Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-02 / 224. szám
Xll. ÉVF. 224. SZÁM. 3 A Savu-panama mind szélesebb hullámokat vet Miért fordult csuk három év után Kolozsvár város vezetősége az ügyészséghez ? — Nemcsak kétmillió, hanem sokkal több millióról van szó — Miért és hogyan fizetett Roata ? — Savu gavallér kölcsöne! Kik felelősek az eltűnt milliókért ? (Kfliozsvár, szeptember 30.) A mult héten a kolozsvári ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte Savu volt vízvezetéki igazgatót. Ezt a leartóztatást már másnap r: kolozsvári törvényszék vádtanácsa jóváhagyta. Ilyenkor azt szokták irni az újságok, hogy a letartóztatás széles körökben nagy feltűnést keltett. A mostani letartóztatásnál nem maga a letartóztatás ténye, hanem annak időpontja keltett széles körökben nagy feltűnést. Önkénytelenül merül fel a kérdés: Miért tartóztatták csak most le Sávút, mikor évek óta mindenki tudta Kolozsváron, hogy nemcsak a szóban forgó kétmillió, hanem sokkal több millió tűnt el a kolozsvári vízvezetéki igazgatóságon. Kinek volt érdeke eltussolni ezt a nyilvánvaló sikkasztást és kik a felelősek azért, hogy annak idején Savu, volt vízvezetéki igazgató minden ellenőrzés nélkül milliók felett diszponálhatott és Kolozsvár város polgárságának a vagyonát éveken át csáki szalmájaként kezelték. A feltűnően hiányos akták ma már a kolozsvári törvényszék asztalán fekiisznek és a kolozsvári városházán még a verebek is csiripelik, hogy Savu volt vízvezetéki igazgató éveken át perforált nyugtákkal dolgozott. Hatalmas összegekkel úgy számolt el, hogy már egyszer, esetleg többször is álirwiasz- tott nyugtákat és számlákat matatott he és amikor ez kisebb tisztviselőknél feltűnt és jelentették a város akkori vezető urainak, nem Savul vonták felelősségre, hanem a kis tisztviselőt intették le: — Fogja be a száját és ne avatkozzék kényes természetű dolgokba, mert könnyen arra ébredhet, hogy a szűrét kiteszik a városházáról! — Ilyen hangok napirenden voltak a városházán. A kis tisztviselők pedig valóban befogták a szájukat és Savu ur tovább folytatta üzelmeit a vízvezetéki igazgatóságnál. Ma már a vízmüveiméi mindenki tudja, hogy » pénzkezelés körül a legnagyobb szabálytalanságok történtek. Savu ur több milliós előlegeket vett fel, a hatalmas pénzkötegeket hanyag elegán- ciával zsebrevágta ós ha jónak látta hónapok, sőt évek múlva számolt el azokkal, ha nem volt számlája és nyugtája, akkor elővette az irattári nyomtatvány kötegeket és abból már egyszer elszámolt nyugtákat másodszor, sőt harmadszor nyújtott be elszámolás végett. Roata is felelős Szokatlan mótea történt « villamosüzemtől felvett kétmillió le$M kölesön kiutalása és elszámolása is. Savu nr egy átiratot irt a városi villamos üzemhez, amelyben egy tanácsi határozatra utalt, azt aláírta- és a Bólyai utcából átszaladt a Ferenc József útra. A villamosüzem igazgatója akkoriban Roata ur volt. A belső szobában öt percig diskurált a két igazgató és akkor Roata rendeletet adott ki, hogy a kolozsvári bankokból kétmillió lejt vegyenek fel és azt a fizessék ki Savu igazgató urnák. A vil- lamosmü egy régi, megbízható tisztviselője, Bisot- ka a felebbvalójának kijáró reverenciával tiltakozott a törvénytelen kiutalás ellen, de Roata ur rákiáltott : — Ha nem teljesiti a parancsot, ki fogom dobni! Szegény magyar tisztviselő kénytelen volt engedelmeskedni és minden üzleti forma betartásai nélkül hozzá kellett járulnia ahoz, hogy Savu urnák a kétmillió lejt kifizesseék. A legnagyobb szabálytalanság ott történt, hogy a kétmillió lejt abból a hatvanhatszázalékos villany alapból utalták ki, amelyet a város nemcsak szabálytalnul szedett be a fogyasztó közönségtől, bánéin abból az alapból, amelyből egyetlen bánit sem lehetett senki részére kiutalni, mert az még jogszerűit nem is volt a város tulajdona, hanem a fogyasztóké és a kérdéses összeget, mint a polgárok tulajdonát letétként kezelték a kolozsvári bankok, ban. A kiutalás