Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-11 / 232. szám

XII. ÉVF. 232. SZÁM. KjgSSSBSlä Mit tudnak Kolozsváron az újonnan megválasztott régensről ? (Kolozsvár, október 9.) Az uj régens meg­választása nemcsak Bukarestben, hanem Ko­lozsváron is élénk feltűnést keltett, tegnap délig senki sem tudott Sarateanu régens ne­véről, másokat kombináltak és vártak, csak épen az uj semmitőszéki tanácselnökről nem esett , szó a régensválasztásnál. Midőn a Keleti Újság külön kiadása jeleutette az uj régens megválasztását, az általános megle­petés után önkényteieuul merült lel a kér­dés: Ki az uj régens, milyen ember és milyen politikai és családi vonatkozásai vannak ! Azzal mindenki tisztában volt, hogy az uj régensnek rokoni vonatkozásai vannak a kormány egyes tagjaival és politikailag sem állhat távol a nemzeti parasztpárttól. Rövi­desen aztán kiderült, hogy Constantin Sara- teanut, az újonnan megválasztott _ régenst Kolozsváron is nagyon sokan ismerik, 'telje­sen pozitívnek látszó hirek vannak arról, hogy Vajda Sándor belügyminiszter felesé­gének az édes nagybátyja. Vajda Sándornak az egyik kolozsvári rokona elmondotta a Keleti Újság munkatársa előtt, hogy Con­stantin Sarateanu körülbelül egy évvel ez­előtt Kolozsváron Vajda Sándor lakásán egy keresztelő alkalmával, mint rokon részt vett. De úgy tudják, hogy az uj régens nem­csak Vajda Sándornénak, hanem Popovici pénzügyminiszternek is a sógora és a felesé­ge brassói származású, tehát Erdélyben kiter­jedt rokonsága van. Egy másik előkelő állású román politikus, aki megkért arra, hogy a nevét ne emlitsük meg, szintén rokonságban van Constantin Sarateanuval1, legutóbb is beszélt vele és az alábbi figyelemreméltó és jellemző fonáso­kat mondotta el az uj régensről: — Húsz éve hogy ismerem Sarateanut, a most megválasztott régenst. Reám min­dig kedvező benyomást tett. Csöndes, gon­dolkozó, igazi birótipus, aki minden kérdés­hez magasabb erkölcsi és jogi szempontból szólott hozzá. Jó román és családias ér­zésű ember, aki egész életében a román igaz­ságszolgáltatásnak és a családjának élt. Puri­tán, törvénytisztelő bírónak ismerte minden­ki és ennek is köszönhette szép karrierjét. Aktiv politikában soha részt nem vett, kimondottan soha semmiféle párthoz nem tartozott és amidőn 1918-ban rövid ideig Ferdinand ki­rály megbízásából a belügyi és igazságügyi miniszteri tárcát ellátta, minisztersége alatt is megőrizte teljes politikai függetlenségét és pártatlanságát. — Az erdélyiek örülhetnek annak, hogy a régensválasztás Constantin Sarateanura esett, mert az uj régens az erdélyi viszonyoknak és különösen az erdélyi igazságszolgáltatásnak alapos ismerője és nagy tisztelője. Sohasem csinált titkot belőle, hogy úgy po­litikai, valamint a jogszolgáltatás terén Er­délyre nagy feladatok várnak. — A kisebbségek is — mondotta infor­mátorunk, — meg lehetnek elégedve az uj választással, mert Sarateann régens sohasem fogja ma­gát a kisebbségekkel szemben igaz­ságtalanságokra elragadtatni ós jó román létére is a kisebbségek jogait mindenkor el fogja ismerni. UBirw 1 wq/áf2fjCL> CL parkőrnek \Qjüonafé3ói héiuít PÚDERÉT e/ u^eXeXe)^ KmJNTVIZET JLLAIS/EUGYAR afapí/ofottÁ $7c5píj£q) T­rmom Itt ismertetjük különben az uj régensnek az életrajzát: Constantin Sarateanu 1862- ben született Buzeuban. Egyetemi tanulmá­nyai végeztével lépett be a bírói karba, elő­ször a Ramnicul-Sarat-i törvényszéknél volt helyettes bíró, rövid idővel ezután ugyan­ilyen minőségben az argesi törvényszékhez helyezték át. 1880-ban a vlascai törvényszék­nél ügyész lett, azután az ilfovi törvényszék­nél működött. 1882-ben az ilfovi törvényszék­nél vizsgálóbíróvá nevezték ki. 1886-ban kap­ta meg főügyésszé való kinevezését, majd rö­vid idő múlva ugyanilyen minőségben a Co- vurlui törvényszékhez helyezték át 1900- ban a jasii Curtea de Apel ügyésze, majd táblai ügyészi minőségben Bukarestbe helye­zik át. 1903-ban igazságügyminisztériűmi ál­lamtitkár, 190ő-ben a bukaresti tábla tanácso­sa, 1912-ben ugyanezen tábla szekcióelnöke. A háború befejezése után nevezték ki semmi- töszéki tanácsossá, 1918-ban pedig, mint a politikai harcoktól távol álló személyiség az elhunyt Ferdinand király megbízásából rö­vid ideig belügyi és igazságügyi miniszter volt. Ennek a kabinetnek a lemondása után újból elfogtalta elnöki állását a semmitőszék első szekciójánál. Mint ilyen ment néhány évvel ezelőtt nyugdíjba és azóta csendes el­vonultságban