Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-17 / 237. szám

2 XII. «VF. m. SZÁM. r. Rendkívül komoly a politikai helyzet Késő estig tartott a miniszteri értekezlet, amelyről nem adtak ki jelentést — Maniut a régenstanács arra kérte, hogy őrizze meg nyugalmát — Álhit a kormány lemondásáról Lapzártakor érkezett telefonjelentésfink Az Keményeknek e* a váratlan fordulata, tel* jesen uj helyzet elé állította a kormányt. A minis*, terelnék az esti órákra tanácskozásra hívta össze a kabinet tagjait, hogy a kormány a tanácskozáson leszögezze a kérdéssel szemben elfoglalt álláspont­ját. A tanácskozás a jelen pillanatban még tart. A helyzet igen kritikus, mivel még nem volt Románia történelmében példa arra, hogy a királyi család és a kormány között sajtópolémia induljon meg. Mária királyné nagy tekintélye még súlyosabb jelleget ad az incidensnek, amelynek következményei még kiszámithatatlanok. Bukaresti tudósítónk jeleíti lapzártakor: A mi­niszteri értekezlet fél 10 órakor ért véget s annak lefolyásáról és eredményeiről Lugoseanu miniszter- elnökségi államtitkár tájékoztatta röviden a sajtót. — Nem ad ki a kormány kommünikét az érte­kezletről, — mondotta, mert ennek a megbeszélés­nek nem volt minisztertanácsi jellege s különben is a kormány nem akar polémiákba bocsátkozni. Any- nyi azonban közölhető' a nyilvánossággal, hogy a kormány megbízta Hiottut a palota miniszterét, | hogy a Mária-királvné-interju megjelenésének kö- J (Csíkszereda, október 15.) Először a tragéÖia fordította Erdély figyelmét a kis Olt-menti falu, Csikszenttamás felé. Addig a nevét is kevesen is­merték. Eníberileg megrázó, súlyos katasztrófa kel­lett hozzá, hogy a Hargita alatt tengődő nép szomo­rú életét a felhőkig érő lángok fénye mellett meg­lássuk. Igaz, hogy a tragédia és a romok fölött egy nemzet összetartásának, áldozatkészségének és öntu­datának gyönyörű virága nyilt ki, amelyről nyu­godtan elmondhatjuk, hogy tiz esztendős sorsunknak egyik legszebb ékessége. Ebből az alkalomból azon­ban egy más magyar sorsszerűségre akarunk rámu­tatni. Székelyföldről már ezerszer megállapították, hogy a világ egyik leggazdagabb területe, ha termé­szeti kincseit nézzük. Ez a megállapítás talál Caik- szenttamásra is.' Alig pár kilométerre a falutól kincsek fek­szenek a földben, mert itt található a világ egyik Ugszebeb és legértékesebb márványa. AZ ERDEI GYILKOSSÁG (37.) Irta: Csehov Antal A vizsgálat elhúzódott, Urbenint meg Kuzmát a falumban levő fogházba vitték. A szegény Jegoro- vics Péter elvesztette bátorságát, lefogyott és vallá­sos lélekállapotba merült; elkérette tőlem a büntető törvénykönyvet. Nyilván az érdekelte, minő büntetés vár reá . — Mi lesz a gyermekeimből? — kérdezte tőlem Urbenin egy kihallgatás alkalmával. — Ha magam volnék, nem bánnám nagyon az ön tévedését... de hát nekem élni kell... a gyermekeimért.,. Nélkü­lem tönkremennek, aztán meg... nem tudok elsza­kadni tőlük! Mit tesz ön velem? Mikor a börtönőr tegezni kezdte s két ízben gyalog kellett megtennie az utat oda meg vissza a városba, kétségbeesett és idegessé lett — Nem jogászok ezek, — kiáltotta a fogházban, — hanem kegyetlen, szvtelen fekók, kk nem bánják s* az gazságot, se az embert. Tudom, mért tartanak tt. Reám tolják a bűnösséget, hogy mentsék az igazi bűnöst. A gróf a gyilkos. Ha nem maga gyilkolt, ak­kor mást bérelt fel a gyilkosságra. Mikor meghallotta Kuzma letartóztatásának hí­rét, megörült. , — Végre, végre megkerült a bérgyilkos. De mikor még sem bocsátották szabadon, megint búnak eresztette fejét. — Mist már el vagyok veszve, — mondotta —■ végképpen elvesztem. Kuzma, az a félszemü ördög, hogy tisztára mossa magát, engem fog be mártani a azt mondja majd, hogy én voltam az, aki a kezét a ruhájába törölte. De hiszen látta mindenki, hogy aa én kezem nem volt letörölve. rülményeit tisztázza Hiottn ecélból Balcicba utazik, ahol a királyné