Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-08 / 204. szám
A •'p * BT Ciaj-iioicMsvir, 1929. szeptember 8. LETlUFSJfc ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej. Panait Istrati riadója Egy világhírű román iró, akit a liberálisok kitiltottak az országból és aki talán nem csak kizárólag ezért, évek óta nem tette be a lábát hazájába, körülbelül nyolc-tiz nappal ezelőtt váratlanul Bukarestbe érkezett s bár igyekezett inkognitóját megőrizni, még sem tudott teljesen elrejtőzni az emberek elől s azt sem tudta eltitkolni, hogy órákon keresztül zárt ajtók mögött tanácskozott a belügyminiszterrel. Ez az iró, akinek világhíre valóban nem az a talmi dicsfény, amellyel a külföldön élő honfitárs sikereit a lokálpatriotizmus körül szokta ölelni — az olvasó bizonyára kitalálta már — Panait Istrati, Bo- main Bolland felfedezettje és a párisi közönség egyik felkapottabb szerzője. Érdekes volna megállapítani, hogy Panait Istratit a kormány hivta-e haza — hogy ezzel is demonstrálja a liberális reakció bukása után Romániába is beözönlő szabad levegőt — vagy pedig maga az iró gondolta úgy, hogy a nép kormánya, amely a demokrácia nevében vívta meg kormánybuktató harcát és ragadta -magához a kormány gyeplőit, szabadabb szellemet honosított meg országszerte és ebben az atmoszférában meg fogja találni a helyét a száműzött, hontalanságra Ítélt kölORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal; Piaţa Unirii (Főtér) 4 Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XIL évfolyam 204-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON 5 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér Nem kerü! az optáns ügy a Népszövetség elé A román és magyar delegátusok közvetlen tárgyalásokat folytatnak Géniben (Bukarest, szeptember 6.) Az optáns-ügy a népszövetségi tanács napirendje szerint pénteken szerepelt volna a tanács előtt. A Dimineaţa genfi értesülése szerint a román és a magyar delegációk közvetlen tárgyalásokat folytattak egymással s ennek során megállapodtak abban, hogy kérui fogják a tanácsot az ügynek a napirendről való lévé telére, mivel mind a két állam hajlandó a közvetlen tárgyalások újra felvételére. Henderson angol külügyminiszter a nép- szövetségi alapokmány revízióját ajánlotta Finnország a hágai nemzetközi bíróságnak felebbviteli fórummá emeléséi javasolja a döntőbírósági Ítéletek felülvizsgálására — Eriand Paneurópájáfól idegenkednek a németek lő is. Mondom, nem tudom, hogy az előzetes purparlék milyen vágányokon haladtak, noha szerény megítélésem szerint Panait Istrati esetében ezt tudni fontos volna. Tudniillik az az érzésünk, hogy egy kissé vakmerőség és az önkritika hiánya lett volna, ha a kormány kezdeményezte volna az elűzött költő visszahívását éppen a zsilvölgyi bá- nyászságra és a kormány liberális hírére is katasztrofális lupényi sortüz után és a temesvári tárgyalás küszöbén. Mert Panait Istrati* ha ugyan saját bevallása szerint is kiábrándult a kommunizmusból, de nem valószínű, hogy mentalitását, amely élénken in- klinál a proletárnyomoruságra és a lelketlen vérontásra, máról-holnapra megváltoztatta volna. Hiszen a véres erőszak fölötti felháborodás nem is a munkáspártok privilégiuma, hiába állítják a baloldali frakciók orgánumai az ellenkezőjét. Arról azonban fájdalommal le kell mondanunk, hogy ezt a szerintünk lényegbevágónak Ítélt részletkérdést kiderítsük. Tény az, hogy Panait Istrati hazajött s tény az is, hogy miután Vajda belügyminiszter ur órákon keresztül igyekezett belegyomrozni a nemzeti parasztpárti kormány tettekben jelentkező demokráciáját, a világhírű iró elment egy kis temesvári terepszemlére a miniszteri expozé gyakorlati ellenőrzésére. Hogy mit látott és mit tapasztalt a temesvári tárgyaláson Panait Istrati, arról abban a cikkben számol be, amelyet egy temesvári német lap hasábjain olvashattunk. Mindenesetre jellemző, hogy ugyanaz a Panait Istrati, aki Bukarestben nemcsak, hogy kitért minden nyilatkozatadás elől, hanem még a barátait sem szívesen ismerte meg, most vértezetlenül áll ki a fórumra, hogy nehány- hetes romániai impresszióiról őszintén beszámoljon. Különös, hogy a román iró vezércikkének hangja pompásan beleillik a kisebbségi