Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-27 / 220. szám
Xll. ÉVE. 220. SZÁM. 3 irmsyriEBgaa mm .’mmmmmmmmm A Népszövetség felhívta a román kormányt, hogy a csíki magánjavakra vonatkozó memorandumát október 3-ig nyújtsa be (Bukarest, szeptember 25.) A Curentul i értesülése szerint a Népszövetség átiratot ; intézett a román kormányhoz, amelyben kéri, hogy október 3-ig a kormány terjessze be a csíki magánjavakra és a magánjavak régi tulajdonosainak igényeire vonatkozó memorandumát. Az értesüléshez, a Curentul a következő megjegyzéseket teszi: — A ceikmegyei határőrvidéki ezred 62.000 holdas vagyonnal rendelkezett (erdők, legelők, ingatlanok stb.), amelyeket első fokon kisajátitottaknak jelentettek ki. Az agI rár bizottság megsemmisítette ezt a kisajá- ' titási határozatot, úgy fogva fel a dolgot, hogy ez a vagyon jogszerint a román államot illeti meg, mint a volt osztrák-magyar monarchia örökösét s igy nem volt szükség további kisajátításra, ügy véleményezte az ügyet, hogy a területeket mégis osszák szét. A vagyon háromnegyed részét már szót is osztották az illető községeknek. A román kormány a fölmivelésügyi minisztérium utján dolgozik a memorandumon, hogy azt október 3-ig Genf be küldhesse. ff Zongorázik S S Hegedül Kottaszükségletét az ország zenemüközpout- jánál szerezheti be a legjobban. Egy levelezőlapon való megrendeléssel a szükséges zenemüvet postafordultával kézhez kapja. Jegyzékek ingyen. Cim Moravetz kottaközpont, Timişoara. felsőbb hadseregparancsnokságot alakítanak, amely úgy a német, mint a francia hadsereg fölött rendelkezik. A főparancsnokság tábornokainak joguk van arra, hogy a német és francia hadsereg bármely alakulatát megtekinthessék. Később a belga hadsereget is belevonják a katonai egyezménybe. 3. Franciaország kiüriti a megszállt német területeket. 4. A jóvátétel! kérdés rendezését egyelőre változatlanul hagyják. 5. Lengyelország visszaadja Németországnak Danzigot és a porosz korridort. 6. A szövetségi szerződés aláírásával a versaillesi szerződés automatikusan érvényét veszti. 7. A szövetségi szerződés aláírásával a háborús bűnösség kérdése egy szer sminden- korra elintézést nyert. Közös katonai érdekközösséget akartak létesíteni a francia-német jobboldaliak politikusok Poincare érdekes nyilatkozatot tett a francia-német magántárgyaiásairól (Páris, szeptember 25.) A berlini Acht- uhrblatt leleplező cikkére, amely — amint ismeretes — a francia és a német jobboldaliak tárgyalásairól rántotta le a leplet — a nagybeteg Poincaré nyilatkozatot tett közzé a párisi Echo de Paris-ban. Németország és Franciaország kölcsönösen j garantálják egymás európai határait, min- 1 den harmadik oldalról jövő támadás ellen. A francia és a német hadsereg aránya 5:3 lesz. Német és francia tábornokokból legAz arabok ismét megtámadtak egy Palesztinái zsidó községet Poincaré kijelenti, hogy Recbberg gyárossal két ízben tárgyalt a fran- cia-némt közeledésről, azonban csak általános jellegű kérdéseket beszéltek meg. Rechberg és a vele kapcsolatos körök sem vele, sem senki mással Franciaországban nem létesítettek semminemű, legkevésbé katonai jellegű megállapodást. (Berlin, szeptember 25.) Az Achtuhr- blatt szerint a német és a francia politikusok a következő szerződéstervezetet dolgozták ki: 1. A német és a francia nehézipar érdek- közösségre lép. 2. Katonai érdekközösséget létesítenek a francia és a német hadsereg között is. (London, szeptember 25.) Az Eevening Standard a kormánycáfolatokkal szemben fenntartja azt a közlését, hogy az angol kormány le akar mondani Palesztina-mandá- tumáról. A lap szerint a közelmúlt véres eseményeitől eltekintve Angliának rengeteg anyagi áldozatába került a mandátum s ezért szívesen venné, ha megszabadulhatna ; attól. Valószínűnek tartják, hogy a mandátu- j mot az Fszakamerikai Egyesült Államok I kapják meg. (London, szeptember 25.) Jeruzsálem! jelentés szerint Kfar Jeladin helységet ar&b bandák megtámadták. Az arabok megölték a szolgálatot teljesítő éjjeli őrt ■ a lakosság házi állatait elhajtották. A támadók a telefonvezetékeket is elvágták s igy kellő időben nem küldhették segítséget a ezorongatotttak védelmére. A csapatok most már útban vannak Kfar Jeladin felé. kelt engem Tagore falufejlesztő telepe, Shrini- ketan. Amikor megtudtam, hogy a költő, gondolkodó, életmüvész Tagore még arról az egyről sem felejtkezett meg, amiről a legtöbb költő, gondolkodó és életmüvész a leggyakrabban tudomást sem szerez, örömöm alig ismert határt. — íme az ember, imigyen fontam számára az elismerés koszorúját, aki tudja, melyik végét kell a munkának megfognia, ö nem hányja a kormány szemére, hogy hagyja a falut tönkremenni. ő nem intéz szózatot a társadalomhoz, hogy mentse meg a falut, mert a falu India, s ha az megríyomorodik. India nyomorodik meg. Ő még azzal sem elégszik meg, hogy a szükséges népvédelmi munka megtanulására iskolát állítson föl. ő maga is beáll a munkások közé. Annak