Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-16 / 236. szám
9 Böitö lenyiratía a haját Először a nők vágatták le a hajukat. Ez a divat valahol nagyon messze kezdődött, de eljutott mihoz- xánk iz. Most már nálunk is minden nő rövid hajjal jár, mintahogy ezt mindenki tudja. Azt viszont mái- kevesebben tudják, hogy amikor a nők levágatták a hajukat, ugyanakkor levágatták mások is. Például a költők. Pontosan ugyanakkor, szinte ugyanazzal az epidemiaszerü tempóval. Kezdetben csak amerikai és angol, utánuk azonban már francia és német költő-fotográfiákon is tapasztalhattuk. Ezek után azonban csakhamar észleltük a magyar irodalmi kávéházak költőit a haj hullámai és bodrai nélkül, simán, mint a bankigazgatókat, diszkréten mutatkozó fülekkel és folytonossági hiányokkal a haj sűrűjében vagy a fejbubján, kiábrándító kopaszságokkal, mint a racionalizált üzemek hivatalnokainak fejét minden romantikus túlzás és különcködő hajdultság hijján,, egész egyszerűen Ugyanúgy, mint az egykori ás mai rendes emberekét... Itt tehát valami változás történt. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy az ember nagyon nehezen cserél ábrázatot. Az ábrázatváltozás külsőségeinek mozgásai mondhatnám ugyanolyan nehezen történik, mint a társadalmi osztályok evolúciói. Lassan. Lépésről lépésre. Óvatosan. Forradalom csak nagyon ritkán akad. S ha akad is, a forradalom nagy lépését tüstént leépíti a szabályosan bekövetkező ellenforradalom. A költő fejéről viszont a romantikus frizura s ezzel együtt egész lényéről a romantikus habitus máról holnapra eltűnt ugyan olyan váratlanul és összekötő kapcsolatok nélkül, mint a nőknél, akik csillag Anna földreuszályosodó hajzatai után egyszerre törpe tövűvé nyiratták magukat, valószínűleg valami mélyen lappangó, különböző utakon felszínre ágaskodó, valójában azonban mégis hirtelen megjelenő, váratlanul tudatosodó elhatározás folyományakép. Feltételezhető, hogy a költőknél is valami ilyesmi történt. Hisz a költők ás a nők között mindig volt valami különös összefüggés. A női lényeg és a költői lényeg valahol valamiben mindig korrespondál. Az érzékenység s a kegyes és dúlt hisztériák amaz örök adottságai, melyek a női lényeget a férfi lényegtől s a költőt a rendes embertől. a nem művésztől, szociológiailag kifejezve tehát a polgártól megkülönböztetik, valahol bizonyára ugyanabból a forrásból a táplálkoznak. Lehet tehát, hogy ezek a női és költői természetekben rejlő azonos jegyek hozták magukkal, hogy olyan egyidejűleg ugyanazt csinálták hajábrazataikat illetőleg a nők is és a költők is... Viszont lehetséges más magyarázat is. Hisz a hajzatcserén kívül a mai költőn a régebbi költővel szemben észlelhető más változás is. Nézzük meg bármelyiket és tüstént szembeötlik mennyivel más az. öltözéke a mai költőnek, mint például a század elejeié. Nem extravagáns például. Nem jár bársony- kabátban vagy valami más megkülönböztető ruhában. A mellénye Ugyanúgy viseli, mint minden ember. Sőt e mellényének és egész öltözetének ugyanaz a polgári és rendes a szabása, mint mindenkié. A meglepő és lobogó nyakkendőknek, színeknek, fasonsnitteknek és egyebeknek — vége. A kalap karimája rendesen és divatlapszerüen kajlul. Sőt a kalapnak még a fazonja se más. Az egyéni és költői hóbort megszűnt a költő öltözködésében. Ugyanúgy arc idény és a divat szerint öltözködik,, mint a jólszituált polcár. Keztyüjc és sétabotja szabályos. Egész külső habitusával, felöltözött emberi mivoltával türelmesen elvegyül, nem pedig különbözik, mint azelőtt. Nem akar másmilyen lenni, mint a többi emberek. a ' . F -vkor bohém természetéhez és külGL nnom parfómek %onofé6ótbéizuft PÚDERÉT Qj jCofzf&Q) KÖLNIVÍZÉT Ktí&nFwfo j sejéhez képest