Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-16 / 236. szám
TU. 9Ff. 13t. SIAM. Amíg a berlini főpolgármester Newyorkban üdül, bundapanamát sütnek rá otthon A. Sklarek-botrány hullámai száz meg száz főfunkcionárust sepernek el Nincs kegyelem Berlinben a kispanamístáknak sem (Berlin, október 14.) „Bösa főpolgármester New- Yorkban van. A főpolgármester még mindig New- Yorkban Tan. Miért Tan még mindig New-Yorkban, ba igazán főpolgármester és vájjon annak fog-e még visszajönni?” Ilyesféléket olvas az ember ma a berlini lapokban. Az emberek érdeklődésének jó huízon- öt százaléka a Sklarek-botránynak szól. Én inkább arra az áradatra figyelek, ami mögötte csap fel. A Sklarek-ügy maga a következő: A három Sklarek (treneséni fiuk) nagyon ügyes kereskedői tulajdonságával beférkó'zött Berlin város kegyeibe. Háború és infláció után volt ez; a három fivér meg volt kenve minden viharlátta hájjal. Megkapták Berlin város közalkalmazottainak egyenruhával való ellátását, egycdárusitásszerüen, magas árak mellett. Elkezdtek szállítani. Kerestek rajta. Sokat szállítottak. Sokat kerestek. Még többet akartak keresni: rossz minőséget szállítottak. Még is jó volt. Felárakat számiottak. Ment. Palotáik és villáik voltak, versenyistállójuk volt. Rengeteget kölöttek. A végén egy kis formahibát vettek észre a berlini Városi Bankban... A formahiba az volt, hogy valamelyik városi üzem befizetett a Városi Bankba nagyobb összeget; amikor — valami véletlen folytán — utána kellett egy adatnak nézni, kiderült, hogy az az illető városi üzem nem is tud arról a pénzről, amelyet befizetett. Hát akkor meg ki fizette be a nevükben? A Sklarek-cég. Hogy jön hozzá? Miért fizette? Mi érdeko volt, hogy fizesse,? Firtatni kezdték mindezeket és kiderült, hogy Sklarekék hosszú hónapok óta Hamis városi megrendelésekre előle gézt ették meg magukat a Városi Bankkal. Ezt pedig úgy takarták, hogy az illető közüzem nevében ki is fizettették maguknak a számlák összegét — újabb pénzekből, amelyeket viszont újból a Városi Banktól vettek föl, — újabb hamis megrendelésekre. Előfordult tehát, hogy például a Vágóhid nagyobb megrendelését mutatták fel a Városi Banknak, erre újabb jókora előleget vettek föl. „Leszállítás” után (persze a megrendelés fiktiv volt) a Vágóhid „fizetett” a Városi Bank utján Sklarekéknek: persze ők fizették be az összeget, hogy úgy tűnjék fel, mintha valóban fennállt volna a rendelés. De a befizetett összeg mindig kisebb volt, mint az előleg és abban a pillanatban, amikor ez a művelet kiderült, tízmillió márka (400 millió lej) volt a hiány. leltek meg a piaci áraknak, ellenkezőleg: sokkal alacsonyabbak Toltak. „Le kell közölni a névsort 1” harsogták a polgári lapok a kommunisták felé, fenyegetésképen és a Rote Fahne egyszerre csak — leközölte a névsort... Óriási riadalom ... Riadt arccal bujdo- kolnak a városatyák a Vörös Házban (Berlin legtöbb középülete vörös színű, de csak a városházát hívják igy) és „repül a kis névsor, ki tudja, hol áll meg.” Több ezer név van rajta. Ez az egész botrány és az a mód, ahogy felfnj- ták, mélyen belevilágít Németország belső életébe. A névsoron például olyan embereket állítottak pellengérre, akik 1926-ban csináltattak egy öltönyt a Sklarek-eéggel, amelyik hirdette magát és az árait; a ruhát átvették és kifizették, el is hordták azóta. Mindez a könyörtelen tisztogatási dühtől ered. Az egyik Ullstein-lap címlapon hozta hét gyanúsított városi korifeus fényképét (egyet pláne még le is rajzoltatott!) és volt mersze aláirni: „'Ezek azok az