Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-27 / 220. szám

500 LEI AJÁNDÉK MINDENKINEK, AKI JELENTKEZIK! MIRE KELL JELENTKEZNI ? Ön jelentkezik, hogy előfizetője lesz egy negyed évig a legszebb és legtarfalnaasabb miagya* rcviinek és folyóiratnak, mely közismerten és versenyen kivül a minden száma szenzáció, minden számában egy teljes színdarab, négy kottamelléklet és egy másfélszáz oldalas illusztrált lap — Ha V« évre 450 leiért előfizet, ingyen, ajándékképen kap egy régebbi V« évet, tehát 13 számot, melynek ára különben 520 lei. A 13 szám portójáért 50 teil kell beküldeni. — Ml A TEENDŐJE ? AdjoD lei a Keleti Újság könyv osztálya címére 500 leit postautalványon azonnal 1 — MIT KAP ? Kapja október 1-től december 31-ig betenkint a Színházi Életet (közte a kará csonyí albumot) és kap 13 régebbi számot ingyen azonnal. XII. BVF. 220. SZÁM. egy falufejlesztési tanfolyam keretében az irányt is megjelölte, amely felé vezetni kell gazdasági, kulturális és szociális téren a falu népét. E tanfolyamon részt vett a papo­kon, tanítókon, szövetkezeti vezetőkön kivül nemcsak az intelligens és értelmesebb kis­gazda osztály, hanem még a falusi nők is, akiknek a részére külön előadásokról is gon­doskodott az egyesület. A kisegzisztenciák gazdasági alapon való szervezése tehát mun­kába*- van, a falu népén és vezetőm van a sor, hogy az alkalmat megragadják és be­kapcsolódjanak Erdély legnagyobb és leg­demokratikusabb gazdatársadalmi érdek­képviseleti szervébe, az Erdélyi Gazdasági Egyesületbe és hogy ott alkotmányos formá­ban kifejthessék áldásos közérdekű tevé­kenységüket. A Vendégípari Munka­adók Országos Szövet­sége rendkívül sikerült kiállítást rendezett Te­mesváron (Temesvár, szeptember 25.) Ma nyilt meg a Vendégipari Munkaadók Országos Szövet­ségének kogresszusával kapcsolatos szakmai kiállítása. A ki állítás céljára a temesvári ke­reskedelmi és iparkamara sátorén helyisé­geit rendezték be, a célnak minden tekintet­ben megfelelően, anyagiban és munkásság­ban egyforma áldozatkészséget tanúsítva. A kiállítás dekorativ megrendezését két fiatal iparművész Modnyánszky László és Amberg Imre látta el, tehetséggel és Ízléssel. A kiál­lítás iránt, a nyomasztó gazdasági viszonyok ellenére igen széleskörű érdeklődés nyilvá­nult meg s csupán a rendelkezésre álló hely elégtelenségén múlott, hogy a szakma néhány képviselője kénytelen volt lemondani a kiállításban való részvételről. A kiállitás iránt megnyilvánuló hatalmas érdeklődés sürgető jele annak, hogy Temesvárnak min­tavásár helységre van szüksége és a régen 'tervezett uj mintavásár palotát fel kell épí­teni. A Vendégipari Munkaadók Országos Szö­vetségének kiállítása igy is jelentékeny ese­ménye a szakmának s magába öleli a ven­dégipar összes ágait, az élelmi cikkeken ki­vül a bor-, sörtermelés, likőrgyártás produk­tumait, valamint a romániai bútoripar, üveg, porcellán, evőeszköz, sütő és cukoripar és ás­ványvíz termelés nevezetességeit. A kiállításon a következő cégek és ter­melők állítottak ki. Muschong-koncern (Bu­ziás) szikvizzel, Dréher-sörgyár (Nagyvárad) Fekete esztergályos (Temesvár) csapokkal, Columbia (Bukarest—Temesvár) granimo- fonnal, hangerősitővel, Eckstein (Temesvár) rádióval, Goldraann órás (Temesvár) ven­déglőórákkal, Wellner ékszerész (Temesvár) evőeszközökkel, Philips—Dura (Temesvár) gádióval és hangszóróval, A. E. G. (Temes­vár) villany hűtőszekrényekkel és villanyos konybaberendezéssel, Berndorfer Silberwa renfabrik (Temesvár) evőeszközökkel. Vátz és Bogdán (Temesvár) tejtermékekkel, saj­tokkal, Martini—Rossi