kívül-belül elpolgárosodott. Ha azelőtt romantikus hajlamai az elkülönülés, a feltűnés felé hajtották, úgy ma testileg, külsőileg teljesen hasonul. Nincsenek speciális művészbetegségei. Az ő válla is széles (vagy legalább is óhajtja, hogy széles legyen) és sportol. Nem éjszakázik. Az egykori bohémtulajdonságokat mind levetette. Szolid és szelíd. Megváltozott a mintaképe. Ez a mintakép még mindig a polgár, de már nem a biedermajer romantika kedélyes kispolgára, hanem a kapitalizmus nagypolgárának rendes és racionalizált típusa. Még a szenvedelmeiben is ehhez a mintaképhez igazodik. S mert a mintaképnek életberendezési ideálja minden téren, ezek szerint tehát az öltözködés, a mutatkozás terén is a racionalizálás, ezért a költő is racionalizálta a maga külsejét és belsejét. A technikát ő is becsüli. Megénekli s boxol és autót vezet Xll. ÉVF. 236. SZÁM. aHHBBBHKqHnHHBaBE;aaaBBaBasääaSg]£i^M£fcisiia» hozzá. A lirát pedig lelki-riportázzsá oldja, igy tudniillik érdekes és tárgyilagosan egzakt is, mint kora bankigazgatója vagy üzemi cézára... Ez a külső s belső változás nagyon érdekes. Ezzel a változással a világból és a kávéházakibél eltűnt a bohém s legfeljebb pár bölénye maradt vissza, fplfg vidéki kávéházakban, de itt is már csak a ci- vflfek, azaz a nem művészek között. Az igazi költő különben kívülről ma már ugyanolyan, mint a vezető szellemű s az idő képét formáló polgár. S ez azt is jelenti, hogy a költők álma és áldozása is ritkább. A költők stílusa és mondanivalója is józanabb és tárgyil^gosabb lett... A romantikának és a különcködésnek vége. Aktatáska van a hónaalatt. Már nem esztetizáló dandy, hanem kiszámitottan józan és kÍ6zámitottan — hatásos, Ugyanúgy, mint a kora. (G. G.) Londoni nők tüntetése a gyilkossággal vádolt amerikai színész mellett (London, október 14.) A readingi vizsgálóbíró napok óta vallatja Philip Jale Drew Londonban ven- dégszererplő amerikai színészt, akit Alfred Oliver 60 éves readingi trafikos meggyilkolásával gyanúsítanak. Drew ellen közvetett bizonyitékok merültek föl, ugyanis abban az időben, mikor az öreg trafikost megölték, őt többen a kapualjból kilépni látták. A szinész legutóbbi kihallgatása hat óra hosszáig tartott és Drew határozott hangon tiltakozott a gyilkosság vádja ellen; soha ő embert ölni nem tudna, — igy védekezett. A vádtanács ülésén, a bírósági teremben és azon kívül is izgalmas jelenetek játszódtak le. A kihallgatást megelőzve, már két órával előbb, vagy ezer ember gyűlt össze a bíróság épülete előtt és amikor Drew megjelent, férfialt, asszonyok és fiahal leányok körülfogták, md lármát csaptak, a kezét saotrtangattáJn és úgy biztatták, hogy a bátorságát, hidegvérét el ne veszítse. Az egyik nő virágcsokrot nyújtott át a színésznek. A vádirat felolvasása után Drew nyugodtan az elnök szeme közé nézett: — Gyilkosság Î Én nem tudnám megmondani, hogy abban az órában hol voltam. Drew tiltakozott .az ellen, hogy a rendőrség személyes szabadságát megsértette, de vallatás közben az arcán nagy izgalmak nyomai tükröződtek. Két alibitanut is kihallgattak, az egyik John Laurence rendező, a másik pedig Phyllis Moore jegypénztáros, ezek azt bizonyították, hogy Drew 6 óra 15 perckor bement az öltözőjébe, hogy a játékra előkészítse magát, a trafikost pedig délután öt óra tájban ölték meg. Két tanú is jelentkezett, aki a színészt akkor a bűntény elkövetésének a helye közelében látta. Mikor Drew a bíróságról szállodai lakásába távozott, a közönség ttüntetőse megújult me! lette, egy idősebb hölgy megragadta a színész kezét és azt megcsókolta. A londoni rendőrség a színészt detektivekkel őrizteti. limMMIHIIIMIMIIMMimMW» Egy húszmilliós bukaresti panama tettese Szatmár on szélhámoskodik Miniszteri retorzióval ienyegetődzött a letartóztatott regáti csirkefogó ur (Szatmár, október 14.) Pár nappal ezelőtt egy kopott, de jóíellépésü ur érkezett Szatmárra. A Dacia szállodában Sandulescu Mircea directornak, a bukaresti Creditul Minier S. A. főtisztviselőjének jelentette be magát. 