orgánum hasábjaira és ha a parádés vendég nevét nem látnok a cikk alatt, bátran tulajdoníthatnék a cikk szerzőségét bármelyik kisebbségi publicistának. Pedig a Panait Istrati hangja nem a felelőtlen demagógé. hanem a hazáját szerető román jólmegfontolt, objektiv kritikája. Elmondja a cikk(Genf, szeptember 6.) A népszövetségi közgyűlésen az évi jelentés.további vitájában Prokope finn íó'ds^gátus elismeréssel illette a Népszövetség működését, amely a nehézségek ellenére jelentős lépésekkel vitte előre évről-évre feladatainak megoldását. Prokope ezután méltatta a Kellogg-egvezményt, amelynek hatásaként biztositottnak látja a leszerelés előkészítésének meggyorsítását. Prokope ezután bejelenti, hogy Finnország fenntartás nélkül csatlakozik a döntöbiráskodás általános okmányához. Végül kormánya nevében javaslatot terjeszt elő, amelyben a hágai állandó nemzetközi bíróságnak le lebbviteii fórummá emelését javasolja a nemzetek döntőbírósági Ítéleteinek felülvizsgálására. Henderson angol külügyminiszter volt a következő szónok. Örömmel vette tudomásul, hogy ezen a népszövetségi közgyűlésen is több eddig még nem csatlakozott állam is bejelentette hozzájárulását a döntőbíráskodás fakultativ zarándékához, mert ez egyik legfőbb biztosítéka lesz a világbékének és értékes eleme a biztonság elérésének. A lesszerelés kérdésében egyetért Brianddal s azt hangoztatja, hogy mindent el kel! követni abban az irányban, hogy uj háborúk kitörését intézményesen meg lehessen akadályozni. Emiatt szerinte a népszövetségi alapokmány hézagai revízió alá volnának veendők, <• mert a 13. és 16. szakaszok sikertelen döntőbírói ben. hogy ’ nem várt csodákat a nemzeti pa- rasztpárl kormányától, azt azonban elvárta, volna, hogy alkotmányosan uralkodjék. Ezzel szemben — mondja Panait Islrati — saját szemével győződött meg arról, hogy a rendőrség módszere most is ugyanaz, maradt, mint a Bratianu-uralom legszörnyübb napjaiban- „Emberek állnak a temesvári törvényszék előtt kékre zúzott arccal s a kék alá- futásokról a bíróság nem vesz tudomást, annál kevéshbé tesz ellene intézkedést, hogy a bratianisták által megteremtett sziguraneák leszokjanak régi módszereikről. Ez az, amit nem tudok és nem akarok elhallgatni az európai közvélemény elölt. Szeretném, ha közbelépés után számított három hőnap múltával bekövetkező időre a szemben álló feleknek szabadkezet engednek. Az egyezségokmányt összhangba kell hozni a Kellogg-egyezménnyel, amely a háborút törvényen kívül helyezte s csak a megtámadott félnek ismeri el védekező háborúját. (Genf, szeptember 6.) Briand páneurópai koncepcióját beavatottak szerint a németek idegenkedéssel fogadják, ami annak tulajdonitható, hogy a németek Amerikával előrehaladott gazdasági tárgyalásokat kezdettek s ezek lezárása a közeljövőben várható. Hia a megegyezést tényleg sikerül létrehozni, ez jelentékenyen meg fogja nehezíteni Briand tervének valóra váltását. Beavatott helyen biztosra veszik, hogy a közgyűlés vége előtt angol részről konkrét kezdeményezés történik az európai államok gazdasági közeledésének előmozdítására. Genfi jelentés szerint Scialoja olasz fődelegátus érzékenyen vette Briand beszédének azt a részét, amely bén az ifjúság háborúra nevelését kárhoztatta. Scialoja ahban a hiedelemben van, hogy Briand beszédének ezt a részét Olaszországnak adresszálta s emiatt neheztel a francia miniszterelnökre. Mint illetékes helyen kijelentették, a francia miniszterelnök elsősorban a német nemzetiek nevelési propagandájára és az orosz szovjet nevelési rendszerére célzott beszédében és ezért Scialoja érzékenységét alaptalannak tartják. tígy fognák fel írásomat, mint egy riadót." Idézzük még a cikkből a záró passzust: „Ha még a nemzeti parasztpárt uralma alatt is a liberális terrort gyakorolják, akkor én azonnal elhagyom az országot, hogy felvilágosítsam a külföldet arról, hogy hazámtól egyebet nem remélhet, mint faseizmust, vagy bol- sevizmust." Íme'ez a lényege Panait Istrati riadójának Nem uj, amit mond, hiszen ezt a riadót a kisebbségi sajtó már régen fújja anélkül, hogy meghallaná valaki Hogy ezt meghallják, az kétségtelen, de, hogy okulnak is rajta, ebben már nem vagyunk bizonyosak. Sz. E. M ai számunk 12 oldal
