Keleti Ujság, 1929. október (12. évfolyam, 224-249. szám)

1929-10-11 / 232. szám

CIuj~KoIojuvár, 1929. október 11. Csätört&k ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 ívre 1200 lej, félévié 600 lej, negyed íwxe 800 lej, egyjiéra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Bierkeiztőeég és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 ás 3-64. XII. évfolyam 232-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON! 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér A nemzetgyűlés a régenstanács harmadik tagjául Constantin Sărăţeanu semmitőszéki szekció-elnököt választotta meg Ünnepélyes keretek között folyt le a régensváiaszíás aktusa Az uj régens 445 szavazatot kapott — A szociáldemokrata-párt feltünéstkeltő nyilatkozatot tett — Csak az utolsó órában jelen­tette be a miniszterelnök az uj régens kandidálását, aki meg­választása után azonnal letette az esküt Az egész ország mély részvéte mellett temették el az elhunyt Buzdugan régenst (Bukarest, október 9.) A nemzetgyűlés szerdán délután bárom órakor az elhnnyt Buzdugan régens helyére a régenstanács harmadik tagjául Constantin Sarateann sem­mitőszéki szekció elnököt választotta meg. A leadott 49S szavazat közül az újonnan megválasztott régens 445 szavazatot kapott. A többi szavazatok a következőképen osz­lottak meg: Presan tábornok 22, Károly ez-trónörökös 9, Jorga 1, Ratwestc scmmitö- széki elnök 8, és Bratiann Vintila 1 szavazatot kapott. A megválasztott régens letette az esküt Pimen moldvai metropoiita kezébe. Az ország életében rendkívüli fontossága esemény lefolyásáról a következőkben szá­molunk be: hozzuk el holtan, — válaszol komolyan Jorga. Minisztertanács A kormány tagjai kilenc órára minisz­tertanácsra ölnek össze. A tanácskozás tíz órakor ér véget s Man in miniszterelnök egyenesen Má­ria királyné és a két régens elé megy kihall gaitásra. Az audiencia 11 óráig tart. A folyósókon a Izgalmas (Bukarest, október 9.) Izgalmas napja volt tegnap Bukarestnek: az uj régens meg­választása és az elhunyt régens temetése. A liberális és az avereseánus pártok deklará­ciói s a kormánnyal szembeni ellenséges ma­gatartásuk, a sajtóban közölt jogi viták a királyi előjogoknak a kormány részéről tör­tént átvétele felett, a különböző kombinációk, a végsőkig fokozták a várakozást és az ér­deklődést az elkövetkező eseményekkel szem­ben. Ilyen Izgalmas hangulatban fiit össze szer­dán délelőtt a régens választó nemzet­gyűlés, amelynek a megnyitása tiz órára volt kitűz­ve, a képviselők azonban már jóval: előbb gyülekezni kezdtek. A magyar parlamenti csoport is csakhamar megérkezett, élén Bethlen György gróf pártelnökkel. Még senki sem tudja, hogy ki lesz a kor­mány hivatalos jelöltje. A folyósókon sza­tirikus megjegyzéseket lehet hallani, a de­mokrácia rovására. A helyzet valóban érde­kes. A nemzetgyűlés régenst választ és tiz órakor még a kormányzópárt tag­jai sem tudják, hogy a párt vrezető- sége kit fog javaslatba hozni. K tribünök zsúfolásig megtelnek. Megje­lenik az egész diplomáciai kar, ott van közöt­tük Magyari Antal magyar követ is pompás díszruhájában. A folyósókon csoportok ala­kulnak a nevezetesebb egyéniségek körül. A legtöbben Jorgát hallgatják. Jorga egy­szerű barna ruhájában jött el, s ruhája színe messze kitűnik a fekete frakkok tömegéből. Nagy gesztusokkal magyaráz és valóban ér­dekes kijelentéseket tesz. — Azt, hogy Maniu helyesen járt el, — mondja Jorga — ebben az alkotmányjogi kérdésben onnan látom, hogy a liberálisok, tiltakoznak, amig a liberálisok tiltakoznak, ad­hangulat dig Maniu biztos lehet afelől, hogy helyes és törvényes utón jár. A csoportban, amely Jorgát hallgatja, áll Mirto belügyi államtitkár is. — Én többet tudok, — folytatja Jorga, — mint amennyit önök tudnak. Hibát követnének el, lia Mária király­nét választanák régensnek. 