Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-11 / 232. szám

Xll. ßVF. 232. SZÁM. »33 elméleti és gyakorlati képzettségénél fogva arra volt hivatva, hogy az o|r- szág Iminden lakóiénak nemzetiségi külömbségre való ,tekintet | nélkül, egyenlő eljárást biztosítson. Amidőn a Magyar Párt nevében mély részvé­teimnek iadok kifejezést, agy a gyá­szoló család. 1mint az égész jromán nemzet lelőtt, amely a megboldogult­ét, kérem a Mindenhatót, adjon en­nek a nemzetgyűlésnek bölcsességet, hogy a megüresedett magas polcra a legméltóbbat válassza meg. aki egy­forma szeretettel fogja szivén viselni Románia összes népeinek sorsát. Bethlen György gróf után Mayer Ébner. majd Lupu szólal fel. Lupu is hangoztatja az elhunyt érdemeit, majd kijelenti/hogy a kor­mány alkotmányjogi eljárása tekintetében őt nem a formaságok, hanem a lényeg érdekli. Kéri, hogy azt válasszák meg, akit az ország helyzete e pillanatban megkövetel. Ha az a személy, akit a kormány javasolni foq, megfe­lel az ország szükségleteinek, a lupisták is reá fogják adni szavazataikat. A szónoklatok után Maniu emelkedik új­ból szólásra s kéri a nemzetgyűlést, hogy lel­kiismerete szavára hallgatva, feleljen meg ne­héz hivatásának. Jorga feltünéstkellő beszéde a régjems kombinációkról Egy negyedórái szünet után Jorga nagy beszédet mond. Kifejti mindenekelőtt, hogy azok a kritikák, amelyek az elmúlt na­pokban napvilágot láttak, szerinte min­den komoly alapot nélkülöznek. Jorga kijelentését a Ház minden oldalán meg­tapsolják. Ha a kormányelnök más utat vá­lasztott volna, hibát követett volna el. A har­madik régenst csak a nemzetgyűlés választ­hatja meg, mert ha koöptálással került volna a régen S- ségbe, úgy a helyzete inferioris lenne, a másik két régenssel szemben, más­részt pedig a kamarának szabadságá­ban állott volna, vagy elfogadni, vagy visszautasítani a kooptálást. Az első esetben a keoptálás nem lett volna a nép igazi akaratának megnyilvánulási módja, a második esetben pedig csökkentette volna a régenstanács tekintélyét. Azo<k a pártok, akik kritikát gyakorolnak ilyen fontos kérdésben, nagyon hibásan járnak el. A pártpolitikának is meg vannak a maga határai. A régenstanáfcs nem egy párttá, hanem az országé és a ki­rályé. — Nagy hibát követnénk el, akkor is, — mondja Jorga, — ha ezzel a választással va­lakinek egy régi váltóját akarnánk kifizetni. Akit meg fogunk választani, az az országé lesz, amint az országé volt elődje is. Nagy hi­ba volna, ha ezt a tradíciót nem vennénk te­kintetbe és a nemzetgyűlés olyan személyekre adná le szavazalát, akik e szavazatokat Önök­től kérnék. A régensséget a régi időkben a ki­rálynak a felesége, vagy pe.dig a kiskorú ki­rály anyja gyakorolta. A történelmi tapaszta­lat azt bizonyítja, hogy ezek a megoldások mindig katasztró­fái is kihatással voltak az illető or­szágra. így tehát Önök vagy egy olyan személyre ad­ják szavazatukat, aki egyidöben nagy szolgá­latot tett az országnak, vagy pedig egy tetőtől­talpig bíróra. E két alternatíván kívül harma­dik nem létezik. Vannak történelmi fejezetek, amelyek végérvényesen le vannak zárva és eze­ket a fejezeteket nem lehet felnyitni másképpen, csak