Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-13 / 234. szám
Ahol a királyok bora érik... Látogatás a tokaji Windisgrä'a pincében — Titkos labirintusok, amelyek a világ legjobb borát rejtik Az idén nem szüretelnek Tokajban XII. SVF. 23i. SZÁM. Bospmmofa (Tokaj, október 11.) Köröskörül, ameddig a szem ellát, abszolút lapály. És mintha a természetnek pillanatnyi szeszélye dobta Tolna fel, úgy áll magában, euyheojtésü) kúpjával a tokaji hegy. Különös meg- illetődéssel áll meg előtte az utas: íme, ezen a hegyen terem hát a világ legjobb bora... De a meg- illetödést hamar Legyőzi a kutató ember okoskodása, magyarázatot keres igyekezete, az összehasonlítás, amely párhuzamot von a régi tokaji hegy s a gyógyító nektárt termő mai szöllőültetvóny állapota között. És rövidesen kialakul a nem csekély lehangolt- sággal kapcsolatos megállapítás, hogy itt nagy természeti csapás, általános romlás és pusztulás nyomában járunk. Legalább is erre enged következtetni, hogy az evőkkel ezelőtti tokaji hegy összehasonlíthatatlanul szebb, gondozottabb s már messziről is dusabb termést mutató volt, mint a mai. A szomorú jelenséget megmagyarázza az egyik legnagyobb tokaji pincének, herceg Windisgratz bor- lerakatának gondozója, eiki a földkerekség talán legritkább borkincseit rejtő pincéjében nagy készséggel vezet borkóstolóra minket. — Bizony — mondja mialatt föltárja a lejárat súlyos tölgyfa kapuit, — Tokaj nem szüretel az idén t nem fog szüretelni a következő esztendőkben sem. Az elmúlt tál januárjában volt egy nap, amelyen rövid déli olvadást hirtelen abnormis fagy követett s ez a nap végzetes volt nemcsak Tokaj, hanem ax egész Hegyalja szöllővenyigéjére. Egyetlen nap alatt kifogyott, kifulladt minden, megmérhetetlen károkat okozva Tokaj s egész Magyarország bortermésének. Belépünk a pincébe, amelynek kezdetén jobbról és balról két embermagasságu beton- és fahordók állanak őrt. A betonhordón legfelül a Windisgratz család címere, alatta ez a felírás: „Királyok bora, borok királya.” Aztán táblázatok a tokaj-hegyaljai beültetett szöllőterületről, az évenkéntii borhozamokról s végül egy szemléltető térkép a legkiválóbb bortermő helyekről. Vehetőnk felgyújtja a roppant pince- folyosók villanylámpásait és szinte ünnepélyesen, mint valami pogány ritus templomának papja, a messze! utó üregek felé mutat. — Hét-nyolcszáz métert tesz ki az összes pincéknek a hossza. Állítólag még Rákóczi pincéinek maradványai. Egyhelyt az újraépítésnél meg is találták s falba épitve a fejedelem címerét. De azóta uj járatokat, uj folyosókat fúrtak, építettek hozzá. Haladunk a kisebb-nagyobb bordók kettős sorfalai között. Munkásokkal találkozunk, akik itt, is, ott Ls a hordók gondozásával, tisztogatásával vannak elfoglalva. — Persze, — jegyzi meg valaki — a borokat állandóan ápolni kell. A pincemester mosolyog s magyarázatul megkopogtatja egy-kát hordó falát. — De nehogy azt gondolják az urak, hogy ez a gondozás a bornak állandó utánatöltögetéséből áll, mint ahogy ez más pincékben szokásos. A tokaji bor féligtelt hordóban sem romlik meg, s elállhat igy évekig is. Ez a mi borunknak egyik legritkább, legkiválóbb sajátsága. — És, — kérdezzük hihetetlenül, — csakugyan ez a világ legjobb bora? Megütközéssel, szinte feddően néz reánk. — Ez minden kétségen felül áll. Nincs igaz; borszakértő, bármilyen nemzetiségű legyen is, aki ezt fen tartás nélkül el ne ismerné. A tokaj-hegyaljai bor egészen más