tehát szabálytalanul történt. Azt sem pénztári, sem főkönyvekbe nem jegyezték be és arról Savu igazagtó még mai napig sem adott ellenszámlát a villamos üzemnek. Mindéhez hozzájárul az a szokatlan körülmény, hogy a kölcsönt csak tíz napra folyósították és azt még mai napig sem fizették vissza a a villamosüzemnek. Már most megállapítható az, hogy a kölcsön kiutalása teljesen szabályszerüt.lenül és olyan alapból történt, amiből semmiféle kifizetést eszközölni nem lehetett, tehát az eltűnt kétmillió szabálytalan kiutalása miatt nemcsak Savu igazgató, hanem Roata is lelelős, nem is szólva az akkori városi ta. náes tagjairól, akiket az egyetemleges felelősség szintén terhel. Teljes elszámolási anarchia A városi vízmüveknél a közigazgatási vizsgálat már régen lezajlott és megáll api tást nyert, hogy ne, me sah a szóbanforgó kétmillió lejjel nem tud elszámolni Savu igazgató, hanem ma még kiszámíthatatlan összegek elszámolásáról van szó. Savu éveken át nem csinált elszámolást, egyre-másra vette fel a több milliós előlegeket, de midőn a város vezetősége rendes leszámolást akart megejteni, kiderült, hogy két.bár*« éven át teljes anarchia uralkodott a vfzrnü igazgatóságánál, a leszámolásokat meg seu lehet ejteni, mert nem volt rente» fökönvwezetés, nem volt rendes el számolás, sőt bogy a káosz tökéletes le. gyen, a számlák, ellennyugták és az iratok teljesen eltűntek. (Brassó, szeptember 30.) Annak a tervnek, amely az erdélyi népek szellemi és kulturális közeledését szolgálja, nagy jelentőségű etapéja volt az erdélyi Helikon íróinak és költőinek brassói szereplése. Hónapokkal ezelőtt az erdélyi He- j likon a szász írógárdát látta vendégül, akik ; Kolozsvárt rendkívül siker mellett mutatkoztak be. Viszonzásul most a magyar irók látogattak j le Brassóba, hogy ápolják azt a jó viszonyt, ame- j lyet az erdélyi szászok íróival sikerült megterem- j teni. A cél az, hogy a két nép egymás szellemi és kulturális értékeit megismerje és vállvetve dolgozzanak a kisebbségi sorsban levő magyar és szász kultúra frontján. A Helikon Íróinak szombaton lezajlott estélyén a „Klingsor“ cimü folyóirat körül csoportosult szász irók rendezték meg. Hetek óta tartó munka előzte meg az estélyt, amelynek sikere minden tekintetben méltó volt a kétségtelenül értékes és szép gondolathoz. Az estély a Redutban folyt le. A tágas termet zsúfolásig megtöltötte a közönség. Az egész Erdély területéről összesereglett szász Írókon kívül ott láttuk a brassói szászság és magyarság vezetőit és tényezőit. A nap jelentősége abból a szempontból is kétségtelen, hogy két kisebbségi nép reprezentánsai uj munkatérületen találkoztak. Az est műsorát Kemény János báró nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a Helikon az összes erdélyi nemzetek kulturális békéjét szolgálja. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Berde Mária olvasta fel Erdélyi ballada cimü gyönyörű versét. A ballada hangulata, amely az írónő nagyatyjának 1849-ben történt szerepléséből indul ki, aki a haditörvényszéken, mikor Ludvig Rótot a szászok vezérét halálra Ítélték, nem-mel szavazott, megrázó erővel érvényesült és frenetikus hatást váltott ki. Kacsó Sándor egy pompás hangulatú székely tárgyú humoros novelláját olvasta fel. A fordulatos minden izében művészi novellát hosszas tapssal fogadta a közönség. Az erdélyi költészet két jelentős reprezentánsa Finta Zoltán és Bartalis János következtek. Mind a ketten nagy értékei áz erdélyi irodalomnak. Finta mély hangulatú remekveretü két verse és Bartalis közvetlen lélekből szakított friss illatú költeményei igen nagy hatást keltettek. A műsor első részét Molter Károlynak „Kapukulcs“ cimü pompás felépítésű szellemes és sajátos egyéni Még a sematizmus Ia Savu mérnöknek adta ki magát. Még pedig hadi-tengerészeti mérnöknek. A város vesetősége sokszor felszólította, hogy az okmányait terjessze be, mert a szolgálati ás minősítési táblázatba mindenkinek a végzettségét okmányokkal