Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-21 / 241. szám

5 ara »ff. m srzw. Aki pisztolyt szegzett Tisza Kálmán homlokának Különő*, d* rendkívül érdeke* embei volt Ro- honcxj Oida, volt magyar képviselő, kit a napokban temettek el. 1881-ben választotta először képviselő­jévé szabadelvű pártprogrammal a törökbecsei vá­lasztókerület s alig lépett a képviselőházba, már emlegetette tette nevét. Azzal kezdette ugyanis képviselői szereplését, hogy eltelve a közélet tiszta­ságinak megőrzésére irányuló törekvéstől, a folyó­són megtámadta Váradi Gábor képviselőt. A Robonozy affrontjától méltán alterált Vá­radi Gábor természetesen provokáltatta és a fegyveres mérkőzés meg is történt. Alig telt el nehány hónap, Rohonezy újból be­széltetett magáról. Ekkor is a közélet tisztaságá­nak megőraését hangoztatta * ezzel a jelszóval igen súlyos kritikában részesítette a Tisza szabályozásá­nak munkálatait, amelyeknél bizonyos Schwartz-cég szénné csúnyán visszaélt az állami hatóságok bi­zalmával is egyes magasabb tisztviselők nem vol­tak hajlandók a visszaélések megállapítására. Ro- hoaosy tenger adatot hozott fel állításai igazolására és szenvedelmes fellépésével nagyon sarokba szo­rította a jámbor Ordódi Pál közmunka és közle­kedésügyi minisztert. Rohonezy a visszaélések kide­rítésére parlamenti vizsgálóbizottságot követelt és ismételten felszólalt a vizszabályozásnál előfordult állítólagos visszaélések miatt. Egyik beszédében sú­lyos kifejezésekre ragadtatta magát Hieronimi elein ami újabb párbajra adott okot. Rohonezy megvívott Hieronimivel és nem nyu­godva meg a ház határozatában, egyenesen a minisz­terelnököt, Tisza Kálmánt affrontálta. Az 1889-iki véderő vita idejében ő maga adott számot, szinte bűnbánóan a képviselőbiz szörnyűséges ámulata közben életének erről a mozzanatáról. Elmondotta, hogy revolverrel ment fel Tisza Kálmánhoz és mi­kor es as ő előadására, melyben a vizszabályozási visszaélések kiderítését és megtorlását szorgalmazta, igen hűvösen felelt, magából kikelve, kirántotta a zsebében hozott forgó pisztolyt, és Tisza Kálmán homlokának szegezve, azt kiáltotta, hogy most már benne asm búik és végez vele a visszaélések palásto­lása miatt. — Tisza Kálmán azonban — mondotta Rohon­ezy Gida — rendkívüli lelek nyugalommal fogadta est a sajátságos gesztust és csak annyit mondott: „Ha komolyan hiszed, hogy nekem is részem van a visszaélésekben, nem bánom, ha meg is ölsz.“ A sze­mélye* bátorsággal egyáltalán nem kérkedő Tiszá­nak ez a etoikus nyugalma annyira lefegyverezte Rohonczyt, hogy kész volt bárkivel a végsőkig szem­beszállni, ki Tisza jellemének szeplőtlenségében ké­telkedni mert. Talán ez a lelki átalakulás is hozzájárult ahoz, hogy Rohonezy ettől az időtől kezdve hosszú ideig nem vett élénkebb részt a politikai küzdelmekben. Ettől kezdve a sportélet és a mezőgazdaság fog­lalta ei főleg Rohonezy Gidát. A sportélet terén az általa föltalált ujszerkezetü korcsolya örökítette meg nevét, törökbecsei mintagazdasága pedig or­szágosan elismertté tette. A politikával azonban c foglalkozások mellett sem szakított. Hint már említettük, az 1889-iki véderői vi­tában nagy szolgálatot tett az öreg Tiszának azzal a* önteleplezéssel, mely a generális sok ostromnak kitett egyéniségét oly oldalról mutatta be rokon­szenvesen, melyben ő maga sohasem kívánt excel- lálni. Okot erre az a tény adott, hogy egy egzaltált műegyetemi hallgató (Schamorzil Kálmán) a képvi­selőház folyósóján súlyos szidalmakkal illette a sza­badelvű párt tágjait. A folyósón jelenlevő képvise­lők között ott volt Rohonezy is. Az összeszólalko- zásból dulakodás támadt s ennek során Rohonezy kikapta pisztolyát s egy lövéssel könnyebb