anyagokat tartalmaz, mint a többi borok, ami természetesen a különös összetételű, vulkanikus eredetű termőtalajra vezethető vissza. Rendkívül gazdag a tokaji bor fejérjében, glicerinben, s gyógyhatású anyagokban, amelyek hathatós gyógyszerré avatják. A tokaji bornak jellemzője valami száraz, avas illat, ami semmi más bornál sem található fel. S a legfiatalabh, leggyengébb borunk is úgy keveredik a vízzel, mint az olaj... Nincs ilyen bor uraim, sehol a világon. — S nem csökkent a tokaji bor kelendősége az utóbbi időben T — kérdezzük tovább. — Ezt taMn nem lehet mondani, noha Erdély és Lengyelország volt valaha a tokaji bor legjobb piaoa a e két ország, illetve országrész, felkeresése nohézségekbo ütközik. De ezzel szemben megmaradtak sőt újabb területeikkel gazdagodtak a régi piacok. Igen sokat szállítunk Németországba, Angliába, de nincs az a távoli ország, ahonnan ne érkeznének megrendelések hozzánk. Az összes királyi és fejedelmi udvarok, az exotikus uralkodókat sem véve ki, állandó megrendelőink s csak nemrégiben küldtünk nagyobb szállítmányt Afganisztán uj királyának. Nem lesz érdektelen megemlíteni azt sem, hogy az angol királynak, betegsége alatt, kétezer îs WtWöt- tüuk legrégibb, legdrágább borunkból, amelyből 150 pengőbe kerül egy liter, s amelyet a mult század első éveiben szüreteltek itt Tokajban. A pincemester meggyőződéssel teszi hozzá: — Akár nevetnek, akár nem, én szentül hiszem, hogy ettől gyógyult meg az angol király. r Most az iránt érdeklődünk, hogy a román megszállás nagy károkat okozot-e a Windisgratz-pincének ? — Kiszámítbatalauokat, — feleli. — De szerencsére olyan ez a pince, mint valami labirintus. Ha itt hagynám az urakat, talán ki sem találnának nélküliem. Amint látni méltóztatDak, rengeteg kis mel(London, október Ili) Amint már megírtuk, a londoni haute fináncénak kínos szenzációja van. Hatry, a fontsterlingbcn is többszörös milliomos bankár, akinek pénzügyi tranzakcióit éveken keresztül dicsérték az angol lapok, a gavallér vivőr, egész sereg vállalat vezetője és irigyelt tulajdonosa, tegnap még hatalom: ma csaló. Hatryt, mint annyi más szomorú nevezetességre szert tett társát üzleti zseniálitása juttatta a vádlottak padjára. Tudjuk, paradoxonnak látszik, mégis úgy van. Koncepció és rseniálitás nyilvánul meg ennek a nagystílű üzletembernek minden tevékenységében. Másként nem is tudta volna ez a leépített biztosító tisztviselő magasságok felé ívelő karrierjét megfutni. Egy szédületes karrier A Drapery-trösztben egyesíti az angol áruházakat, megszervezi a trösztön kivül álló londoni autóbuszvállalatok részvénytöbbségét és e vállalatait egyesíti a nagy közúti vállalatokkal. Szervez, rációnál, egészséges üzleti elgondolásai vannak és keres. Vagyona napról-napra nő, ami azonban nem elégíti ki, többet akar. Kifőzi az acélvállalatok ösz- szeolvasztásdnak tervét. A terv kitűnő, ha-sikerül, vagyona és hatalma meghatványozódik. Dolgozik, kalkulál, kalkulációja mindenben meg is állja a helyét, csak egy hiba van a számításában: e terv megvalósításához az ö vagyona nem elég. pénzre sok pénzre vaD szüksége. Megszerzi azt is. Nagyvonalú ebben is. Uj részvénytársaságokat alapit, amelyeknek részvényeit elhelyezi, pénzt szerez, hogy nagy müvén, az acéltröszt nyélbeütésén tovább dolgozhasson. Nem fontos, hogy az újonnan alapított részvénytársaságok csak papíron működnek, a fő a tőke, amely ezen az utón Hatry kezében összpontosul, aki élete nagy