Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-21 / 241. szám

3 iXll. ÉV?. 241. SZÁM. e legmodernebb AZ ŐSZ kolloid és tbbbrácsos tökéletes! ► ► beköszöntésével ► ne felejtse el készülékét a ^ ► ► ► csövekkel felszerelni, f£> mert anélkül rádiója nem VATEA Vezérképviselet! ^ „BANAT“ Timişoara, Piaţa Libertăţii No. 3. ^ „Boldogok a fiatalok és mi őre» gek szomorúak , hogy nem fogjuk elérni azt a csúcsot> ahova ők /“ Moissi Kolozsvárra érkezett és nyilatkozott a Keleti Újságnak (Kolozsvár, október 19.) Moissi Sándor, a vi­lághírű német színművész szomliaton délután a bu­karesti Rapid-vonattal Kolozsvárra érkezett, hogy a Magyar Színházban este 7 órakor német társulatával együtt bemutassa Tolsztoj remekművét: Az élő holtteset-et. A vasúttól egyenesen a színház elé haj­tatott Moissi, ahol Janovics színigazgató üdvözölte a nagy művészt. A német társulat többi tagjai már szombaton megérkeztek s amint Moissi a színház­hoz jött, azonnal megkezdődött az ánszamblé rövid technikai próbája. A Keleti Újság munkatársa felkereste Moissit öltözőjében s azalatt a rövid idő alatt, ami a hét órai előadás kezdetéig rendelkezésére állott, érde­kes beszélgetést folytatott a világhírű művésszel, aki nemzetközi vonatkozásban arról is neveztes, hogy komoly világnézete van. — Ami a világnézeti kérdést illeti — mondotta Moissi közvetlen és megnyerő modorával, — arról nem lehet csalk úgy egyszerűen egy hírlapi cikk ke- reétben beszélgetni, mert erről egész kis könyvet lehetne imi. őszintén szólva, kijegecesedett világ­nézet nincs is, mert ez folyton változásnak és fej­lődésnek van kitéve. Alnnyi uj dolog van a világon s az embernek mindenről újabb és újabb véleménye van. De egy közös világnézet mindég uralja az em­bert, azt tudniillik, amit már a biblia is emlit, hogy itt a földön termtsük meg a magunk mennyei bol­dogságát. — Magam is azért választottam művészetem te- érül a színpadot, hogy itt előbb a» igazságot, az­után a szépséget hirdessem az embereknek. Már a műsorom is olyan, hogy ne csak Far pour-l’ar-t ad­jak, mint az eddigi színpadi művészek, hanemm min­den szerepemben egy eszme képviselője legyek. A mai közönség már sokat követel. Ma már mindenki tágra nyitja a szeemit s nem lehet a színpadról csak a közönség egy részének, hanem mindenkinek az érzés# és a gondolkodása szerint beszélni. Ma már a színpad nem probléma mindenütt, különösen Né­metországban, Angliában és Franciaországban nem, ahol a közönség, feltétlenül megkívánja, hogy a színpadi dráma olyan legyen, amelyik a haladást szolgálja. Sőt a mai regényirodalom is csak ngy érdekli a közönséegt, ha valóságot és eszmei igaz­ságot tartalmaz. — Anglia után Németországban a legnagyobb sik*rt Sheriff, egy fiatat angol „Jomey’s end“ (Jorney vége) című drámája aratta. írója egy egy­szerű londoni irodai alkalmazott volt, aki azelőtt so­hasem Tolt iré, vagy hírlapivá. Drámájában cselek­mény nincsen, a szereptők igazi amfegrj karakterek, akik a Iövószárok borzalma« életét áiiic és szenve­dik át hat képben. Természetesen Sheriff életképé­nek pacifista tendencia.)» van, de csak «gy. mint Remarqu* regényének, nem propagandaszerüen, ha­nem ezzel az utalással: ime, ez van. — Igen jól ismerem a mai modern színpadi