jelenleg tartózkodik. Maniu miniszterelnöknek a régenstanács előtt ▼aló audienciájáról azt jelentik, hogy a régensta- j nács biztosította & kományelnököt legteljesebb bi- zalmáról és kérte, hogy őrizze meg nyugalmát. Beavatott körök véleménye szerint kormány­válságról nem lehet szó, mert az tekintettel az ország jelenlegi helyzetére, úgy belpolitikai, mint alkotmányos szempontból súlyos következményeket vonhatna maga után s ezt nem kockáztatják az illetékesek. Jellemző a helyzetre, hogy e liberálisokhoz kö­zelálló Avangarda cimü lap ma este különkiadást adott ki, amelyben bejelenti, hogy a kormány be­adta lemondását, s az uj kormány megalakítására MihiaFache kapott megbízást. A lap kormánylistát is közöl, amely azonban egészen fantasztikus neveket tartalmaz, úgy hogy nem tekinthető komoly informá­ciókon alapulónak. A helyzet ennek ellenére is kritikus. Kétségtelen, hogy Mária királyné nyilatkozatának komoly poli­tikai következményei lesznek. A rózsaszínű márvány minden idők szobrászainak és művészeinek álma. Amikor egy nemzet mozdul meg, hogy a tél fagya elcftt legalább hajlék alá juttassa a szerencsétlen népet és hatalmas erőfeszítéssel meg- kijalélje legalább az éhségtől, ugyanakkor ■as élét lehetőségpknek gyönyörű perspektí­vája nyílik a Ids falu határában, amely nemcsak segélyt, hanem megélhetést és jólé­tet is jelentene a lakosságnak. Ujjú kújAk eresé roma ntikué székely A márványbánya ma Sütő József nyugalmazott főpályafelvigyázó, aki maga is rendkívüli egyéni­ség. Igazi tipu'sa a szlíkely fajnak. Jó erőben lévő barna székely ember Sütő József bányatulaj dón 06. Régebben is minden szabad idejét azzal töltötte, hogy bujt'd '« Hargita erdejét szenet, ásványokat, éredket stb. keresve. A Hagita hegyláncnak jóformám minden zegét-zugát ismeri és érintkezésben állott emberekkel, akik kinn éltek az erdőkben, erdei szál­De előbb vagy utóbb el kellett oszlani kétsé­geinknek. Ugyanaz év november végén, mikor hőpelybek kavarogtak az ablakom előtt s a tó olyan volt, mint egy végtelen fehér sivatag, Kuzma beszélni kívánt velem a azt üzente nekem egy börtönó'rrcl, hogy végre „eszébe jutott“. —Nagyon örülök, hogy végre „eszedbe jutott" — e szavakkal fogadtam. Nagy ideje már, hogy ne játsszál velünk^ mint a kis gyermekekkel. Mit akarsz hát mondani? Kuzma nem felelt; ott állt a azoba közepén és némán, egy szemhunyoritás nélkül nézett reám... Arcán ijedtség látszott: sápadt volt és reszketett, hideg verejték gyöngyözött az arcán. — Mit akarsz hát mondani ? — ismételtem, — Oly különös, oly különös... — mormogta. — Tegnap visszaemlékeztem annak az urnák a nyak­kendőjére, ma éjszaka pedig visszaemlékeztem az ar­cára is... — Mondd hát, ki volt az? —Szörnyűség az, ,nagyságos uram, engedje meg ,hogy ne beszéljek róla. Oly különös és neveze­tes, azt hiszem, álmodhattam... — De hát miről van szó? — Mem, engedelmet kérek, hogy hallgathassak, mert ha beszélek, elitéi... engedje meg, hogy holna­pig gondolkozhassál«... félek... — Szégyeld magad! — mondottam haragosan. — Minek alkalmatlankodtál ha nem beszélhetsz? Mi­nek jöttél Tde? — Azt hiszem, beszélni fogok, de most félek, Nem, nagyságos uram, hadd megyek vissza... inkább holnap mondom meg... Ha beszélnék... meghara­gudnék reám és Szibériába küldene.. Bosszankodtam és visszakisértettem Kuzmát. Aznap este, hogy ne veszítse kidőt s végezzek lásokb&n fát vágva, pásztorkodva és csodálatos dol­gokat tudtak mesélni a földalatti kincsek világáról. Valami különös érzéke volt hozzá és mindenekfölött álló hite, meggyőződése, hogy végül is sikerülni fog a nagy terv ék a komor Hargita előb-utóbb megfog­ja jutalmazni benne bízó fiát. Olvasott, tanult, min­den eszközt megragadott, hogy célját elérje. De legtöbb hasznára mégis talán ez a csodálatos hit és érzék volt, amely nem hagyta nyugodni. így jutott öl Osikte zent tamáson a márvány nyomához. Mint életrevaló székely