'Valaki megkérdi, hogy mi a véleménye Károly extrónörökös esetleges jelöléséről.- Ha nem jött el, addig, amig élt, miért csoportok tovább beszélgetnek. Sterenek szo­katlanul jókedve van. Frissen, ruganyosa« sétál fel és le és ezt a magatartását mindjárt messzemenő kombinációk kisérik. Nemsokára Maniu visszaérkezik a kamarába és minisz­terelnöki dolgozó szobájába hívja Jorgát, akivel mintegy 10 percet tárgyal, majd Luput fogadja. Még mindig nem lehet tudni semmit. Megérkezik közben Mironescu kül­ügyminiszter, akit azonnal körülfognak' a képviselők és az újságírók s tőle tudakolják a kormány álláspontját. De ő sem tud sem­mit. Megemlítik neki. hogy őt is kombinál­ták. Mironescu mosolyog. Összeül a nemzetgyűlés Végre 11 óra 55 perckor hóna alatt hatal­mas dosszéval belép az ülésterembe Pop Csicsó. Pontban 12 órakor jönnek a kormány tagjai, élükön a miniszterelnökkel. Maniut nagy éljenzés és taps fogadja. Pop Csicsó elfoglalja az elnöki széket és halálos csendben az együttes ülést, nemzetgyűlésnek deklarálja. Megállapítja, hogy a képviselők és szenáto­rok a törvényben előirt számban vannak jelen és igy a gyűlés határozatképes. Beje­lenti, hogy a nemzetgyűlés feladata az uj ré­gens megválasztása, bizalmát fejezi ki abbau a tekintetben, hogy a gyűlés hivatása ma­gaslatán fog állani. Kéri, hogy olyan férfiút válasszanak, aki igazán érdemes ere a nehéz tisztségre és aki a pártok felett áll. Ezek után Pop Csicsó elparentálja az elhunyt régenst. hangsúlyozza, hogy Buzdu gan régeimben Románia egyik legna­gyobb fiát vesztette el, aki nagy munkaképességével, tudásával és iz2Ó hazaszeretetével felejthetetlen szolgá­latokat tett az országnak. Az elnök beszédét a kamara állva hallgatja végig. Pop Csicsó után Maniu lép a szószékre a kegyelete.*; szavakkal emlékezik meg az el­hunyt régens érdemeiről. Buzdugan régens 35 évig volt tagja a bírói testületnek és min­den protekció nélkül jutott a sémmitőszéki elnök magas állásába. Tetőtől-talpig em­ber volt, aki az ország nehéz perceiben bölca tanácsaival volt segítségére a régenstanács határozatainak. Buzdugan régens tradíciót kreált, amelyet a régenstanácsnak meg keil tartania. • Toncescn többségi képviselő a többség nevében mond rövid emlékbeszédet, majd Hans Otto Roth a németpárt nevében szólal fel. Kijelenti, hogy a romániai németség őszinte szívvel és szomorúsággal vesz részt a nemzet gyászában. Az elhunyt régensnek nagy érdemei vannak abban, hogy a régens- ség intézménye megerősödött. A németség meghajol az elhunyt régens emléke előtt. A Magyar Párt deklarációja A Magyar Párt nevében Bethlen György gróf, a párt elnöke a kővetkezőket mondja: — Tisztel^ Nemzetgyűlés. Buzdugan György régens halála őszinte megilletődést vál­tott ki Románia egész magyarságából. Fájlaljuk az [ember tragikus sorsát és fájlaljuk a. kiváló jogászt \aki 'gzéíeis Mai számunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents