Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-13 / 234. szám

Ahol a királyok bora érik... Látogatás a tokaji Windisgrä'a pincében — Titkos labirintusok, amelyek a világ legjobb borát rejtik Az idén nem szüretelnek Tokajban XII. SVF. 23i. SZÁM. Bospmmofa (Tokaj, október 11.) Köröskörül, ameddig a szem ellát, abszolút lapály. És mintha a természetnek pil­lanatnyi szeszélye dobta Tolna fel, úgy áll magában, euyheojtésü) kúpjával a tokaji hegy. Különös meg- illetődéssel áll meg előtte az utas: íme, ezen a he­gyen terem hát a világ legjobb bora... De a meg- illetödést hamar Legyőzi a kutató ember okoskodása, magyarázatot keres igyekezete, az összehasonlítás, amely párhuzamot von a régi tokaji hegy s a gyó­gyító nektárt termő mai szöllőültetvóny állapota kö­zött. És rövidesen kialakul a nem csekély lehangolt- sággal kapcsolatos megállapítás, hogy itt nagy termé­szeti csapás, általános romlás és pusztulás nyomá­ban járunk. Legalább is erre enged következtetni, hogy az evőkkel ezelőtti tokaji hegy összehasonlít­hatatlanul szebb, gondozottabb s már messziről is dusabb termést mutató volt, mint a mai. A szomorú jelenséget megmagyarázza az egyik legnagyobb tokaji pincének, herceg Windisgratz bor- lerakatának gondozója, eiki a földkerekség talán leg­ritkább borkincseit rejtő pincéjében nagy készséggel vezet borkóstolóra minket. — Bizony — mondja mialatt föltárja a lejárat súlyos tölgyfa kapuit, — Tokaj nem szüretel az idén t nem fog szüretelni a következő esztendőkben sem. Az elmúlt tál januárjában volt egy nap, ame­lyen rövid déli olvadást hirtelen abnormis fagy kö­vetett s ez a nap végzetes volt nemcsak Tokaj, ha­nem ax egész Hegyalja szöllővenyigéjére. Egyetlen nap alatt kifogyott, kifulladt minden, megmérhetet­len károkat okozva Tokaj s egész Magyarország bor­termésének. Belépünk a pincébe, amelynek kezdetén jobbról és balról két embermagasságu beton- és fahordók ál­lanak őrt. A betonhordón legfelül a Windisgratz csa­lád címere, alatta ez a felírás: „Királyok bora, bo­rok királya.” Aztán táblázatok a tokaj-hegyaljai be­ültetett szöllőterületről, az évenkéntii borhozamokról s végül egy szemléltető térkép a legkiválóbb borter­mő helyekről. Vehetőnk felgyújtja a roppant pince- folyosók villanylámpásait és szinte ünnepélyesen, mint valami pogány ritus templomának papja, a messze! utó üregek felé mutat. — Hét-nyolcszáz métert tesz ki az összes pin­céknek a hossza. Állítólag még Rákóczi pincéinek maradványai. Egyhelyt az újraépítésnél meg is ta­lálták s falba épitve a fejedelem címerét. De azóta uj járatokat, uj folyosókat fúrtak, építettek hozzá. Haladunk a kisebb-nagyobb bordók kettős sor­falai között. Munkásokkal találkozunk, akik itt, is, ott Ls a hordók gondozásával, tisztogatásával vannak elfoglalva. — Persze, — jegyzi meg valaki — a borokat állandóan ápolni kell. A pincemester mosolyog s magyarázatul megko­pogtatja egy-kát hordó falát. — De nehogy azt gondolják az urak, hogy ez a gondozás a bornak állandó utánatöltögetéséből áll, mint ahogy ez más pincékben szokásos. A tokaji bor féligtelt hordóban sem romlik meg, s elállhat igy évekig is. Ez a mi borunknak egyik legritkább, leg­kiválóbb sajátsága. — És, — kérdezzük hihetetlenül, — csakugyan ez a világ legjobb bora? Megütközéssel, szinte feddően néz reánk. — Ez minden kétségen felül áll. Nincs igaz; bor­szakértő, bármilyen nemzetiségű legyen is, aki ezt fen tartás nélkül el ne ismerné. A tokaj-hegyaljai bor egészen más anyagokat tartalmaz, mint a többi borok, ami természetesen a különös összetételű, vulkanikus eredetű termőtalajra vezethető vissza. Rendkívül gaz­dag a tokaji bor fejérjében, glicerinben, s gyógyha­tású anyagokban, amelyek hathatós gyógyszerré avatják. A tokaji bornak jellemzője valami száraz, avas illat, ami semmi más bornál sem található fel. S a legfiatalabh, leggyengébb borunk is úgy keve­redik a vízzel, mint az olaj... Nincs ilyen bor uraim, sehol a világon. — S nem csökkent a tokaji bor kelendősége az utóbbi időben T — kérdezzük tovább. — Ezt taMn nem lehet mondani, noha Erdély és Lengyelország volt valaha a tokaji bor legjobb piaoa a e két ország, illetve országrész, felkeresése nohézségekbo ütközik. De ezzel szemben megmaradtak sőt újabb területeikkel gazdagodtak a régi piacok. Igen sokat szállítunk Németországba, Angliába, de nincs az a távoli ország, ahonnan ne érkeznének megrendelések hozzánk. Az összes királyi és feje­delmi udvarok, az exotikus uralkodókat sem véve ki, állandó megrendelőink s csak nemrégiben küldtünk nagyobb szállítmányt Afganisztán uj királyának. Nem lesz érdektelen megemlíteni azt sem, hogy az angol királynak, betegsége alatt, kétezer îs WtWöt- tüuk legrégibb, legdrágább borunkból, amelyből 150 pengőbe kerül egy liter, s amelyet a mult század el­ső éveiben szüreteltek itt Tokajban. A pincemester meggyőződéssel teszi hozzá: — Akár nevetnek, akár nem, én szentül hiszem, hogy ettől gyógyult meg az angol király. r Most az iránt érdeklődünk, hogy a román meg­szállás nagy károkat okozot-e a Windisgratz-pin­cének ? — Kiszámítbatalauokat, — feleli. — De szeren­csére olyan ez a pince, mint valami labirintus. Ha itt hagynám az urakat, talán ki sem találnának nél­küliem. Amint látni méltóztatDak, rengeteg kis mel­(London, október Ili) Amint már megírtuk, a londoni haute fináncénak kínos szenzációja van. Hatry, a fontsterlingbcn is többszörös milliomos bankár, akinek pénzügyi tranzakcióit éveken keresz­tül dicsérték az angol lapok, a gavallér vivőr, egész sereg vállalat vezetője és irigyelt tulajdonosa, teg­nap még hatalom: ma csaló. Hatryt, mint annyi más szomorú nevezetesség­re szert tett társát üzleti zseniálitása juttatta a vád­lottak padjára. Tudjuk, paradoxonnak látszik, mé­gis úgy van. Koncepció és rseniálitás nyilvánul meg ennek a nagystílű üzletembernek minden te­vékenységében. Másként nem is tudta volna ez a le­épített biztosító tisztviselő magasságok felé ívelő karrierjét megfutni. Egy szédületes karrier A Drapery-trösztben egyesíti az angol áruhá­zakat, megszervezi a trösztön kivül álló londoni autóbuszvállalatok részvénytöbbségét és e vállala­tait egyesíti a nagy közúti vállalatokkal. Szervez, rációnál, egészséges üzleti elgondolásai vannak és keres. Vagyona napról-napra nő, ami azonban nem elégíti ki, többet akar. Kifőzi az acélvállalatok ösz- szeolvasztásdnak tervét. A terv kitűnő, ha-sikerül, vagyona és hatalma meghatványozódik. Dolgozik, kalkulál, kalkulációja mindenben meg is állja a helyét, csak egy hiba van a számításában: e terv megvalósításához az ö vagyona nem elég. pénzre sok pénzre vaD szüksége. Megszerzi azt is. Nagyvonalú ebben is. Uj rész­vénytársaságokat alapit, amelyeknek részvényeit el­helyezi, pénzt szerez, hogy nagy müvén, az acél­tröszt nyélbeütésén tovább dolgozhasson. Nem fon­tos, hogy az újonnan alapított részvénytársaságok csak papíron működnek, a fő a tőke, amely ezen az utón Hatry kezében összpontosul, aki élete nagy müvén dolgozik Ha a