jogi tanulmányainak élt. Na­gyon valószínűnek látszik, hogy a haldokló Buzdugán régens ajánlotta utódjául Maniu Gyula miniszterelnöknek. VISELJEN MONICA HARISNYÁT OEPozrrGEwraa SOLAVICI otr Lipscani sr- BUCUREfTI ­Az elhunyt Buzdugan régens temetése Ferdinand király gyászvonata szállította a holttestet Faraoaneba (Bukarest, október 9.) A kormány tagjai a régensválasztó nemzetgyűlésről egyenesen az elhunyt régens temetésére mentek az Atheneum épületébe. Az Atheneum előtti te­ret, a csatlakozó utcákat hatalmas tömeg lepte el. Mindenütt diszruhás rendőrök tart­ják fel a rendet és szorítják vissza a kíván­csiskodókat. Az Atheneum épülete előtt egy testőrszázad állt a jobboldali kijáratnál, pe­dig ott van a feldíszített ágyutalp, amelyen a koporsót az állomáshoz fogják vinni. Benn a hatalmas csarnokban koszorúk és csokrok tömege között fekszik magas katafalkon üvegfedelü koporsójában az elhunyt régens. A gyászszertartást Pimen metropolita végzi óriási papi segédlettel. A kormány tagjai, képviselők, sze­nátorok teljes számban jelentek meg. Ott látjuk a magyar parlamenti csoport minden tagját is Bethlen György elnök ve­zetése alatt. A gyászszertartás befejezése után megindul a halottas menet. A gyász­kocsi előtt egy lovas testőrszázad, utána egy csendőrszakasz halad, azután két törzstiszt viszi pi #)S bársony párnán az elhunyt kitün­tetéseit. A koporsó gyászszalüagjait, Pop Csicsó, Bratu, Niculescu semmitőszéki elnök ós két tábornok fogja. Az ágyulafetta után a családtagok haladnak, majd a régenstanács tagjai következnek, köztük az újonnan meg­választott régens is — nyitott udvari hintóbán, majd a kormány tagjai jönnek fekete keztyüben, mellükön kitüntetéseikkel, az összes volt mi­niszterek, miniszterelnökök. Ott van Stirbey herceg, Bratinanu Vintila és Averescu is. A főváros polgármestere a semmitőszék tag­jai, a tábornokok, a papság, az iskolák és hivatalok kiküldöttei, a diplomáciai kar, az ügyvédi kamara stb. stb. haladnak belátha­tatlan sorban. , A gyászmenet először az Atheneum mö­götti utcán haladt végig, majd a Bratianu bulevardon át a királyi palota elé vonul, ahol megfordul és a valósággal gyászba öl­töztetett Calea Victoriein folytatja útját. A! Calea Victoriein az összes gyászbahuzott lámpák égtek s a sok fekete lobogóval és fekete díszítéssel ngy tetszett mintha az egész utca egyetlen fekete drapériával! volna be­vonva. A pénzügyminisztériumnál, ahol az ut a Calea Victorieitől eltér, magas kande­láberek égtek. Az állomáson készen várta a különvonat a halotti menetet. Buzdugan! ugyanazzal a halottas vasúti kocsival szállították Faraoane­ba, amely annak idején Ferdinand király holttestét vitte Curtea de Argesbe. A koporsót a kormány tagjai, az egyes pártok és intézmények dele­gátusai is elkísérték. A temetés Faraoanéban csütörtökön reggel 10 órakor lesz, s ezután a kormány tagjai s a kiküldött képviselők azon­nal visszatérnek a fővárosiba. Ma reggel ti? órakor az összes templo­mokban gyászistentiszteleteket tartanak a ha­tóságok részvételével. Az uj kerületi beosztás Jugoszláviában ismét komoly zavarokat idézett elő (London, október 9.) A Times belgrádi le­velezője hosszabb cikket irt a nagy angol lapban a jugoszláviai alkotmányváltozásról és aa ország uj területi beosztásáról. A cikk szerint az uj beosztás általános és nagy csa­lódást keltett. Maguk a szervek is a parla­menti rendszer visszaállítását várták. A vi­szonyok a legkevésbé sem javultak meg s a szerb és horvát ellentétek változatlanul‘na­gyon nagyok, sőt a horvátok között újabb elégedetlenségre és elkeseredésre ad okot az, hogy történelmi kerületi határokat erőszako­san semmisítenek meg és horvát területeket olvasztanak be más középpont okhoz csatla­kozó bánságokba. A Times levelezője szerint az uj kerületi beosztás komoly bajok kutforrása lehet. A Daily Express munkatársa Londonban beszélgetést folytatott Péter montenegrói herceggel. A herceg panaszkodott, hogy a szövetségesek Montenegróval rosz- szabbul bántak el, mintha ellenséges terület lett volna. A szerbek lefoglalták a montenegrói királyi család magántulajdonát, műkincseit és bankszámláját, amiből semmit sem adtak vissza. Jugoszláv körök Londonban állan­dóan kémekkel figyeltetik, azonban ő ezek­kel nem törődik. Az intervju végén kijelen­tette, hogy szerinte a balkánon mindig lesz­nek háborúk, jelenleg a parázs csak izzik a hamu alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents