ott nyugszik gróf Bánffy György Erdély i első gubernátora, családjával. nak nem volt etikája s n. lebegést nem köthette semmi. S hogy az etika hiányzott belőle, vagy pedig esillogó hedonizmust jelentett csupán, azt a ragyogás ünnepi napjaiban senkisc bánta. Az, ami Plafon, Descartes, Spinoza vagy Kant idejében és rendszerében még oly fontos volt, vagyis a válasz arra, hogy mit csináljon az ember, Bergsonnál szóba se került Bergsonnak eszébe se jutott, hogy a filozófiája világnézet is legyen. Az életet ő legföljebb értelmezte, de köreibe nem avatkozott. S valójában ezért ment oly hamar kifele és hanyatlott cl és rekedt meg az inteilektuáiisok szép európai váraiban, mint egy drágakő a többi drágakövek közt. muzeálisán . . (G. Q.) Restaurálják a Farkas-utcai öreg templomot