viszonyúik lehetővé tették vol­na ennek a nagy üzleti tranzakciónak gyors keresz­tülvitelét, nem is lenne semmi baj, a nagy nyereség­ből minden veszteséget fedezni lehetne, azonban a nagy üzlet egyre késik és egyre több pénzre van szükség. Hatryt leleményessége ezúttal sem hagy­ja cserben, ha részvényeket nem lehet elhelyezni a tüze­5 lékfolyosója, oldal fülkéje van, ■ ezeär egy rétéit «• került idejekorán elfalazni, úgy, hogy a román csa­patok nem jöhettek a rejtekhelyek nyomára. Ezek­ben az üregekben helyeztük el aztán legértékesebb borainkat, amelyek sok évtizede pahjokokban álla­nak. 1811-M a legrégibb borunk. S rezet tovább bennünket az alacsony, boltoza­tos folyosókon át, amelyeknek kőfalait rtt-ott még Rákóczi pincemesterének fáklyái vonhatták be fekete korommal. — Most pedig orsíim, méltóztassanak a bérko*­toláshoz járulni. Poharak kerülnek elő s a pincemester szorgalma­san lopózza beléjük az aeszut, a azomorodnit. — Ez itt hat puttón*», 920-as... Ez itt három puttonos 912-Ss ... És igy tovább. Mire nyolc-tiz hordót végigkós­tolunk, már neta értjük a pincemester szakszerű ma­gyarázatát, hogy tulajdonképpen hogyan is készül a tokaji asszu. (]■ b.) dén, ott vannak aa angol városok kitted kőlCBÖnkötvényei, az máT igazán nem lehet akadály, hogy Hatrynak nincsenek ily értékpapírjai, a grafikai ipar mai fej­lettsége mellett nem nagy tudomány a hamisítás. Wackefield, Gloucester és Swindon városok kötvé­nyeiből milliós értékeket hamisít és lombardoz kü­lönböző pénzintézeteknél. Ismét pénzhez és levegő­höz jut, folytatja az aoéltröszt akoiót. A szerencse elpártol Itt azonban eddigi hűséges társa, a szerencse elpártol tőle. A bamisitás kiderül, a feljelentések özöne érkezik az ügyészséghez, pánik reszketteti meg a világ legszolidabb piacát* Londont. Eddig a bejelentett hamisított városi kötvények értéke 900 ezer font sterlingre rúg, (700 millió lej) de bizonyá­ra sokkal több fog kikerülni, nagy vagyonokat rep­rezentálnak a Hatry részvényeken elvesztett össze­gek is. Több mint ötven bankház inog. Hatry ebben is stilusos. Persze, a katasztrófa után megindult a szemre­hányások és bűnbak keresések áradata. A tőzsde az oka, mondja az egyik, mert kellő óvatosság nélkül engedte be a Hatry papírokat, a bankok a hibásak, mondja a másik, mert megfelelő fedezet nélkül hite­leztek. Végeredményben pedig elsősorban az inflá­ciók után általánossá vált könnyelmű vagyonisaer. zés vágya tette lehetővé ennek a zseniális fszőrnek szédítő manipulációit. A könnyű jövedelem kapzsi babzsolási akarása dolgozta meg a talajt a múltak nagy szédelgői számára is, ez a kapzsiság lendítette magasba Hatry kétes értékű karrierjét is. Hartry védekezik Hogy azután a nagy tröszt sikere esetén likvi­dálta volna- e Hatryt Tégi „becsületbeli“ adósságait vagy sem. erről lehet filozofálni jobbra is, balra is. Egyelőre még azt sem tudjak megállapítani, lett volna-e az acéltröszt üzletnek akkora nyeresége, amely miadeii veszteséget fedezhetett volna. Hatry váltig bizonyítja, mindent fedezni akartam. Ma azonban még csak a szédületes botrány hullámve­rései! ismerjük, a Hatry jóakaratáról lehet ugyan vilatkozni- Az emberi vágyak és indulatok titokza­tos útjaira azonban a földi embernek nem lehet be­tekintést nyernie. Hatry, a hírhedt angol fezőr azzal védekezik, hogy minden adósságát ledezni akarta, csak nem engedték szóhoz jutni Egy leépíteti magántisztviselő csQdála/os szárnyalása a londoni tőzsde uralmáig

Next

/
Thumbnails
Contents