Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-29 / 222. szám

iCttmBfaafe XII. ÉVF. 222. SZÁM. Ami az aafönah ö kerékpárnak a üummlakroncs az a ügaio^járöHok a Palma-sarok) ® j5» lökhárító az elasztikus kaucsuk, a test és az idegek kímélésére, a korai elíaraaas elleni védekezésre. Palma-sarku cipők sokáig tartják meg formájukat A védő és az államügyész összecsapása a Tuka-pörben (Pozsony, szeptember 27.) A Tuka-per pénteki tárgyalásán Bomsiczky államügyésn válaszolt a védők beszédeire és erélyes táma­dást intézett mindazok ellen a kifogások el­len, amelyeket a vizsgálat és a tárgyalás folytatásának módja ellen emeltek. Szünet után Kalla dr. védő mondotta el beszédét, amelyben hangsulyoztatta, hogy a Tuka el­len lefolytatott vizsgálat során nagyon sok dolog nem történt törvényes keretek között. Ahol a vádnak nincs bizonyitéka, ott azt sok beszéddel pótolja. Az államügyész lényeges részek fölött csak felületesen siklott át s egyáltalában nem indokolta azt például, hogy Belánszkyt miért nem helyezték vád alá. Az összes vádlottak felmentését kéri a bíróságtól. Weichert dr. védő rámutatott ar­ra, hogy a cseh nemzeti szocialisták 1928 ja­nuárjában interpellációban kérték a kor­mánytól Tuka biróság elé állítását állame!- lenes ténykedéséért s akkor a kormány azt válaszolta, hogy arra semmi oka sincs, noha a jelenlegi egész bizonyítási anyag a bécsi vallomások kivételével már a kezében volt. Ö is a vádlottak felmentését kéri. Szombaton a cseh milleniumi ünnepélyek miatt szünet, hétfőn Ottlik védő és Tuka mondják el be­szédeiket. 4 A felvidéki diákmozgalom az érsekujvári napok tükrében Beavatottak és nem beavatottak, fiatalok és öre­gek, felvidékiek és nem felvidékiek egyforma érdek­lődéssel tekintettek a csehszlovákiai magyar egyete­mi hallgatók IV. országos, érsekn.jvári kongresszusa elé. A felfokozott érdeklődést a nagy elvi és szemé­lyi harcok, újságcikkek, összeveszésekkel végződött békítő diákankétek, a pro- és kontra nyilatkozatok özöne okozta. Egyes sajtó-orgamimok pedig igyekez­tek kihasználni az ifjúság két táborba tömörülését 3 a magok kis céljai irányában igyekeztek a husadé- kot tovább mélyíteni. Az érsekujvári kongresszust megelőző hetekben már oda fajult a harc, hogy egy magyar szenátor nemzetárnlással vádolta meg az if­júság egyik csoportját, a sarlósokat. Igyekszem ob­jektiven felvázolni az ellentétek forrását. Lássak az egyik tábort, a sarlósokat. Mindössze huszonhat emberből áll ez a harcos kis tábor, de ez a huszonhat a szellemi kiválasztódás törvényei sze­rint a legkiválóbbakból tevődött össze. Tehát arisz­tokratikus alakulat és mint ilyen, diktatórikus is. A. Sarló célja egy u.j magyar ideológia megteremtése volt. Magához vonta a szociális kérdések, a magyar faji problémák, a társadalomiudomány iránt érdek­lődő fiukat. A Sarlóba való belépés kritériuma (mely tulajdonképpen formailag egy cserkészcsapat), nem valami világnézethez való lekötés, hiszen erős katho- likust és atheiatát egyformán találunk soraik között, nem valami nemzetorganizáció feltétlen hivése, nem is valamelyik társadalmi osztályhoz való tartozódás Az, hogy valaki tagja vagy nem tagjai a Sarlónak, azon dől el, hogy átérzi-e a magyar élet, a magyar társadalom átszervezésének szükségességét, hajlan­dó-e erőteljesen szakítani a régi ábrándokkal és a régi, beteg magyar ideológiával, átlátja-e az uj nem- zetorganizáció, a régi vármegye-politika átépítésének a szükségességéit Ez a harcos, kis condottiere csa­pat, mely a maga ideológiáját a leghevesebb haircok között, alakította ki, elindulásakor nbból indult ki, hogy a kisebbségi sors egész más nemzetorganizációt, mentalitást és haici taktikát követel. Számukra már a magyar állam nem volt személyes élmény, ők bele­születtek azokba a keretekbe, melyeket a történelem megszabott nekik, ők a magyarságot és a magyar­sághoz való tartozást, mint feltétlen adottságot is­merik el, de koncepciójukban a régi állaimeszmétől a népeszméhez, a Reichstnmtól a Volkst.urnhoz fordul­tak. Illetve, hogy szahatosan fejezzem ki magamat, mig a régiek és az őket támadók számára a magyar fajiságot a magyar államhoz való tartozás jelenti, addig ők a fajiságot a magyar kultúrában és nyelv- egységben látják. Nagyon jellemző rájuk az irreden­tizmusról való felfogásuk, melyet a radovi cseh diák­táborban fejtett ki a Sarlósok szellemi vezére. Sze­rintük kétféle magyar irredentizmus van. Az egyik, melyről legtöbb szó esik, tulajdonképpen nem tiszta egységre törekszik, hanem a magyarság mellett más nemzetiségünket is magában foglaló régi magyar ál­lam helyreállítását, kívánja. A másik irredentizmus, magától értetődő, ez az