iro­dalmat. Az oroszok tehetséges és jóhiszemű alko­tásait is. Ezekről az a szerény véleményem, hogy boldogok, mert fiatalok és egyre fejlődhetnek. Mi öregek pedig szomorúak lehetünk, mert nem fogjuk megérni azt a, csúcsot, ahova ők elérnek. Annyi sok­féle fiatalos ambició, irány és eszm hajtja őket, hogy nehéz közülük kiválogatni az igazit. Ismerem a modern magyar színpadi irodalmat is, Molnár Fe­rencen és Hegedűs Gyulán keresztül, akiket nagyon szeretek és becsülök. Molnár Ferenc igazi virtuóz és irómüvész, bár nem mindig elég mélyronozwil, Hegedűs Gyula éa a többi budapesti színészek pe­dig elsőranguak. — Romániában már jártam, a háború* évek alatt. Erdélyt csak most ismertem meg köze. lebbrql és nagyon szimpatikusnak találom. Kolozv várból alig láttam még valamit, de már első pilla­natban jól éreztem itt magamat. Ami a származá­somról keringő legendákat illeti, végre tisztázhatom ezt a jelentéktelen kérdést: olasz származású va­gyok. Velence és Trieszt közt születtem, fiatal szí­nész voltam, mikor Max Reinhardt, Neumann. Ange­lo prégai német színházában felfedezett, berlini szín­házához szerződtetett. Reinhardtról az a véleni- nyom, hogy mint rendező zseni volt, ma is az éa zseni lesz, a nála modernebb rendezők sem tudják felülmúlni invencióját és művészi képességeit. — A beszélőfilmről nincs olyan túlságosan el­fogult véleményem, mint talán másoknak, de az tény, hogy a talkie-nek óriási perspektívái van­nak. Erről sajátmagam is meggyőződtem, amikor a nyáron Hollywoodban egy modem dráma főszere­pét játszottam beszélőfilmre. Akármily nagy is azonban a beszélőfilm technikai és művészeti jövője, nem féltem tőle a színpadi művészetet, mert ez ma és a jövőben is legyőzhetetlen. Alexander Moisszinak az Élő holttest Fedja- jában zsúfolt ház előtt osztatlan, mélységes sikere volt. Előadás után a megértő kolozsvári közönség percekig ünnepelte, amig a meghatott művész meg nem szólalt a színpadról: — Köszönöm, tartsanak meg emlékezetűkben. Eljövök még s valami szépet hozok. Bucsuzásul a közlnség, különösen a fiatal lá­nyok a színpadon, az öltözőben valósággal megro­hanták Moissit egy-egy becses és ritka auto­gramért. Moissi erdélyi turnéja valóságos amerikai tel­jesítmény. Délután 5.40-kor érkezett, este 7-től 9-ig játsz ott, 10 órakor pedig már tovább utazott. Gara Ákos. A betörő item tud magyarul és a ferences barát tolmáccsal hallgatták ki (Kolozsvár, október 19.) Tegnap délben, közvet­len ebédidő után páter Spots Izidor íeroncrendi szerzetes az étkező teremből visszatérve, cellájába ment, de legnagyobb meglepetésére- nyitva találta annak ajtaját, bent pedig egy idusén férfit talált, aki éppen azzal foglalatoskodott, hogy a szekrényét álkulccsal kinyissa. A -szerzetes erélyes hangon kér­dőre vonta az idegent, hogy mit keres a szobájában, de az egy szót sem tudott magyarul. Péter Szőts Izidor erre egy románul is beszélő pátert hivott . elé, aki megismételte a kérdést, mire az idegen, aki álkulcsait közben elrejtette a szekrény mögött, leg­nagyobb lelki nyugalommal azt felelte, hogy ő misz- szióban jár. A szerzeteseket természetesen nejg elé­gítette ki ez a válasz és a rendőrséghez fordultak segítségért. Épp « köze’ben tartózkodott Pop Leon- tin