Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)
1929-10-03 / 225. szám
K a» iJj Claj"Kolozsvár, 1929 október 3 CJsÜtGPiŐk JfelimBteifel ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 éra 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 ás 3-64. XII. évfolyam 225-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYAKORSZÁGOMí 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengői negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Az arabok Palesztinában tiltakoznak a bírói ítélet ellen és szerdán az egész országban bezárják üzleteiket A palesziinai zsidóság elvesztette minden bizalmát az angol közisraz&ratásban Masaryk tévedése Masaryk, a cseh köztársaság elnöke fogadta egyik berlini lap szerkesztőjét és részletesen nyilatkozott neki az európai külpolitika helyzetéről. A hetvenkilencéves ősz elnök, akivel szemben nemcsak óriási humánus műveltsége, de kora is tiszteletre kötelez, kijelenti többek között, hogy „Európa jövője kizárólagosan Németország és Franciaország megbékélésétől függ“. Amit a cseh köztársaság elnöke mondott a német-francia kérdés óriási korderejéről, azt elmondották mások is, mi is nem egyszer irtuk már le hol vezércikkben, hol pedig a lapnak a belsejében. De most, amikor Masaryk elnök nyilatkozatát röpíti szét a világsajtó, amikor az ember utána gondol,, hogy ezúttal ki is’ mondta el a már közhelyszerű szavakat, egy bölcs ember minden bizonnyal, — de éppen azért, miért Masarykot oly rendkívül okos embernek tartják, önkénytelenü! utána gondolunk, tényleg olyan örök igaz- ságu állitás-e ez, vagy pedig csak stiláris szófordulat? Nyole-tiz évvel ezelőtt, amikor Németország és Franciaország között még mindig a legnagyobb ellenségeskedés járta, valóban úgy éreztük valamennyien, hogy e két európai állam kezében van a mi sorsunk is. De a helyzet azóta sok tekintetben változott. Németország és Franciaország a békü- lékenységnek jelentős útját már megtették. Most kovácsolódik össze egy terv, amely annyira túllő a célon, hogy egyenesen fantasztikusnak tetszik: közös német-francia vezérkar, a jobboldal és a baloldal nacionalistáinak összehozása. Ma már nem látszik valószínűtlennek, hogy e két nép, a tegnap két ellensége legalábbis annyira össze tudjon melegedni, mint a ma két „barátja“, ellenben mind kirívóbban valószínűtlennek látszik az a felfogás, hogy e két nép ellentéteinek likvidálása automatikusan az európai béke szükségszerű megteremtését is vonja maga után. Hogy csak egy példát említsünk: magyar újságírók élvezték Lengyelország vendégbarátságát, leszállottak Kattovitz bányamélyeibe, beszélgetést folytattak az ottani emberekkel és a helyszínén tanulmányozták a német-lengyel ellentéteket. A lengyelek azt mondják: kell nekik Felsőszilézia, mert Lengyelország exportjának hetven százaléka függ ettől; kell nekünk Danzing is, mert Lengyelország nem lehet el soha tenger nélkül. — Ezt a kettőt mi sohasem adhatjuk vissza Németországnak — mondják a lengyelek és a németek erre azt felelik: mi pedig e kettő nélkül sohasem fogunk megbékülni veletek. És amilyen viszály a lengyel-német követelés és ellenkövetelés, olyan viszály rengeteg van még Európában. „Egy félmillió macedóniai miatt csak nem fog konflagráció elő- íállani Európában. A fődolog, hogy a török uralom megszűnt azokon a vidékeken“ — mondja Masaryk említett nyilatkozatában. Ez a mondat is alászinezi beszédesen azt az általános derűs optimizmust, amely abból a hitből fakad, hogy egy francia-német gazdaságig vagy katonai egyezmény egy csapásra kettévágja Kelet-, Dél- és Középeurópa ösz- gzes meglevő problémáit, nem is szólva ar(London, ok.^or 1.) Jeruzsálem! jelentések szerint a hatóságok megállapították, hogy az arabok több helyütt titkos csempészet révén a tengerentúlról fegyvereket kaptak. A kikötőket most szigorított felügyelet alatt tartják, mert a fegyvereket innen csempészték be az ország belsejébe. A mai lapok uzt közük, hogy Palesztinában újra felóleuSben van az arabok harci kedve és terrorja. A főkormányzósághoz jelentések érkeztek arról, hogy az egész országra kiterjedő mozgalom van készülőben * ' Jóüldözés felélesztése céljáéul. A zsidók is sejtenek már valamit s a különböző nagyobb városokban önvédelmi szervezeteket alakítanak. A Times tudósítója jelenti, hogy az