a tiz-tizenkét falunak, amelyik ott terül el a telepe szomszédságában, neki kell megmutatnia az emberibb élet lehetőségeit. Nyomban kórházat állít föl s fizetett orvost alkalmaz. Ingyen szolgáltatja a gyógyszereket is. A falvak ifjait megszervezi, a nádasokat, a betegségeket terjesztő szúnyogok fészkeit fölégetteti, a viztartó medencéket kitisztittatja. Fonó- és szövőtanfolyamot indít meg. S hogy a falvak lakosainak gazdasági tudását is növelje, baromfitenyészettel. tehenészettel, konyhakertészettel, gyümöl- csészettel s egy bőrt megmunkáló műhellyel egészíti ki a telepet. Mindezek vevzetésére szakembereket alkalmaz, akik nemcsak a falusiaknak nyújtják a szükséges fölvilágositásokat, hanem tanulókat is képeznek ki a további és szélesebb- körü munka végzésére. Egy egész délután barangoltam Surul-ban, az egyik közeli faluban. Rizsszalmával fedett sárkunyhók s kezdetleges gazdasági épületek tűntek elő elszórtan a banánfák között. Egyre- másra óriási, párszáz méter kerületű vízmedencékre bukkantam. Ez a vidék különösen vizsze- gény; folyóknak hirük sincs erre felé; a lakosság igy biztosítja az ivásra, főzésre, mosdásra, fürdésre és mosásra szükséges vizet az egész esztendőre. Júliustól szeptemberig a monszun szél meghozza az esőt, akkor megtelnek a medencék tiz-tizenöt méter mélységig. De március vége felé, amikorra az én látogatásom esett, már több medence egészen kiszáradott. Mondják, hogy ivásra egy külön, védettebb helyen ásott medence szolgál: ez hihető is: én azonban bizonyos elszörnyedéssel tapasztaltam, hogy nemcsak a vizhordó asszonyok, de a község állatai is abban a fölzavart, undorító vízben fürödnek, amelyből rézkorsókkal valamilyen célra vizet merítenek (Rossz érzésemet csak az a körülmény tudta bizonyos fokú örömmé átváltoztatni, hogy sikerült egy asszonyt fürdése közben meglesnem Oh, a barna test gazdag szépsége, amint a fehér lepel róla lehullott! Egész keleti utazásom közben csak ezt sajnáltam, hogy előttem, aki sem festőművész, sem átlag-férfi nem voltam, az emberi test gazdag költészete majdnem ismeretlen maradt.) Az esős évszak alatt rizst termel a falu; az esztendő többi részében koplal és tétlen ül. Az éhezés nyilván látszott is emberen, állaton. Egy kopasz kutya, amelyiket megnyuzni sem kellett volna, mert egyéb sem volt, csak bőr, hihetetlen fáradsággal rám vakkantott egy néhányszor. Az egész faluban csak két szép épületet láttam; az egyik a földesur kúriája, a másik pedig a templom volt. A földesuraság intézményét alig száz éve az angol hódítók honosították meg. Hogy megkíméljék magukat az adószedés kellemetlenségeitől, kiadták az adóbehajtás jogát bizonyos arra önként vállalkozó egyéneknek, akiktől ők bizonyos egyszer s mindenkorra meghatározott összegű átalányt követelnek minden esztendőben. Ők jól jártak, ez kétségtelen; de hogy a zamindárok sem károsodtak, ezt többek között ez a fehérre meszelt, oszlopos, jó karban tartott épület is bizonyította A templom hasonlított egy fölállított, takarékosan a lehetőségig elhasznált, óriási ceruzához, Tekintve, hogy tömcr agyagból készült s mmmmm az alapja alig volt több pár négyzetméternél, abba belépni nem lehetett. Annál több gyönyörűséget nyújtott a külsejét teljesen beborító ter- racota díszítés. Élet volt azokban a domborművű alakokban. A zamindár fia, aki valahogy mellém szegődött, sóhajtva jegyezte meg: Ilyen szép templomok mostanában nem épülnek, mert az Isten már rég eltávozott közülünk. — Hát ha neki is oka volt panaszra, akkor el kellett hinnem, hogy a dolgok csakugyan rosszul állanak. E kirándulás után a Rabindranath Tagore emberi arcképe teljessé vált előttem. Ameddig csak a költőt, a versfaragót becsültem benne, aki a lelkiem kapuját csodákra nyitogatta, addig kedvemet tölthettem abban, hogy öt a világ többi nagy költőihez mérjem. De az, akinek érdeklődése beborítja az egész életet, aki a falu sorsát éppen annyira a szivén viseli, mint a felnövő gyermekét, aki egy személyben költő, filozófus, zeneszerző, nevelő, tár- sadalom-ujitó, családapa, szent, barát, tudós és hivő. az túlnőtt a rész-emberek körén, az a Havelock Ellisek fajtájából való egészségesen egész ember, életmüvész. Tagore-t az teszi teljes emberré, hogy értelmének fejlődöttsége elérte azt a fokot, amelyen a lélek egyensúlya újra helyreállhat. Ha az értelme csak egy kicsit fejletlenebb lenne, megvetéssel ölné meg magában a gyermeket, a művészt, mint e világ legtöbb tudósa, aki a költészetet hiábavalónak, üresnek, hazugnak tartja. Ha az értelme csak egy kicsit fejletlenebb lenne, hite sem lehetne, mint a legtöbb tudósnak, aki e világ valóságát csak képletek szerint tudja elképzelni. De mert az értelme, mint a virág életműködése, tökéletes, a sok rétegű, gazdag emberi félek megnyilatkozhatik benne a maga teljességében, ő nem veit gátat a lelke apró folyóinak; azok szabadon rohanhatnak előre; mégis mindegyik tökéletes belső elrendezéssel a tenger, a végső egység felé tart.