rendőrfőnök, aki azonnal intézkedett a tetten- ért betörő letartóztatása iránt. Előbb az első kerii­leti rendőrségre kisérték, ahonnan kihallgatása után a központi rendőrségre vitték át. A vakmerő tol­vaj, akinek Demdrciuc Demeter a neve és regáti mf- szároslegény, nem tudott belenyugodni abba, hogy rajtavesztett és mindenféle ajánlatokkal arra akar­ta csábítani a rendőrt, akinek őrizetére bízták, hpgy bocsássa szabadon. A rendőr azonban nem engedett sem az ajánlatoknak, sem pedig a ravasz fo­gásoknak nem ült fel, amelyekkel a tolvaj egórutat igyekezett nyerni és szabályszerűen átadta a közpon­ti rendőrségnek. De innen mégis sikerült a furfan­gos betörőnek a rendőrség udvarának hátsó kapu­ján át a szabadba jutni. Vállakózását azonban nem koronázta siker. A rendőrök utána vetették magu­kat és rövid utcai hajsza után sikerült is elfogniok a betörői pályára lépett ragáti mészároslegényt, aki­ről feltételezik, hogy több betöréses lopás tettese. Rehán\; éven beiül negyvenöt kilométer magasságban óránkénti ezerötszáz kilométeres gyorsasággal fognak közlekedni a repülőgépek i Bútoraink tartóst­ságát garantálják legmodernebbül berendezett siárltálnk! Ne sajnálja az utat Marosvásárhelyre és győződjön meg, hogy a legszebb bútoro­kat legolcsóbban résztatffielésrn U a Székely ék Béti ül. Bútorgyárában vásárolhatja. Világmárkás zongorák és pianinók nagy választékban! — Rajzainkkal utazón­kat meghívásra kiküldjük.------— (Newyork, október 19.) Sükorski, a világ­hírű repülőgépkonstruktör Newyorkban elő­adást tartott az óceáni légi közlekedés jövő­jének várható alakulásáról. Sikprski szerint a repülőgépek már néhány éven belül a sztra­toszférában fognak közlekedni a két konti­nens között. A levegő ellenállása a mintegy negyvenöt kilométer magasságban kezdődő sztratoszférában olyan cse­kély, hogy a legnagyobb könnyed­séggel érhetnek el a gépek óránkint ezerötszáz kilométeres gyorsaságot. A jövő kétszáz utasos repülőgépe három és fél óra alatt fogja átszelni a két kontinens között az óceán feletti levegőteret. Sikorski ezzel az utópiának tetsző elgondolásával kap­csolatban közelebbről ismertette a gyakor­lati megoldás lehetőségeit. Előadta, hogy a jövő repülőgépét hermetikusan el kell zárni a külső atmoszférától s benne a föld felületen uralkodó légnyomást kell fenntartani. Szerinte tulajdonképpen már csak ez a probléma s a sztratoszféra- repülés máris megvalósítható. Addig is — igy fejezte be Sikorski előadását — a már épülőben levő müBzigatek segítségével fog­ják lebonyolítani az óceáni légi közlekedést a gépek az utat harminchat óra alatt biz­tonságban megtehetik. (Berlin, október 19.) A beavatottak úgy tudták hogy Oberth professzor a Keleti-ten­geren ma lövi ki világűr-rakétáját. Mint a déli lapok jelentik, a rakéta kilövése elmarad, mert Oberth most uj hajtóerővel kísérlete­zik. A kísérletek, melyeket Oberth benzin éa cseppfolyós levegővel folytat, igen jó ered­ményekkel kecsegtetnek, úgyhogy Oberth már a Közeljövőben tudatni fogja a nyilvá­nossággal a rakéta kilpyşsânek időpontját. i Költözköcfők, bútorvásárok rugós ágybetét és vasbutor minden kivitelben gyári áron JACOB GRÜNWALD fémipari üzemében. Cluj, Calea Decebal 23.

Next

/
Thumbnails
Contents