erkölcsi csoda által, amely azonban addig még nem történt meg. Úgy gondolom, hogy a két személy közül, akikre az előbb céloztam, azt válasszák meg önök, aki az országnak egy időben nagy szol­gálatot tett, annál is inkább, mert országunk ellenségekkel van- körülvéve és igy olyanra van szükségünk, aki elegendő garancia arra, hogy nehéz pillanatokban úgy áll az ország élén, mint akiben mindenkinek nagy bizalma lehet. A szociáldemokrata párt tiltakozó nyilatkozata Jorga után Fluerás szociáldemokrata kép­viselő, a szociáldemokrata párt nevében dekla­rációt olvas fel. — A szociáldemokrata párt, _ olvassa Fluerás — a monarchikus intézményt annak poli­tikai előjogaival úgy tekinti, mint a népszuve.rénitá\s jogainak megszorítá­sát. Ennek ellenére a szociáldemokrata pártnak az a véleménye, hogy nem lehet közömbös egy olyan politikai pillanatban, mint amilyen a je­lenlegi, amikor a nemzetgyűlés az állam jö­vendő vezetőjét választja meg. A nyilatkozat ezután a szociáldemokrata pártnak azt a véleményét szögezi le, hogy a választási eljárás nem ad alkalmat arra, hogy az ország igazi akarata megnyilvánuljon. Kifogásolja, hogy a kormány csak néhány pártvezérrel lépett érintkezésbe. Ez az eljárás nem demokratikus és ez ellen a szociáldemok­rata pár.t nevében tiltakozását jelenti be. Maniu miniszterelnök kissé enerváltan emelkedik, szólásra, az első szavak után azon­ban megerősödik a hangja s erőteljesen utasítja viasza Fluerásnak a monarchikus intézményre vonatko­zólag teil kijelentését s élteti a dinasz­tiát és a régenstanácsot. A miniszterelnök kijelentését a nemzetgyűlés tapssal fogadja. A miniszterelnök bejelent Constantin Sărăfeanu kandldáelóját Háfdmrtfiftyéd Iegy őmkot s nemzet gyű lést felfüggesztik ás a többségi képviselők az ötödik szekcióban gyűlnek össz-e. Maniu Gyula minisZterdnök most, mint a nemzeti <paratszt~ párt elnöke mond beszédeit. Bejelenti, a párt vezetőség úgy határozott, hogy az elhunyt régans helyére nem javasol­ja pártjának egy tagját sem. Kéri, 'hogy a párt tagjai ne szavazzanak párt- tagra s bejelenti, hogy a nemzeti paraszípárt vezetőségének választása az ország egyik kivá ló bírójára. Constantin Sarateanura esett, aki 1918-ban Jasiban az akkori AvGrescu-hotmány bem belügyminiszter volt. Hangsúlyozza a mi­niszterelnök. bog Constantin Sărăieanu jeföíé se a kőt régens beleegyezésével történt meg és kéri a többséget,- hogrj a párt jelöltjére adja le szavazatát. A szavazás | A többségi értekezlet után újból megnyit­ják a nemzetgyűlést és megkezdődik a szava­zás. Felolvassák a nemzetgyűlés tagjainak név­sorát és az illetők egymásután adják át a sza­vazó cédulát. Elősző) a főpapok szavaznak. Legelsőnek Pimen moldvai metropolis adja át a szavazó cédulát, azután a szenátorok, majd a képviselők kerül nek sorra. Jorgát megtapsolja a nemzetgyűlés. gyermekeinél eka nélkül alkalmazható Cadnra kenőcs minden a™_.