Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-21 / 241. szám

6 Xll ÉVF. 241. SZÁM. Legelőnyösebben vásárol Szöveget Linóleumot Ottomán takarót fifösiő- nyeget Románíalegnagyobb | szőnyeg’á.riahá.zában HAAS LIPÓT Cluf, Calea Heg. Ferdinand 6. Oradea-Mare Timişoara Kokos szőnyegek és lábtörlők legnagyobb választékban. Abba maradt a kudzsiri éskrajo- val fegyvergyár kiépítése (Déva, október 19.) A nemzeti parasztpárti kor­mány már uralomra kerülésekor elhatározta, hogy a nagyobb üzemeket ismét munkába állítja, ezáltal a munkanélkülieknek kenyeret biztosit s az ország gazdaságát is fellendíti. E tervek között nem az utolsó helyet foglalja el a kudzslri, a krajovai s a kiskapusi fegyvergyár, amelyeket a kormány egy angol tőkecsoporttal közösen tart fenn s amelyeknek megnagyobbitása és üzembehelyezése még a kora tavasszal, amikor a munkanélküliség még mindig oly nagy mérvben szegényitette a lakosságot — volt tervbe véve. Ezek a tervek horribilis befektetéseket igényel­tek. A kinizsin fegyvergyárnál például az állam a maga negyven százalékos részesedéséül mintegy nyolcszázmillió lej befektetését irányozta elő. Úgy­szintén ilyen nagy összegű költségvetései voltak a kiskapusi és a krajovai fegyvergyárnak is, amit semmi sem bizonyít jobban, mint az, hogy például a krajovai fegyvergyárnál a nyár folyamán 2400 személynek való munkáskolóniát építettek. A kudzsiri fegyvergyárnál is munkáskolónia építé­sét vették tervbe, itt azonban mindjárt a kezdet kezdetén megakadt a dolog; A területet kisajátítás utján nyerték volna, azonban a gyár által kiszemelt hely nem konveniált a község lakosságának, amely ilyenformán valósággal megrövidittetett volna, úgy, hogy az egyik kiszálló szakértő ellenvéleménye miatt a kudzsiri kisajátítás még ma is függőben van. Krajován a munkáslakások felépítése után a gyár­helyiséget alapozták meg. A pincehelyiségek is el- készültek, sőt már a gépek egy része is megérkezett, amikor az építkezést abba kellett hagyni, mert nem volt pénz. Az állam ugyanis nem fizette meg a kö­teles negyven százalékot s igy az ott dolgozó Da­nila Jorga mérnök beszüntette a további építkezést, így marad abba a kormány derék terve nagyon sok helyen. A munkanélküliség pedig most is nagy s a társadalom minden rétege rá van szorulva arra a kereseti lehetőségre, amit épen az állam nyújtana, Az Ifjúság és a nép a pólal ítéletet az egész jugoszláv nemzet provo­kálnának tekinti Tovább folynak a tüntetések (Belgrad, október 19.) Spalatói hirek szerint a városházára az egyetemi hallgatók a Pólai Ítélet miatt fekete zászlót tűztek ki. Üszkiibben és Nisben is nagy tüntetések voltak. A politika a tudnivélések- ke! kapcsolatban azt irja, hogy az ifjúság és a nép a pólai ítéletet az egész jugoszláv nemzet provokálásának tekinti. A legszélesebb körökben ngy vélekednek, hogy Pó­lóban gonosztettet hajtottak végre. Az egész pert csak azért rendezték, hogy terrorizálják az olaszor­szági szlovéneket és elnyomják a szlovén nemzeti érzések kifejeződését. Belgrádban az egyetemi diákság viharos tüntetést ren­dezett a pólai kivégzés miatt a jugoszláv főváros főuccáin. A tüntető diákokhoz sok járó-kelő is csatlakozott. A felvonuló tömeg a jugoszláv himnuszt énekelte, éljenezték a királyt és a kormányt és gvalázó kifejezésekkel illették a fas- cizmust és Mussolinit. A diákok kényszeritették a zenekarokat, hogy a gyász jeléül hagyják abba a játékot. Az Obratimstvo nevű diákegyesület kiáltványt in­tézett Belgrád lakosságához, amelyben felszólitja, hogy a jövő szombaton rendezendő népgyülésre tel­jes számban jelenjen meg, hogy ezen a népgyülé- sen tiltakozzanak a kivégzés ellen. A belgrádi vá­rosi tanács elhatározta, hogy a város egyik fő- uccáját a Pólában kivégzett szlovén nevéről neve- zik cl. Barbár néptörzs nyomára bukkan­tak a Déva melletti Micia ősrégi város ieítárásánál Agyagedények, vask^sek, csonthorgolctíík s az opál minden színében játszó üvegcserepek kerültek felszínre, amelyeknek gyártási titkát a legmodernebb üveggyárak sem ismerik (Déva, október 19.) Alig néhány kilométerre fekszik Dévától Marosnémeti község, román nevén Mintia. Egykor magyar volt a lakossága, amint azt a református templom is bizonyítja, ma azonban alig nehány magyar család él benne. A tudósok és köztük elsősorban Mailász József dévai nmzcnm- igazgatő már régen megállapították, hogy a kis ro­mán község alatt Micia nevezetű ősrégi római vá­ros fekszik eltemetve, amely egyike volt a római birodalom leggazdagabb városainak s nagy kereske­delmi gócpontja volt az egész római kereskedelmi világnak. A város feltárására csak nemrég