arabok tiltakozni akarnak a birói Ítéletek ellen s elhatározták, hogy szerdán egész Palesztinában mindenütt bezárják üzleteiket és tiltakozó munkaszünetet tartanak. A hatóságok a hangulat rosszabbodása miatt újra készenlétbe helyezték a karhatalmi őrségeket és a katonai csapatokat. A Palesztinái események hatása alatt számos lap kiküldte munkatársát Palesztinába, hogy a helyszínen állapítsa meg a tényt, miért lázonganak az arabok és miért nincs ereje az angol világbirodalomnak, hogy rendet teremtsen. Jeruzsálemben van a Neue Freie Presse munkatársa is, aki több, igen ról, hogy ezeken az országokon kívül ott van még Anglia és Oroszország is, száz bajjal, száz megoldatlan konfliktussal. Egy percig sem vitás, hogy Németország és Franciaország duumvirátusa, amely az áldatlan hajba- kapások tragikus évtizedeit váltja fel, megkönnyebbülés a világnak. De az államok önzők is és vájjon ki garantálhatja azt, hogy e két nemzet, ha maguk között szétosztották, elrendezték, kicirkalmazták gazdasági és politikai ható területeiket, most teljes erővel a többi népek konfliktusainak elintézésbe feküdnek majd bele. Egy félmillió macedón?! A világháborút is egy kis nép robbantotta ki — természetesen nem egyedüli ok gyanánt — de e kis nép elégedetlenkedése sokkal jobban előidézte a háborút, mint ahogy jelen esetben két nagy nép megbékélése garantálja az összbékét. Nem, legyünk tisztában azzal, hogy ez a német-francia megbékélés paravánja mögé buvó diplomáciai szólás- mondáis csak addig bír eleven erővel, amig a kivánság valóra nem vált, amig az a fejlődésnek, a kibontakozásnak nem mint első nyira az arabok ellen, mert amint ők mondják, az arabok csak azt csinálták, ami primitiv népi törzsüktől kitelik és nem is lehet várni, hogy a felhecceit beduinok másként viselkedjenek. A zsidó felháborodás éle a Palesztinái közigazgatás ellen irányul. Anglia, amely annakidején oly nagylelkűen ajánlotta föl, hógy zsidó nemzeti otthont teremt, a gya korlatban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. „El dauleh Maana,“ „A kormány velünk van“ harci- kiáltással Ár if el Arif már 1920-ban megpróbálkozott a mészárlásokkal. Palesztinában erre, ahelyett, hogy fo kozták volna a zsidók bevándorlásával az ellenálló erőt, korlátozták a bevándorlást, úgy, hogy az ottmaradottak születési statisztikája évről-évre háttérbe szorult az arab lakosság születési statisztikájával szemben. A rendőrség kereteiből kitessékelték a zsidókat és ez is egy jele volt annak, hogy az angol kormány az araboknak akart kedvezni. Palesztinában jóformán a zsidók fizetik a községi közigazgatás fönntartásához szükséges adót, még ott is, ahol teljesen arab a közigazgatás. ezzel szemben az arab hatóságok egyetlen egy zsidó vállalkozónak nem adnak munkát, zsidó munkást nem foglalkoztatnak. A zsidók — írja a Presse munkatársa — elveszítették bizalmukat Angliában. A kolónis- ták ellenségekkel körülvéve érzik magukat. A zsidóság éppen a legutóbbi órákban kelt jelentések után még fájdalmasabban érzi, hogy bizalmatlansága az angol közigazgatással szemben nem vo.it jogosulatlan. etápja szerepel csupán. Ma azonban nyilvánvalóvá válik, hogy problémák csak akkor oldhatók meg, ha azokat a problémákat megoldani az illető népek maguk is akarják. Európa sorsa nem a német-francia manőv- rirozásolc, avagy összjátékok mikéntjétől függ, ezért a békéért attól a félmillió macedóntól elkezdve, az angol világbirodalom hatalmas millióig minden ember, minden n«p, egyformán felelős. így Masaryk felelős a csehszlovák nép politikájáért, Mussolini felelős a maga fascista rezsimjéért, Jugoszlávia felelős horvát mostoha gyermekeiért és Lengyelország is felelős a maga joghoz nem jutott kisebbségi nemzeteiért. Ha Franciaország és Németország közt egy szép napon az együttműködés zavartalan harmóniája jön létre, az annyit jelent, hogy e népek megtalálták a maguk bányt-vetettségüknek közös igazságát, de aggodalommal vetjük föl a kérdést, hogy van-e a német-francia igazság nak oly hatalmas fénykévéje, amely a többi feketénhagyott, meg nem békült országokat is be tudja sugározni. MINDEN ESTE FELLÉP BRODSZKV és PARTNERE „BOBY“ 3 a kolozsvári GM P11E Varietéban B érdekes megállapítást tett. A palesztinai zsidók nagyon el vannak keseredve, nem anyMai számunk 12 oldal