urak, akik a legutolsó Sklarek-divat szerint öltözködnek.” Egy másik lap utánajár és kideríti, hogy a főpolgármester egy évvel ezelőtt négyszáz márkáért vásárolt egy bundát Sklarekéktől; a bunda egyesek szerint négyezer, mások szerint több mint tízezer márkát ér. A négyszáz ellenben még nincs kifzetve: jeléül annak, hogy a főpolgármester is gyanúsnak találta a nagyon alacsony árat, nem fogadta el; persze fegyvernek használják ellene. ............................................................................... Közben tévesen informálják a Ne-w-Yorkban időző dr. Böes-t, akinek fogalma sincs a kérdés borderedéről, hogy mivé dagadt ez a botrány és akinek alighanem az állásába fog kerülni ez a téves tájékozottság. Cinikus és megriasztó kijelentés, de mégis megkockáztatom (úgy sem értik az érdekeltek!): nem múlik el ez a botrány öngyilkosságok nélkül. Nincs kegyelem, nincs visszavonulás, nincs eltussolás. Pedig mi történt? feltörekvő siberek elvesztették a tájékozódásukat megengedett agyafúrtság ée meg nem engedhető szerencsejavitással szemben. Ez az eset tipikus példája a „holnap visszateszem a pénztárba” kicsinyes és gyermekes módjának. Vissza is tették a pénzt, de minden alkalommal lecsíptek belőle valamicskét... De ilyen esetek máshol is vannak, — miért országos botrány ez? Elsősorban a méretei miatt. SklaTekék 1928-ban 80 millió márka forgalmat bonyolítottak le a Városi Bankkal. Másodszor a belekevert személyek nagyon magas száma miatt. Sklarekék generőzusak voltak: adtak-osztogattak; a gerincek hajoltak, a kezek kinyúltak, elvették amit a szem meglátott... Harmadszor azért, mert a pártok egymást tüzelik, egymást dühitik, egymást ellenőrzik... Egy szegelet se maradhat kitakaritatlan; most a dandárja, itt a kitűnő alkalom... Te ütöd az én tanácsosom1? majd ütöm én a tieidet. Mindent kiderítünk és a bűnösök röpülnek... És minél több bűnöst talál az egyik párt a másiknak a sorai között, ugyanannyit, de inkább még a kétszeresét igyekszik a másik az egyik soraiban találni. És negyedszer azért országos botrány, mert szándékosan azt csinálnak belőle. Példaadásnak szánják. Hogy a német apa elmondhassa majd a fiának: „Látod!...” Hogy a tanitó a harmadik elemiben még hangsúlyozottabban olvassa fel az osztálynak az olvasókönyvből, hogy a becsület elnyeri a jutalmát. S az egész tanulság ebből a nagy ügyből eny- nyi: máshol is lopnak az emberek, de ilyen alaposan talán sehol máshol nem töri ki a lopó ember a nyakát. Ttosnya* Pál. s « A kormány meg akarja alakítani a „Terra Slcularum -ot Csik, Háromszék és Udvarhely megyéket egyetlen nagy megyébe vonják össze Anu a Sklarekék ingatlanai révén meg is térül... Volt ezenkívül egyéb is, ami most mind kiderül. A három Sklarek rég vizsgálati fogoly, minden újság minden nap issza a vérüket és nem fogják megúszni súlyos büntetés nélkül. A városnak nagyobb anyagi kára nem lesz, Sklarekéknek pedig — úgy gyanítják — külföldre mentett pénzük van, amiből még a kiszabadulások után is jól fognak tudni megélni. Szóval semmi baj sehol. Ellenben ... ellenben amikor a dolog kiderült, a polgári demokrata sajtó nekiment Gabel kommunista városi tanácsosnak, aki a Sklarek-fivérek monopolszerződését szignálta .volt a város nevében. Nem hagytak rajta egy ép foltot s rajta keresztül heves támadásban részesítették a pártját is. A párt nem hagyta magát, a sajtóban kifejtette, hogy a szerződést még két városi tanácsos szignálta: az egyik német nemzeti, a másik szociáldemokrata ... Most meg ezek nem hagyták annyiban a dolgot: kimutatták, hogy