kellett igazolni. Savu a felszólítások elől mindig kitért. — Most nincsenek nálam az okmányaim, majd holnap elhozom, — mondogatta ilyenkor. A jó fellépésű, előkelő „tengerésztisztnek“ mindenki elhitte az állításait. Most aztán kiderült, hogy Savu as osztrák-magyar haditengerészet sematizmusában sem a mérnökök, sem a tisztek, sőt még az altisztek névsorában sem található föl és igy valószínű, hogy bosszú éveken át valósággal az orránál fogva vezette Kolozsvár város tanácsát. — Mit csinált Savu a milliókkal f — merül fel önkénytelenül a kérdés, merf mai már nyilvánvaló, hogy semmije sines. Mindenki tudja Kolozsváron, hogy hosszú ideig előkelő életet folytatott és mint nagy sportbarát, a szó igazi értelmében szórta a I pénzt. De ma azt is tudják a vizsgálatot vezető közegek, hogy Savnnak bűntársai is voltak. A városházán nyíltan beszélik, hogy Savu igazgató a város egyes araival szemben gavallér és bőkezű volt. Akik az utcán hozzáfordultak, egy szóra husz-har- minc ezer lejes gavallér kölcsönöket kaptak tőle. — Mennyire van szükséged T — mondotta ilyenkor és hanyag elegáneiával belső zsebébe nyúlt és átadta a kért kölcsönt, amit persze sohasem fizettek neki vissza. Adott ő boldognak-boldogtalannak pénzt, mert tudta jól, minél több embert kötelez le, annál biztosabban űzheti vétkes manipulációit. Az események Őt igazolták. Éveken át nem mert senki ellene feljelentéssel élni. Éveken át mindenki tndta róla, hogy szórja a polgárság pénzét, de mindenki szemet-hnnyt. Most aztán a bíróságon ai sor. Itt nincsenek melléktekintetek, itt a vizsgálatot a legszélesebb mederben fogják lefolytatni és máris nyílt titok, hogy rövidesen kérdőre fogják vonni Savu bűntársait és mindazokat, akik éveken át tussolták a több milliós vízvezetéki panamát. (—jós.) hangulatú értékes humoreszkje zárta be. A műsor második felében Kádár Imre mutatta be román népballada fordításait, amelyek az ő művészi átültetésében kristályos hangulatokkal tökéletesen fejezik ki a román nép hangulatát. Nyíró József olvasta fel ezután „Klánéta“ eimü komor erejű novelláját. A székely népiség örök értékeit re- velláló remek Írást szűnni nem akaró tapssal fogadta a brassói közönség is. A mindvégig magas színvonalú műsort Szombati Szabó István fejezte be, megrázó erejű versei valósággal frappirozták a közönséget, amely hosszú ideig nem birt szabadulni azoknak hatása alól. Estély ntán bankett volt a Korona-szálló nagytermében. Ennek keretében dr. Glondys Viktor lelkész köszöntötte a Helikont szép perspektívákat mutató mély gondolatokkal telitett beszédben, melyre Bánffy Miklós gróf, mint a Helikon szeniora válaszolt. Történelmi távlatokba állította be a szász és a magyar nép viszonyát és mutatott rá, hogy hogyan nyíltak meg a kulturális fejlődés utjai. Az estély előtt Emil Scbmutzler gyárigazgató látta ötórai teára az Írókat, akik vasárnap délelőtt a szász múzeumot látogatták meg. Juliu Tentsch igazgató lekötelező szívességgel kalauzolta végig a vendégeket a muzeum hatalmas termáin. Délután négy órakor a hires Fekete templomot látogatták meg. Kühlbrand professzor mutogatta végig a templom kincséit, majd Bickerich zeneigazgató orgonahrfig- versenye következett, aki Baoh-müveiből adott élő. Az összejövetelt tovább Glondys Viktor ötórai teája zárta be. A Tuka-per „vértelen háború“ a csehek és szlovákok közölt (Pozsony, szeptember 30.) A Tuka-per hétfői tárgyalásán Ottlik védő befejezte védőbeszédét, majd Tuka mondotta el hozzászólását az utolsó szó jogán. Kifejtette, hogy a politikai per úgy keletkezik, hogy a polgárok egyik része, akiknek momentán kezükben van a hatalom, magukat tekintik az álladónak s nem engedik meg a másik tábor gondolatainak érvényesülését. A pert vértelen bábomnak nevezi a csehek és a szlovákok között. Hangoztatja, hogy az autonomista mozgalom sehonnan sem fogadott el semmiféle pénzbeli támogatást. A magyar és szász kultúra találkozásának jelentős eseményevolfabrassói Helikon-est