sebet ejtett a diákon. Ezt a tényt akarta igazolni emlí­tett felszólalásával, melyben kifejezte azt a meg­győződését, hogy Tisza Kálmán, ki olyan nagy nyu­galommal állott meg az ő pisztolya előtt, a politi­kában sem lehet kifogásolható ember és így méltat­lanok a véderővita során irányában történt súlyos támadások. Rohonezy Gida ezután sem szűnt meg olykor­olykor hangosan kifejezést adni annak, hogy a dol­gok nem mindenben mennek az ő kedve szerint. Kü­lönösen kiemelte ezt Ugrón Gábornak Uzsolácz hor- vát kapitánnyal történt összeütközésénél, melyben a szabadelvű párt felfogásától eltérőleg, ő is megál­lapította a mentelmijog megsértését. Igen élesen kikelt 1897-ben a Bánffy Dezső vezette választá­sok miatt is és odavetette a súlyos leleplezést, hogy a szabadelvű pártnak ezek a választások közel há­rommilliójába kerültek. 1901-ig képviselte a közéle­tek ez az „enfente terribel“-je a törökbecsei kerüle­tet. Ekkor Pavlovits Ljugomis szerb orvossal szem­(Arad, október 19.) Feltűnést keltő bűnvádi feljelentést adtak be szombaton délelőtt az aradi ügyészségen. Palcu Lajos pankotai szőlőnagybirtokos és bornagykereskedő mintegy tizenötmilliós passzí­vával az elmúlt évben csődbe jutott és a törvényszék Rohan Demeter dr. ismert világosi ügyvédet nevez­te ki csődtömeg gondnokká. A csőd folyamán azon­ban Palcnnak sikerült összes, körülbelül százhúsz hitelezőjével kiegyezni, csupán Rohan dr. nem volt hajlandó az egyezkedésre s a csődtömeg gondnoki működésért közel kétmillió lejes honoráriumot kö­vetelt. Szombaton azután több mint száz hitelező aláírásával Guttmann Lajos dr. aradi és Sarkadi ben megbukott, „Pedig jő puska volt — irta itta a bukás után Mikszáth Kálmán, — de mindig a ka­szinó húzta fel.“ 1906-ton túl teljes visszavonult- ságra ítélte magát • a politikai szereplést átengedte öccsének, Lőrincnek, ki abban M időben Kolozsvárod lakott. Rohonezy ellátogatott Erdélybe ú és a ssnki versenytéren többször megjelent. Mint kitűnő lovast az erdélyi sportemberek is nagyra tartották. Mit ő az itteni gazdasági viszonyok iránt tanúsított élénk érdeklődésével viszonrott. Ötletes, de fölötte rapsző- dikus elméje megsejtett valamit abból, hogy Erdély jövőjének kialakulásában a gazdasági szempontok több jelentőséget képviselnek, mint a politikaiak. Ennek kifejezést is adott, de visszatérve Budapeit- re, elfeledkezett rólunk s az erdélyi probléma iránt tanúsított érdeklődése is csak epizód maradt életé­ben, mint annyi más mozzanat, ami változatossá és a groteszkségig különössé tette ennek as érdeke* embernek hosszúra nyúlt pályafutását. leütésben az ügyvédet csalással, sikkasztás­sal, okirathamisitással, hamis tónusánál, hamis esküvéssel és hamis tanúsáéra való felbujtással vádolják. A feljelentők szerint Rohan dr. közel egymillió lej­jel károsította volna meg a csődtömegek A vádpon­tok szerint többek között Ladányi Lajos és Grün­feld Simon nagyváradi kereskedőktől harmincötezer lej províziót fogadott el, az egyik a perben szereplő tanút pedig ötvenezer lej Ígéretével hamis tanulás­ra akarta rábírni, több nyugtát meghamisított, a eső'áválasztmányt állandóan félrevezette. A feljelen­tés kéri egyidejűleg Rohan dr. letartóztatását és va­gyonának bűnügyi zárlat alá vételét. Az ügy egész Aradmegyében nagy feltűnést keltett. László dr. nagyváradi ügyvédek bűnvádi feljelentést tettek a csődtömeg gondnok dr. Rohan ügyvéd ellen s a felje­Egy fiatal leány apja meggyilko­lásával vádolta meg az édesanyját A vizsgálat beigazolta a vád alaptalanságát (Kolozsvár, október 19.) Két héttel ezelőtt csi­nos, fiatal leány jelent meg az egyik kolzsvári lap szerkesztőségében és előadta, hogy a nyilvánosság előtt akar vádat emelni