othnngráfiai irredentizmus, melynek már mélységes természeti okai vannak. A csorbítatlan nemzeti élet, a magyar nemzeti egység kívánsága olyan természeti erőtényező, mely uj adottságok között, uj történelmi alakot vehet fel, de soha el nem tűnhetik. Szerintük a régi magyar ál- lamirre.dentizmns el fog tűnni, mert a magyarság a maga kisebbségein keresztül a környező népekkel gazdasági és történelmi kiegyezésre tör s ennek kö­vetkeztében a régi államot alkotó gazdasági és tör­ténelmi tényezők uj feladatok felé futnak széjjel. A magyarság természetes etnográfiai irredentizmusa azonban az utódállamok nemzeti állameszméjével szemben mégis olyan feszitő erőt alkot, mely a Duna körüli kis államok közeledésén keresztül autonóm nemzeti egységek békés konföderációja felé gravi­tai. A masaryki cseb generáció differenciáló törek­vései után igy bontakozik ki egy uj magyar nemze­dék szintetizáló keleteurópai missziója. Kissé sokáig időztem a Sarlósoknak az irreden­tizmusról vallott felfogásuknál, azonban ez szüksé­ges volt, mert ez a Sarló ideológiájának a végső pontja.. Megérthetjük ebből, hogy a régi nemzedék és az ifjúságnak erősen tradicióhü csoportjai félre­magyarázták a Sarló céljait és az intrikák világában a nemzeti alapokról való lecsúszást látták a Sarló­sok uj ideológiájában, radikálizmust és kommuniz­must a szociális kérdésekkel való intenzív foglalko­zásban. A félreértést erősítette a „Sarlósok röpira­tának, a „Vetésinek harmadik száma is, melyben sok félreértésre alkalmas sor és sok homályos stílus­ban megirt cikk látott napvilágot. A félreértések másik forrásai a Sarlósok kisebbségi önvédelmi kon­cepciója volt, melyben sokan rejtett kommunista irányt láttak. A Sarlósok ugyanis azt mondják, hogy Csehszlovákiában a magyar kérdés nemsokára pro­letár kérdéssé fog válni. A termelő eszközök az ural­kodó államfaj kezében vannak és amennyiben ők harcolnak a termelőeszközök és a haszon igazságo­sabb elosztásáért, ezzel természetszerűleg az immár proletársorsba jutott magyarságon segítenek. A kongresszus ünnepélyes megnyitóján az üd­vözlések mind az ellentétek elsimításának vágyát tükrözték vissza. A kongresszus második napján, a vitagyülésekeu és a programmadó szemináriumi elő­adásokon tisztázódott részleteiben a felvidéki ifjúság programmja és ideológiája. Egymásután zajlottak le a szociális kérdésről, az ifjúság és tradícióról és az ifjúság és irodalomról szóló vitaelőadások. Ez utóbbi vitagyülésen történt meg az ünnepélyes kibékülés, amikor Kessler-Balogh Edgár kijelentette, hogy a magyar ifjúság nagy részének nincs más vágya, mint hogy segitsen a nehéz helyzetbe jutott magyarság sorsán és hogy szoros kapcsolatokat teremtsen min­den osztállyal, de különösen a mély faji erőket ma- 1 gában hordozó magyarsággal. A népnek az ifjúság a regősjárásokon (ameddig ezeket hatóságilag be nem tiltották), csak a népi gyökerekből kinőtt magyar kultúrát, tehát Petőfit, Czuczort, Aranyt, Benedek Eleket vitték ki. Beszédét a következő kibékülésre alkalmat adó szavakkal fejezte be: xizt az ifjúságot, mely magyarnak született, a magyar faji kultúrát ápolja fanatikus szeretettel s mely komoly, szociális munkát kiván végezni a magyarság minden érdeke védelmében, ezt az ifjúságot nem lehet magyarta­lansággal vádolni. A programmadó szemináriumi előadások (ugyanis a pozsonyi egyetemi hallgatók egy egyetemtől füg­getlenül, minden fakultás részére szemináriumot ál­lítottak fel) mind azt keresték, hogy a különböző pályákra menő magyar ifjúság, miképpen tudja ere­jét legjobban hasznosítani a köz érdekében, mikép­pen tudjon bekapcsolódni az egységes magyar műn- kába. Jogászoknak a kisebbségi jog, a nemzetgazda­ságtan és itt különösen a szövetkezetek eszméjének tanulmányozása és propagálása révén nyílik alka­lom erre, az orvosoknak szociálhygiéniai előadások és a nagy tömegbetegségek; vérbaj, tuberkulózis, alkohol elleni küzdés, a mérnököknek egy magyar mérnöki knlturprogramm kiépítése révén. Érdekes határozata volt a kongresszusnak, hogy a prágai menzát menzaszövetkezetté alakítja át és igy az adományokból befolyó, eddig improduktív összeget produktívvá alakítják át. Az érsekujvári napok bebizonyították egyfelől azt. hogy a magyarságunk mindent átfogni és áthi­dalni tudó erő, másfelől azt, hogy a felvidéki ifjú­ság. ha sokszor túlzásokba menve is, de keményen dolgozik egy jobb, mert szervezettebb, egy tisztább, mert egységesebb magyar jövő érdekében. A hare, a forrongás, ami a kongresszust megelőzte, a must­nak a forrongása volt. Az érsekujvári kongresszus után erősen hiszem, hogy pompás, erős magyar bor fog erjedni beiőie Albrecht Dezső,

Next

/
Thumbnails
Contents