temesvári képviselete csemegeborokkal. Besco likőrgyár (Lúgos), Bozsank és Fiai (Temesvár) vas- és rézbuto- rokkat, Előpaitlaki viz (Brassó). Borlea Tibor (Temesvár) befőttekkel, Roman (Szászsebes) szállodai patentekkel, Adeimann (Berlin) sonkafőző gépekkel, Meheil Lámpagyár (Te- mesváir). Hess Linóleum (Temesvár), Apel- hauer hordógyár, Löwei (Arad) konyhafel­szerelés, Oberländer billiárdasztalokkal, dr. Urbartu (Bukarest) likőrökkel, Bürger (Bras­só) likőrökkel, Lippai-viz, Tungsramm—Sten- dard (Temesvár) rádióval, Matild-viz (Bras­só), Rossiescu háziszöttessel, Moldován tü­körgyár (Temesvár), Kemény (Lloyd kávé­házi hideg büffével, Ecker bútorgyár (Te­mesvár) és még számos szakmai vállalat. A kiállitás külön borkóstolót bocsátott a gazdák rendelkezésére, a Dreher sörgyár in­gyen sörrel, az Aranyszarvas vendéglő in­gyen fjüffével kedveskedik a kiállitás vendé* geinek. A kiállitás részletes ismertetésére vissza- 1 érünk. Megalakult a Háromszékme; yei Gazdasági Egyesület Székelyföld kisgazda népe a. sepsiszent­györgyi gazdahéten minden ékes szólásnál és demagóg szólamoknál szebben és hango­sabban tett tanúbizonyságot, gazdahuségé- ről, egységéről és igaz székely becsülettel való élniakarásáról. Ötven éves jubileumát ünnepelte a múlt héten Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Muzeum, amely Három­szék, Csik és Udvarhelyvármegyék tulajdo­na. Ennek a bárom vármegyének a kulturá­lis ünnepét használta fel az Erdélyi Gazda­sági Egylet arra, hogy a székely földmiveiő nép, székely kisiparosok, székely munkások, székely inasok, egyszóval a székely termelők produktumait bemutassa agy impozáns ki­állítás keretében és az Udvarhely és Csik- vármegyei Gazdasági Egylet mellé meg­szervezze a háromszékvármegyei kisgazdá­kat is. A Háromszékvármegyei Gazdasági Egy­let szervező gyűlésén a kisgazdák nagy szá­ma mellett ott voltak a háromszék és szom­szédos vármegyebeli szövetkezetek és gazda­körök képviselői is csaknem teljes számban, Kifejezésre óhajtván juttatni ezzel, hogy minden székely kisgazdának egy tömör gaz­datársadalmi szervbe való bekapcsolását kí­vánja az egész székely gazda közvélemény. Az Erdélyi Gazdasági Egylet folyó évi feb­ruár hó 2-i gazdaértekezlete kimondotta a kisgazdák demokratikus és önkormányzati alapon való szervezésének szükséges voltát és ennek az intenciónak megfelelően a nagy­számban jelen volt kisgazdák és képviselőik egyhangúlag elhatározták, hogy részben a meglevő szövetkezetek és gazdakörök, rész­ben pedig az újonnan alakítandó gazdakö­rök utján megszervezik a háromszékvárme­gyei kisgazdákat. A szervezés munkájának vezetésére ideiglenes megbízatással egy bi­zottságot küldöttek ki és az egyesület végle­ges vezetőit a nép fogja megválasztani. A székely kisgazdákban van annyi erő, energia öntudat és kitartás, hogy elhatározásukat keresztül tudják vinni és ha Erdélynek, sőt, Magyarországnak is annyi kiváló vezető egyéniséget adott, ki fogja tudni termelni és választani a maga soraiból a leghivatot- tabb és iegreátermettebb vezetőket. Mint ahogy meg vannak a kisiparosok és kiske­reskedők szervezetei, meg kell teremteni a kisgazdák szervezeteit is. Erdélynek csak­nem minden hegyén és völgyén mások a nép szokásai, mások az igények és lehetősé­gek. Az igazi demokrácia csak akkor érvé­nyesülhet, ha minden vidék gazdanépe ma­ga választja vezetőit, maga irányítja sor­sát és nem megy a jelszavakkal dobálózó és öncélokat szolgáló népboldogitók üres lár­mája után. Az Erdélyi Gazdasági Egylet KÖZGAZDASÁG A kisgazda társadalom szervezkedése

Next

/
Thumbnails
Contents