ember, azonnal ériiithezésbe lépett Bányáé János geológus­sal, aki szdkszévüleg megvizsgálva a márvány települését és megállapította, hogy egyetlen egy addig ismert elő fordultáénál se olyan kedvezőek a települési, igy a kitermelési vi­szonyok, mint a csikszenttamási márványnát, amely minőség és szépség dolgában is vetekedik *2 összes leghíresebb fajtákkal. Fagyállás, szilárdság, feldolgozhatóság, árnyalatvariációk, egy szóval min­den kellék meg van hozzá, hogy a márvány a leg­híresebbek közé emelkedjék. Sütő József annak Idején, megszerezte a területhez és la kitermeléshez szükséges-jogokat és engedélyeket. Megindultak a feltárási munkálatok, amelyek bámulatos eredmény­nyel jártak. Már az eddigi feltárások is az érdeklő­dők egész seregét vonzották oda és • prőbamunká- latok a legszebb sikerekről számolnak be. A bánya- tulajdonos nem mondható gazdag embernek, de jel­lemző élniakarására és kitartására, hogy jófor­mán eddigi »unkájának és meglévő vagyonának minden eredményét befektette a .vállalkozásba és mindent megtett a maga részéről, hogy a székely­földnek ez újabb kincse ne heverjen kihasználatlanul. , Megtartani a megtalált kincset Természetesen a csikszenttamási márvány céltu­datos éfe szakszerű kitermelése egy ember erejét túlhaladja. Amig Erdélyben alig tudnak róla, jel­lemző, addig már a külföld érdeklődését is felkel­tette » csikszenttamási márvány. Magyarországtól kezdve Amerikáig i több országból kapott nemasák üzleti érdek- I ló dó leveleket a tulajdonos, hanem megren­deléseket is. I Mindenütt látják azokat szép perspektívákat 8* lehetőségeket, amelyeket ez a felfedezés nyújt. Épen a kitermelési viszonyok miatt .a márvány óriási ár­esésére lehet számitam, ami közgazdasági életünkre nem kis fontosságú. Sütő József azonban nem káp­ráztatja el magát a kedvező anyagi lehetőségektől, hanem magvasabb szempontokra is gondol. Nem fe­ledi el, hogy j ept (O kincset} a ‘Ázáfíety föKjß nyújtja és kö­telességének érzi saját , népével szemben, hogy annak gyümölcslét elsósorbrtt az él- vezze. Ennek a gondolatnak folyományaképen tdrgyaMsoU indulj)# a sepsiszentgyörgyi séékej/y hét, illetve ki­állítói s alkalmából, amelynek eredményeképpen érte­süljünk szerint meg van a remény egy több milliós rSszv&ni/tWsUság megahkuhtsára. (—rő.) ez üggyel, mely kezdett már untatni, a fogházba mentem és szándékosan azt mondottam Urbeninnek, bogy Kuzma ellene vallott.., — Gondoltam, hogy úgy lesz — mondotta Ur­benin levertem — Nekem mindegy..... A magánzárka aláásta medveegészségét: Urbe- nini arca megsárgult, testének súlya felére fogyott. Megígértem neki, hogy megparancsolom a börtön­őröknek, engedjék szabadon járkálni a folyósokon! napközben meg éjszaka is. — Nincs veszély, — mondottam — nem fog megszökni. Urbenin hálálkodott.. Egy öra múlva már sza­badon járt-kelt a folyóson, az ajtaját nem tárták reá többé. Távozóban kopogtattam Kuzma ajtaján. tt. Akarsz-pe most vallani? — kérdezteni — Nem akarok, nagyságos uram — hallatszott gyönge hangján. — Hivassa ide az államügyész urat; neki majd megmondom. Magának nem mon­dok semmit. — Amint akarod. Jegor börtönőr másnap reggel berontott hoz­zám a szobába s jelentette, hogy Kuzmát „halva találták“ az ágyán. A fogházba mentem. Az erős, nagytestű pa­raszt, ki tegnap még duzzadt az egészségtől s ki­talált minden elképzelhető mesét, csakhogy szaba­dulhasson, oly mozdulatlanul s jéghidegen feküdt előttem, mint egy kődarab. Nem fogom leírni ijedelmünket; az olvasó meg­ért. Kuzma az én szememben terhelt és tanú volt; a börtönőrök szemében rab, kinek haláláért vagy szökéséért súlyos büntetés vár reájuk­Még jobban megrémültünk, mikor a boncoISl A földig; égett Csikszenttamás határában kincseket érő márványt fedeztek fel A rózsaszínű márvány a szobrászok álma — Megindult az akció, hogy a kedvező lehetőséget a székelység javára £elhas?nálják

Next

/
Thumbnails
Contents