^----------------------_-----­csecsemő kényes bőrén, valahányszor horzsolástól. Intéstől, ekcémától, felrekvéstöl és más, a kisba­jánál előforduló idegesítő fájdalmaktól szenv«« nek. Azonnali enyhülés következik-bo mindjárt «, ■adom kenőcs első használatától. A vtszkelegség, zoona) megszűnik és a kenőcs kihatásai annyin», vegoyugtaiö és gyógyító természetűek, hogy ezek Á y, -tertmiesek viaszaajf érik rendet alvásukat­Constantin Sărăţeanu az uj régens Az eredményt pár perccel három óra után hirdeti ki az elnök. Eszerint négyszézkikncvetnyolc szavazat közül Constantin Särateamt 445 szavazatot kapott és igy a nemzetgyűlés Con­stantin Sărăţeanu semmitöszéki szek­ció elnököt választotta meg réganssé az elhunyt Buzdugan régens helyére. A többi szavazatok a következőképpen oszlanak meg: Presan tábornok 22. Károly extrónörökös 9, Jorga 1. Ra- ditlescu semmitöszéki elnök 3 és Bra­tianu Vintila 1 szavazatot kapott. A többi szavazólapok üresen maradtak, ezeket a szocialistáknak kellett volna kitölteniök. A szavazatok összeszámlálúsa után a fit. retgyülés feláll s Pop Csicsó nagy csend­ben.* hirdeti ki az eredményt. Amikor bejelen­ti, k>gy a nemzetgyűlés majdnem egyhangúan Constantin Sărăteianut választotta meg ró- genstanáesi tagnak, a nemzetgyűlés percekig tapsolt. Az uj régens leteszi az esküt Az eredmény kihirdetése után a gyűlést egy félórára felfüggesztik. A megválasztott ré­gens után küldöttség megy s egy félóra eltel­tével a régenstanács két tagjának kíséretében megérkezik Sărăţeanu, a2 újonnan megválasz­tott régens Nyitott udvari hintóbán jön, a hintó előtt s a hintó mögött lovastestőrök ha­ladnak. Amikor a terembe belép, a zenekar a királyhimnuszt játssza. Az uj régens moso­lyogva jön az emelvény felé s azután a nagy csöndben hangosan és érthe­tően te,szi le az esküt Pimen moldvai metropolita kezébe. Az eskü után kezet fog a régenstanács két tag­jával. Maniu miniszterelnökkel és a kormány tagjaival. Pop Csicsó István az utolsó szónok, aki élteti a dinasztiát, a régenstanácsot és az uj régenst, majd pedig a nemzetgyűlést befeje­zettnek jelenti ki. Az uj régen első nyilatkozata A Lupta tudósítója a választás után be­szélgetést folytatott az újonnan megválasztott régenssel, aki a következőket mondotta: — Uj hivatalomban elődöm nyomdokain fogok haladni. Jó barátság kötött az elhunyt régenshez, hiszen én voltam a tanú leányának esküvőjén. Teljes szivemből szeretem az or­szágot. Negyvenkét évig működtem, mint bíró. Annak idején Jasiban belügyminisztere voltam az Averescu-féle kabinetnek és ezután több­ször kértek, hogy vállaljak miniszteri tárcát, ezeket a felszólításokat azonban viszautasitot- tam. Mert nem akartam politizálni. A politikát és a bírói hivatást nem tartottam Összeegyeztethető nek. Munkámat a közjó érdekében fogom gyümöl- csöztetni. A Viitorul, a liberálisok hivatalos lapja szerda délutáni számában első oldalon közli az uj régens megválasztását s hozzáfűzi azt a megjegyzést, hogy Constantin Sărăţeanu Po- ’ povici Mihály pénzügyminiszter sógora. Presan és Lupescu tábornokok, vala­mint Stere tartózkodnak a szavazástól. Amikor Bratianu Vintila nevét kiáltják, vala­ki 'közbeszól: beteg. Pop Csicsó a gyűlés elnöke a szavazás után egyenként veszi ki az urnából és olvassa fel a szavazatokat. Az első szavazat Constantin Saratea­nura esik. Körülbelül a tizedik szava­zat Preran tábornoké s a harminca­dik Karóin extrónörökösé.

Next

/
Thumbnails
Contents