édesanyja ellen, de egyút­tal megteszi följelentését az ügyészségen is. — Apám, — mondotta a leány, —- nehány hó­nappal ezelőtt hirtelen meghalt. Már akkor is tud­tam, hogy' az édesanyám ölte meg, de a gyermeki szeretet visszatartott attól, hogy bármilyren lépést tegyek az ügyben, noha édesapám meggyilkolása mélységesen elkeserített. De most már velem szem­ben is olyan magatartást tanusit az anyám, hogy beláttam: nem érdemli meg, hogy elhallgassam bű­nét. Igpn, az anyám mérget adott orvosság helyett szegény beteg édesapámnak. Itt van az üvegcse is, amiben a méreg állt. A jólöltözött fiatal hölgy a nevét is megmondta a szerkesztőségben. Marksteiner Annának hívják. És később azt az ígéretét is beváltotta, hogy az ügyészségen is feljelentést tesz. De a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya már az újságcikk alap­ján megindította a nyomozást és kihallgatta a leány anyját. Marksteiner Simonnét, aki valahol a Sütő uccában lakik Kolozsváron. A súlyos hüncselekmény- nyel vádolt asszony igy védekezett a rendőrségi tisztviselő előtt : — Ilyen hálátlanok a mai lányok. Az utolsó időben kissé szigorúbban fogtam, mert nem voltam megelégedve a viselkedésével s ezért forralta ezt az alantas bosszút ellenem. Egy szó sem igaz az egész­ből. Férjem hosszú esztendők óta súlyos tüdőbajba» szenvedett s akárki megmondhatja a szomszédaim közül is, hogy milyen genddal ápoltam. Dr. Török Imre volt a kezelőorvosa, tessék kérem kihallgatni őt is. Ő rendelte azt az orvosságot, amellyel a leá­nyom állítása szerint eltettem volna férjemet láb alól. Tudom, morfiumos orvosság, de a férje» szen­vedélyes morfinista volt és elviselhetetlen kínjai let­tek volna, ha nem szedhette volna ezt a csillapítót. Azt is elismerem, hogy midőn súlyosbodott az álla­pota és növekedtek a fájdalmai, egy kanálkával töb­bet adtam be neki, mint amennyi elő volt irva, mert könyörögve kért reá. De ez nem árthatott meg sze­gény férjemnek, hiszen egy megrögzött morfinista többet is elbir. Más volt az ő halálának az oka. Mondom, régóta tüdőbajos volt s a tüdeje vitt* el, nem pedig a méreg. Ezzel a vallomással egybehangzó az orvosi lát­lelet is, amelyet a halál bekövetkezésekor vettek fel, de egyértelmű azzal az elhunyt Marksteiner Si­mon kezelő orvosának, dr. Török Imrének a nyilat­kozata is, aki tegnap a következőket mondotta jegy­zőkönyvbe: — Marksteiner Simon csakugyan tüdővészes volt és halálát az okozta, hogy a hosszú betegeskedés kö­vetkeztében elgyengüÍ’t szervezet már nem birta el azt a tüdővészt, alnely hirtelen megrohanta. Ami a morfiumps. üveget illeti, nem árthatott Volna a be­tegnek az sem, ha annak egész tartalmát kiürítette volna. A rendőrség és ügyészség, amely már-már azon az utón volt, hogy exhumálhatja Marksteiner Simon holttestét, ezek alapján megszüntette az eljárást a saját édes leánya áltál gyilkossággal vádolt asszony V. A. Bűnvádi feljelentést tettek a tizenötmilliós passzívával csődbement pankotai szöllő- nagybirtokos csődtömeggondnoka ellen SZNITROGEN > sBsss&ara ősz! trdgyrtsds. — minden gezda tndjű, ftoqg űz őszi Irdqgtkds speciális mfítrdgydla o MESZNITROGEN garantált 19-^20 százalék Nitrogén és 50—6r- százalék égetett mész-tartalommal. Őszi bűz., nál. rozsnál, árpánál, repcénél, szőlőnél a les jobban kifizetődik A rétek és legelők legjobb műtrágyája a 15 százalék nitrogént, 15 százalék kálit és 40 százalék trágyameszet tartalmazó Nitrogén-káli — Szállítunk to­vábbá 16—18 százalékos superphosphate:. 40—42 százalékos kálisót. thomassalakot. — Kérjen ingyenes ismertető nyomtat­ványokat, szaktanácsot és árajánlatot. „NiTROQEN" Műtrágya és Vegyiipa^ Rt. SiciosSnmártin (Dl soszentmárton). V

Next

/
Thumbnails
Contents