Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-14 / 235. szám
w XII ÉVF. 235. SZÁM. Tegyen egy próbavásárlást! '73 Jó és erős Amerika Lei Z6 1 m. sifon keményifeflen, eró* es nagyon iól mosó Lei 28 Kitűnő amerikai vászon mé'ere Lei 30 1 m. színtartó, garantált mosható igen jó zefir Lei 32 1 m. siffon redőzött kiváló finom, nagyon ajánlatos Lei 33 angol oxford garantált színekben Lei 34 Finom Indian, fehérneműnek Lei 38 1 m. francia Fine* Tennis, garantált minták, 80 cm. széles Lei 42 1 m. indian kiváló linóm 1 )0 Cm Lei 45 Mintázott moltonok és barche- tek Jó minőségben. Lei 45 Ing zefir, modern minták Lei 49 «enforce fehér és ágynemű nek való Lei 52 Nagyon tartós színtartó angol zefir Lei 59 iNiváló minőségű t ractal lér f<“h<5>rnemnnf»l< Lei 65 1 m. Kasha garantált színekben, Lei 69 1 m. opal r« marklzet ,-nérnemünei, való garantált jó mosó Lei 85 1 m kiváló mmó-egu poplin modern mintákká ingnek va'ó Lei 90 méter nagyon ein- nraK lepedővászon iso ,-m. Lei 135 Praktikus erős lepedővászon 200 cm s/élr-s Lei 155 1 m. eiso minőségű lepedő- vászon 220 cm </.o es Lei 190 Tis- a gyap*USZOve2, aljnak való, modern -zines Lei 220 Valódi Heilend 150 cm. széles Lei 310 1 m. vniodi hollandi vászon 200 cm. széles Lei 110 1 m. francia seiyemvászon fehérneműnek, bélésnek stb. kiválóan alkalmas. Sifonok és francia, angol, belga, svájci, holland vásznak minden szélességben. Vászonnemüek, selymek, harisnyák. Külön osztály férfi és női angol szövetek, francia szövetek és modern szövetekből a leghíresebb angol és francia gyárak készítményei. A legjutányosabban kapható; Kir. udv. szállító. ALAPÍTVA 1878. SCHROL-aíffonok terakaia i Vidékre küldünk utánvéttel! Str. Psnzari 11. Suciiresli I. KÖZGAZDASÁG flz Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Utazók Egyesülete erélyes akciót indított a külföldi utazók romániai tevékenysége ellen fl romániai utazók memorandummal fordultak a kormányhoz (Nagyvárad, október 12. Saját tud.) Az Erdélyi és Bánáti Kcreslcedlemi Utazók Egyesülete érdekes akciót kezdett a külföldi gyárak és iparvállalatok uta zóinak romániai tevékenysége ellen, amely nemcsak a romániai utazók kenycrkérdésévé nőtte már ki magát, de nem közömbös a kincstár szempontjából sem, mert a külföldi konkurrencia folytán nap-nap után esnek ki állásaikból régi bevezetett romániai utazók, akik ilyenformán, mint adóalanyok is megszűnnek létezni. Az egyesület nagyváradi igazgatósága most terjedelmes memorandummal fordult ia kereskedelmi minisztériumhoz, valamint az ipar és munkaügyi minisztériumhoz és rámutatott arra, hogy a külföldi államokban nem engedik meg, hogy az egyes országok területén a külföldi vállalatok külföldi utazók közvetítésével helyezzék el áruikat, más szóval kü- földi gyárak csakis a belföldi utazókkal dolgoztathatnak. Ezzel szemben Romániában semmi akadálya sincs ennek. Ez annál feltűnőbb és kirívóbb, mert éppen nálunk a legerősebb az idegenek ellenó'rzése cs a legkörülruényesebb o> tartózkodási engedélyek megszerzése. A külföldi utazó iparigazolvány nélkül dolgozik — aminthogy nem is szerezhet iparengedélyt — és igy az a bizarr helyzet áll elő, hogy az ipar nélkül dolgozó külföldi utazót semmi baj nem éri, mag a belföldit ipari kihágás miatt érzékeny pénzbüntetéssel sújtják. Romániában átlag 500—600 külföldi utazó dolgozik állandóan és köt üzleteket, de ez az iparengedélyhez kötött tevékenység teljesen kiesik m kincstár szempontjából az ellenőrzés alól. Ha egy-egy Utazónak adóalapját csak a legminimálisabb évi 60 ezer lejjel számítjuk, akkor is legkevesebb 36 millió lej adóalap csökkenést jelent, nem is beszélve azokról a szintén milliókra menő taxa, bélyeg és községi- kamarai illetékveszteségekről, amelyek szintén elvesznek a városi és állami kincstár terhére. Az egyesület azt kéri memorandumában a kormánytól, hogy a külföldi cégek és vállalatok utazóinak Románia területén való működését rendeletileg szabályozza, oly módon, hogy a külföldi cégek csakis iparigazolvánnyal rendelkező romániai állampolgárságú utazókkal dolgoztathassanak Románia területén. Nem szívesen nyúlt ehhez az eszközhöiz az Erdélyi és Bánáti Kereskedelmi Utazók Egyesülete, hogy külföldi kollegák ellen akciót indítson, de amikor a gazdasági helyzet túlságosan feszült és u belföldi utazók kenyér nélkül állnak, akkor mentesítve