került sor. Dv. Bozván István hunyadmegyei prefektus javaslatára dr. Vlad Aurél kultuszminiszter támogatásával dr. Dsieoviciu Constantin tanár irányítása mellett Ma! lász József dévai muzeumigazgató nemrégen kezdette meg a nagy munkát. A római központi fűtés jelei Az ásatásokat a Maros partján kezdették meg, minte.gy negyven munkással. A partról a Castram felé haladnak a munkások csákányai. Az első lelet egy egyszerűbb római ház volt, melynek nemcsak az alapzata van meg teljesen, hanem egyes helyeken egész falrészek is megmaradtak és a ház teljesen rekonstruálható. Érdekes, hogy az egyik szobában teljes határozottsággal meg­állapítható a kalorifer, azaz központi fűtés- rendszer, amely abban állott, hogy a padló alatt fűtöttek. A padló ugyanis cement habarcsba ágyazott tégla, il­letve agyaglapokból állott. A barbár néptörzs nyomai Az első ház után mindjárt egy második, hét­szobás házra bukkantak, amely még inkább' hivatva van a tudományos világ érdeklődését felkelteni. Ida tározottan meg lebet ugyanis állapítani azt a körül­ményt, hogy a római uralom megszűnése után valami­lyen barbár néptörzs foglalta el ezt a te­rületet. A házakat primitiv módón ismét lakhatókká tették s ott tanyáztak mindaddig, amíg egy újabb invázió vagy pedig valamely elemi csapás el nem kerget le vagy meg nein semmisítette őket. Erre vonatkozólag különösen az- egyik szoba nyújt nekünk fényes bi­zonyítékot, alio) egy tüzelőhelyre bukkantak. Ez. a tüzelőhely körülbelül felinelor vastagságú égetett téglatöredék és égetett földréteg alatt terült el. Az ásatások alkalmával a munkások csákányai ij.161 az állandóan kiút tartózkodó Paieovicin proí'esz- sisor és Maliász igazgató yi érdekesebbnél érdeke­sebb leleteket szednek össze. .Vagyon sok kétélű ró­mai vaskói került ít-iszinre Ott látjuk zött a római sarlót, amely a tipikus dák kardra ZSOLDOS TANINTÉZET @V Budapest. VII. Dohány-u. 84. Telefon: 4 ’4—47 Magyaror^ág legrégibb cs Igsnbb előkészítő tanintézete. (24. tanév). — Előkészít középiskolai magánvfzsgáks’a és érettségire felelősség mellett. lékeztet, amennyiben a kis görbe sarlónak nyelet szoktak volt a rómaiak tenni s úgy a dákkardot je- jclcnthette. Különböző edényrészek, padozatnak való agyagplatni, lemez, csillaggal és más domborművel s azután egy csomó üvegcserép, amelyek még most is nagyon masszívak s a szivárvány minden színében játszanak a kétezeréves földalatti álom után is. A római üveg olyan szép s amellett olyan erős és masszív, hogy azokat a legmodernebb üveggyárak sem képesek utolérni, mivel még ma sem/ fejtették meg az előrehaladott római üveggyártás titkát. Csonttük szövésre és fonásra A rómaiak a szövés és fonás mesterségét is is­merték. Az ásatásnál több horgoló- és neccelő csonttá került ki a föld alól. Egy kis bronzból való kétserpenyős mérleg teljesen épen bukkan elő, csu­pán a zsinegek hiányoznak, amelyek a két serpe­nyőt tartották. Egy gyermekjátéknak való agyag- csupor szintén teljesen épen került a leltárba, ezen kívül több gyűrűs kulcs, női raelldisz, csontkanál, agyagtál gazdagítja az eddig is figyelemreméltó eredményt, amely az ásatások folytatásánál remél: betőleg nem egy meglepetésssel fog szolgálni a tu­dományos világnak. Különösen szép eredményre számíthatunk a Castrum felásásakor, amelyhez most még nem értek el a csákányok. K. K. Prof Dr. Páter Tüáö-toa számtalan esetben a legkitűnőbb eredménnyel kipróbálva és hatásáról a legnagyobb elisme­réssel nyilatkozva : ./Testsúlyom fl lig ái sysrapndott és trájnknt minden készítmény fölé helye« sem“ (Aláírás). . megelégedéssel közlfim, hogy felesé­gem a gyógyulás utján va /“ (Aláírás). ,,7 ksr-et hlştam és Köhögésem telje­sen messs'fint“ (Aláírás). A Prof. Dr. Páter-féle Tüdő tea nyáikaoldó és egyúttal hatásos köptető, miáltal a tüdőt sza­baddá teszi és a légzést megkönnyíti Ho.vzabb használatnál a szervezet?! kova­savval telíti, minek következtében a tüdősebek beheged ését idézi elő. Csakis eredeti csomagolásban és Dr. Páter aláírásával ellátó t dobozok a valódiak. — Egy doboz ára ül Lei. A Prof. Dr. Páter-'éíe Tüdő-tea minden gyógyszertárban és d ogér'ában kapható. Ha beszerzése nehézségekbe ütközne, úgy fordul­janak lerakatunkhoz: CSILLA® GYÓGYSIPITÁR Brassó, floss* it-utca 5. Ismertető könyvecskét használati utasítással és a gy syteák hatásosságát bizonyító kö«/önöirattskkal kî» útiadra ia gyen és frankó küld a romániai fezér- kcpviselrt: Di-ogtterta Standard Buka­rest I.. Jlaşryarorszâiii 1 rakat Thail ma jer Seitz a. T. Budapest, V. Cseh- szlotákiai lerakat: Mező Sándor «yógrj- szeitáia, Mássá. —■

Next

/
Thumbnails
Contents