1. Másnap a régensválasztás alkalmából ünnep lévén, a director ur szétnézett agy kicsit a városban. Felkereste Fábián Lajos cipészmestert, hogy ő a bukaresti Creditul de Minier S. A. igazgatója s jelenleg a nagykárolyi fiók részére nyolcvanöt pár erős duplatalpu cipőre vau szüksége, de az ünnep miatt nem tudja a munkaügyi inspek- torátust igénybe venni s ezért kér tőle egyenesen ajánlatot. A cipészmester örült, hogy egyeszerre nyolcvanöt pár cipőre kap megrendelést s elszaladt Lovász György ipartestületi alclnökhöz és ketten megcsinálták az árajánlatot. Ezután annak rendje-módja szerint át is adta Sandulescu igazgatónak, aki szintén jónak találta, mindössze azt kérte, hogy az ajánlat tizszáaalékát a törvény értelmében helyezzék letétbe az ö kezeihez. Fábián az ünnep miatt csak másnapra ígérte a pénzt, mert a bankok zárva voltak. Sandulescu igazgató igy elintézve az ügyet, elment Giţa János cipészmesterhez, akinél szóról- szóra a fenti módszert ismételte meg, de hangsúlyozta, hogy csak azért juttatja a „nagy“ rendeléshez, mert román. Giţa cipészmester délután találkozott Zanga rendőrkapitányai s boldogan újságolta, hogy mégis csak jő románnak lenni, mert ezen, a címen délelőtt is szép megrendelést kapott és boldogan elmondotta esetét. A rendőrkapitány viszont Popoviciu rendőrkvesz- toruuk újságolta c! az ügyet, aki gyanúsnak találta az előlegekkel kapcsolatos, rendeléseket s • mindjárt ki is osztotta az „esetet7’ Zonga rendőrkapitánynak. Zonga mindjárt felkereste az igazgató urat Giţa cipészmesterrel a megbeszélt időben a szállodában s mint unokatestvérét mutatta be, aki kölcsön adja Giţânak az előlegre szükséges pénzösszeget. Melegében el is intézték a kérdést, miközben az igazgató nagyhangosan magyarázta a cipészmesternek, hogy ime neki adja a rendelést e nem egy nagyváradi magyar cégnek, akinek az ajánlatát vissza is fogja küldeni. A rendőrkapitány erre igazolásra szólította fel az igazgató urat, aki felháborodva egész csofiió különböző igazolványt mutatott fel. Zonga rendőrkapitány erre házkutatást is tartott és az szenzációs eredménnyel járt. Az ágy matráca alatt egy kis kézi nyomdát talált, melyből megállapította, hogy a Creditül Minier dl rektor szavakhoz szükséges betűk hiányoznak. Tüzetesen megvizsgálta az igazgató ur igazolványait s megállapította, hogy a pecsét egy két lojes címer felöli oldalának lenyomata, melyen az évszám helyére a Creditul Minier S. A. szavak vannak beírva. Azonnal előállították Sandulescu igazgató urat, aki eleinte miniszteri retorzióval fenyegetőzött. Később azonban bevallotta, hogy nem Sandulescu Mir- ceanak, hanem Dinu Radulescu Nigernek hívják. S beismerte azt is, hogy hamis a cég is, aminek nevében eljárt. Szép lassan az is kitudódott, hogy Dinu Radulescu Niger ambiciózus, de kisfizetésű tisztviselője volt a minisztériumnak s a Dámboviceanu-féle húszmillió lejes sikkasztásban is jelentékeny szerepet játszott. Egyike volt azoknak a tisztviselőknek, akik a hatalmas összegű sikkasztásokat hamis nyugtákkal előmozdította. A milliós csalásból csak a börtönbüntetéssel maradt, melyet könyörtelenül kitölttettek vele. A rendőrség megkeresést intézett a Poliţia Ca- pitalíhoz. Mihelyt megérkeznek az előéletére vonatkozó akták, a. szatmári direktori tevékenységével együtt átadják az ügyészségnek. mn F3G a GYOMRA ÉGMÍ, ha rendszeresen issza a IMlnási SICULIA gyógyvizet Kapható minden füszerüzletben