a szerződés aláírása már csak formaság volt, mert az iîîe-, tékes osztály előzőleg kedvezően referálta. „Miért referálta kedvezően?” harsogott most már a pártsajtó és egyszerre csak előkerült egy lista, amelyen nevek vannak: azoknak a nevei, akik a Sklarekék férfiszábó-üzemében mértéle szerinti ruhákat csináltattak maguknak és hol fizettek, hol nem ... Meg aztán az árak se voltak egészen megfelelőek; nem feA közigazgatási törvény uj megyehatár megállapító előkészületeivel kapcsolatban most nj és érdekes hír jelent meg a székely területekre vonatkozó tervekről a Curentulban. A lap székelyudvarfielyi jelzésű híradása arról tud, hogy a megyehatár megállapító bizottság előtt komolyam felvetődött egy egyetlen nagy székely megye létesítésének terve. Bár a Curentul szerint adminisztratív szempontból nehézségei vannak a terv kivitelének, azt mégis meg fogják valósítani. A bevezetendő közigazgatási rendelkezések mellett ugyanis nagy megyék létesítése is lehetséges. — Rendkívül fontos ez a terv politikai szempontból — Írja a lap — minthogy a székelyeknek egyetlen nagy megyébe való egyesítése rendkívül nagy előnyökkel jár, úgy az állam politikája, mint a székelyek szempontjából. Csik, Háromszék és Udvarhely megyék megszüntetésével egy nagy Terra Siculorum alakulna egységes kezelés alatt, nem lennének hármas panaszok — ha egyáltalában lennének — Írja tovább a Curentul s minden székely problémát egyetlen intézkedéssel lehetne megoldani. Az udvarhelyi híradás szerint az uj nagy székely megye székhelye Udvarhely lenne. Udvarhely megye megtartaná összes községeit, mig Csik és Háromszék megyékből több községet Ecamtu és Brassó megyékhez csatolnának. A bukaresti lap- n^y tudja, hogy a tervezet kielégi-, tené a Magyar Párt-székelyföldi szervezeteinek „legsovinisztább” elemeit . is. E*£OS őszi trágyázás, — HZIndei? gazda (adja, hog? az 6szl trágyázás speciális talitrdgydfoi a MESZNITROGEN garantált 19—20 százalék Nitrogén és 50—60 százalék égetett mész-tartalommaí. Őszi búzánál, rozsnál, árpánál, repcénél, szőlőnél a legjobban kifizetődik. A rétek és legelők legjobb műtrágyája a 15 százalék nitrogént. 15 százalék Kálit es 40 százaiék tragyameszet tartalmazó Nitrogén-káli. — Szállítunk továbbá 16—18 százalékos superphosphatot, 40—42 százalékos kálisót, íhomassalakot. - Kérjen ingyenes ismertető nyomtatványokat, szaktanácsot es árajánlatot. „MlYRQGEN" Műtrágya és Vegyilpa* RI. Oiclosánmártin (DUsoszentmárton)■ ............. inraimi BaaKacMMBM———bbhb—w I Trotzkij beengedésétől a francia kommunista-párt kettészakadását féltette a szovjet Bessedovszky tovább folytatja leleplezéseit (Paris, október 14.) Bessedovski továbbfolytatja leleplezéseit a párisi lapokban. Trotzkij beutazási engedélye kérésével kapcsolatban nyilvánosságra hozta azt, hogy annak idején Cachin, a francia kommunistapárt akkori vezére, a párt főtitkára kíséretébe^ felkereste Dovgalevski követet s arra kérte, hogy ( a szovjetkövetség interveniáljon Trotzkij beutazásának engedélyezése ellen, mert különben a francia kornmunistapártot Trotzkij jelenléte két részre tagolná. Dovgalevski Moszkvához fordult utasításért, ahonnan kérdezősködésére azt a választ nyerte, hogy a kettészakadással fenyegetett francia kommunista-párt egysége legjobban úgy tartható meg, ha semmiféle intervenció nem történik Trotzkij beutazásának engedélyezése ellen. A szovjet' ugyanis a francia—orosz viszonyt úgy Ítélte meg, hogy a tiltakozás Trotzkij befogadása ellen épen az ellenkező eredményt hozhatja magával,- - -- -- -- ----------