müvén dolgozik Ha a viszonyúik lehetővé tették volna ennek a nagy üzleti tranzakciónak gyors keresztülvitelét, nem is lenne semmi baj, a nagy nyereségből minden veszteséget fedezni lehetne, azonban a nagy üzlet egyre késik és egyre több pénzre van szükség. Hatryt leleményessége ezúttal sem hagyja cserben, ha részvényeket nem lehet elhelyezni a tüze5 lékfolyosója, oldal fülkéje van, ■ ezeär egy rétéit «• került idejekorán elfalazni, úgy, hogy a román csapatok nem jöhettek a rejtekhelyek nyomára. Ezekben az üregekben helyeztük el aztán legértékesebb borainkat, amelyek sok évtizede pahjokokban állanak. 1811-M a legrégibb borunk. S rezet tovább bennünket az alacsony, boltozatos folyosókon át, amelyeknek kőfalait rtt-ott még Rákóczi pincemesterének fáklyái vonhatták be fekete korommal. — Most pedig orsíim, méltóztassanak a bérko*toláshoz járulni. Poharak kerülnek elő s a pincemester szorgalmasan lopózza beléjük az aeszut, a azomorodnit. — Ez itt hat puttón*», 920-as... Ez itt három puttonos 912-Ss ... És igy tovább. Mire nyolc-tiz hordót végigkóstolunk, már neta értjük a pincemester szakszerű magyarázatát, hogy tulajdonképpen hogyan is készül a tokaji asszu. (]■ b.) dén, ott vannak aa angol városok kitted kőlCBÖnkötvényei, az máT igazán nem lehet akadály, hogy Hatrynak nincsenek ily értékpapírjai, a grafikai ipar mai fejlettsége mellett nem nagy tudomány a hamisítás. Wackefield, Gloucester és Swindon városok kötvényeiből milliós értékeket hamisít és lombardoz különböző pénzintézeteknél. Ismét pénzhez és levegőhöz jut, folytatja az aoéltröszt akoiót. A szerencse elpártol Itt azonban eddigi hűséges társa, a szerencse elpártol tőle. A bamisitás kiderül, a feljelentések özöne érkezik az ügyészséghez, pánik reszketteti meg a világ legszolidabb piacát* Londont. Eddig a bejelentett hamisított városi kötvények értéke 900 ezer font sterlingre rúg, (700 millió lej) de bizonyára sokkal több fog kikerülni, nagy vagyonokat reprezentálnak a Hatry részvényeken elvesztett összegek is. Több mint ötven bankház inog. Hatry ebben is stilusos. Persze, a katasztrófa után megindult a szemrehányások és bűnbak keresések áradata. A tőzsde az oka, mondja az egyik, mert kellő óvatosság nélkül engedte be a Hatry papírokat, a bankok a hibásak, mondja a másik, mert megfelelő fedezet nélkül hiteleztek. Végeredményben pedig elsősorban az inflációk után általánossá vált könnyelmű vagyonisaer. zés vágya tette lehetővé ennek a zseniális fszőrnek szédítő manipulációit. A könnyű jövedelem kapzsi babzsolási akarása dolgozta meg a talajt a múltak nagy szédelgői számára is, ez a kapzsiság lendítette magasba Hatry kétes értékű karrierjét is. Hartry védekezik Hogy azután a nagy tröszt sikere esetén likvidálta volna- e Hatryt Tégi „becsületbeli“ adósságait vagy sem. erről lehet filozofálni jobbra is, balra is. Egyelőre még azt sem tudjak megállapítani, lett volna-e az acéltröszt üzletnek akkora nyeresége, amely miadeii veszteséget fedezhetett volna. Hatry váltig bizonyítja, mindent fedezni akartam. Ma azonban még csak a szédületes botrány hullámverései! ismerjük, a Hatry jóakaratáról lehet ugyan vilatkozni- Az emberi vágyak és indulatok titokzatos útjaira azonban a földi embernek nem lehet betekintést nyernie. Hatry, a hírhedt angol fezőr azzal védekezik, hogy minden adósságát ledezni akarta, csak nem engedték szóhoz jutni Egy leépíteti magántisztviselő csQdála/os szárnyalása a londoni tőzsde uralmáig