érzik miagukat minden erkölcsi skrupulus alól. Az akcióba egyébként bevonták a bukaresti társegyesülc- tet is és reméljük, rövidesen meg lesz a kivánt eredménye a romániai utazók egzisztenciájáért megindított indokolt küzdelemnek. Nagy nehézségekkel küzd a Lloydu! Roman bjziositóintézet szanálási akciója Egyetlen biztosítóintézet sem hajlandó átvenni a Frankfurti romániai érdekeltségét (Temesvár, október 12. Saját tud.) A Keleti Újság annak idején reámutatott arra, hogy a Frankfurti Biztosítóintézet, Bt. ösz- szeomlása kihatással lesz a biztosítóintézet romániai kis érdekeltségére, a Temesváron székelő Lloydul Roman biztosítóra. A romániai biztosítóintézet ugyanazzal igyekezett az érdekelteket megnyugtatni, hogy nem tartozik olyan szorosan a frankfurtihoz, hogy ennek sorsától függne saját jövője, ez a vigasztalás azonban későn jött, egyrészt, mert azelőtt épen a frankfurti koncernjébe való tartozás volt a Lloydul Roman fő reklámérve, másrészt, mert a Frankfurti szanálásával kapcsolatosan kiderült, hogy csak az anyaintézet kötelezettségeinek átvételéről történt gondoskodás ós a nagy intézetet szanáló Aliance a viszontbiztosítók sorsáról nem akar tudni. A Lloydul Roman biztosítónak ezek után nem maradt más megoldási lehetősége, mint az, hogy belföldön keressen olyan tőkeérdekeltséget, amely újból alátámassza és szanálja. Különösen sürgős volt a szanálás azért, mert az intézet ügyfelei nyugtalankodni kezdtek és az intézetnek kétszeresen fontos volt, hogy kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Már hetek óta folynak a tárgyalások a különböző biztosítóintézetekkel a Lloydul Ro man átvételéről, eddig azonban minden pozitiv eredmény nélkül. Azok az intézetek ugyanis, amelyek a tárgyalás folyamán betekintést szereztek a Lloydul Roman ügyvitelébe, mglehetősen kínos tapasztalatokra tettek szert. A romániai biztosítóintézetek közül egyik sem hajlandó átvenni a Lloydul Roman több mint nyolcmillió lejt kitevő kötelezettségét, amely passzívával szemben semmi aktíva nincs, mert a biztosítóintézet temesvári szék- házát is súlyos öszegii tartozások terhelik. A Frankfurti viszontbiztosítási követelése — mint utóbb kiderült — tizenegymillió lejjel terheli a romániai intézetet, amely követelést azonban a Franfurti hajlandó teljesen elengedni. Ez a nobiiis gesztus azonban ma már nem segíti elő a Lloydul Roman szanálását, sőt rontja a helyzetet, mert érthetetlenné teszi, hogy ilyen tehertételek mellett a Lloydul Roman mérlege, hogyan lehetett mégis aktiv? Távol tartja a szanálástól a romániai biztosítóintézeteket az a körülmény is, hogy -— mint kiderült — a Lloydul Roman nem nyújtotta a hatóságoknak a köteles biztosítékokat, amely körülmény érdekelt körökben szenzációs feltűnést keltett- Nem látszik kizártnak, hogy ez az adminisztrációs mulasztás annak a kérdésnek a tisztázását fogja provokálni, hogy a kötelezettségek nem teljesítése miatt miért nem vonták meg már korábban a Lloydul Roman koncesszióját, illetve működési engedélyét? Az erdélyi és bánsági piac érthető feszültséggel és indokolt nyugtafansággal figyeli a Lloydul Roman szanálási akcióját, amelynek esetleges sikertelensége érzékeny csapás volna és súlyosan diszkreditálná a biztosítás intézményét és mgingatná a bizalmat a közönségben a biztosítóintézetekkel szemben. A Lloydul Roman ügyvitelében tapasztalt hanyagság és főleg a nagy passzíva mellett mutatkozó minimális aktíva, igen kritikussá teszi a helyzetet, amelynek felborulása indokolttá tenné azt az egyébként is égető és feleletreváró kérdést, hogy miért nem ellenőrzi az állam szigorúbban a kisebb biztosítóintézetek működését? Ipari és Gazdasági Kiállítás Szászrégenben Október 26 között nagyszabású ipari és gazdasági kiállítás zajlott le Szászrégenbea a tagozati Magyar Párt gazdasági bizottságának és a Szászrégeni Magyar Iparosok Olvasókörének közös rendezésében. A kiállítás sikere erkölcsi s anyagi téren egyaránt várakozáson felüli volt. A környék és város egész lakosságát megmozgatta a magyar iparosság nagyszerű teljesítménye, mely példaadó kellene legyen Euiély minden városa számára. Állandóan nagy tömeg zajlott a Magyar Ház körül, melynek termei alig fogadhatták be az érdeklődök sokaságát. A kiállított tárgyak sokfélesége ízléses és ötletes elrendezése hozzáértő kezek munkáját dicséri. A háziipari ái
