Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-02 / 199. szám
20 A „KELETI ÚJSÁG“ vasárnapi melléklete XI1. ÉVF. 199. SZÁM. A sportember A sportember, ha alkarjuk, h!a nem, egyértelműbb és korszerűbb tipusa napjainknak, mint bármelyik' más. Lényegét és természetét e típusnak1 sokféleképen magyarázzák s a különböző magyarázatokba^ a sportember nem mindig szimpatikus. Vannak, akik elítélik, kiálllha- tteltíamniaJk és lehetietüeniniek mimősiiták. Tévednek. A típus e-gy olyan általános és egyeteme® em- berfarjtámak a válltoziaitia, aimát leigjujabb napjaink valósága termeli. Gyökeres 'és .természetes jelenség. Nem midló divat terméke, de az önök emberinek egy napjainCdbam megérett hajtása. # I I Semmiféle tekintetben nem követ el hamisítást az, aki napjaink általános jellegét firtatva, átmenetűnek minősíti. Átmenetnek egy gazdaságilag és szellemileg szervezettebb s ezért magasabb rendű állapaljba. Napjaink persze a különböző törekvések kereszttüzében; mi'nden megálllapcdtteág hijján valn. Napjaink a kul- t.UTa semmiféle területén sem bír határozott arculattal. Minden erj'ed és forrong benne«. Átmeneti1. Tartalmazza' még az elmúló régit, de töuekvéseábein s ereje csopertosulásai/bain már benne van a kövekoző uj, _persze még kitisztulatlam állapotban. Ennek az átmeneti időnek átmeneti az embertípusa, is. Ezt az átmeneti embertípust, egy német filozofi1«, Keyserling soff őr típusnak ner vezi s érti allulfia azt az erőlsi enengiiáju gyors határozó- ée tájékiozóllaápeisségü, a minit) ő mondja .„technizált primitiv iembert“, ki a hosz- szu századok szellemű miunkájámiak gydiaruölese- ként létrejött 'technika alkotásaiban nem a szellemi erőfeszítést, a saellemi cselekedetet érzi es értékeli, áraméin ataokat természetes, magától értetődő, szánté a természet tárgyaival egynemű, kész valóságnak veszi, melyeknek csupán korlátjain fejlődési lehetőségei árckklik, nem pedig mint a múlt embertípusát, azok elméleti, tudományos lényegei Keyserling felfogása, szerint ez az uj ember, aki a viliiig uj gazdasági, technikai és szellemi UiegszeuTezésén dolgozik, amelyből azután létrejön az az atmoszférái, mely fél váll jia az átonenet korát ,és az átmentet emberét. Rövid pár szóval közöltük előbbiekben .a mai ember sok irányban táiMázó természetét, főleg azc-tü, hogy a speytember tEpnsániak általános érteimét adjuk. Ebben az összefüggésben viszont a sportember líipns a mai nép mozgalmak nam egy véletlen felmerült jelensége, de természetes tünete é's korszerű összefoglalása speciális téren ®ok 'olyan egyetemes orőnbk, mely az universáJfis porandon az egész emberiség életében dolgozik. Ha u. i. ® kor egyebein es emberfajtája a technizált primiltiv omber, úgy emnek az ‘egyetemes fajtának tegyük lecsapódása a sporttipus. Társadalmi, szociális tünete annak az erőjátéknak, mely £> vajúdó, jküz- ködő kor forrongó aláküiat'ait a letisztult harmonikus, egyéilí.elmü életformák borába mtenlti át. Ebben á teüdnte eben i _bármily paradoxul hangzik .is _ a .sportember azzal a történeti embertípussal basonlitbató össze., amelyik á ke- desztétnység (első KEáztadabban erdők és begyek •magányába vonuttt. A kereszténység megszervezése folyamán ebből a fajtából lett ja szerzetes, fai a faeresatléiniy kulliturámák mindemkép határozott1 ids ellentmondáisnélküli tipusa, ftlldtve ifeprezen'tiánaa. A spor tóm bér tipusa a is ilyen irányban jfog ikitisztulnjl a jövő folyamán e valami ideáké emberfajta, lesz valaha bedőlte. Ma még az anéínálk és tribünök embere mámoros és elragadtatott nézője és cselekvő je az emberi test »ftV»9+fr»IU** és emberj. küzdelem ősi érd'ekfit kiváltó játékainak, 1 _ idegzetében, törekvéseiben s magának a dolognak, , ;a sportnak: term érzetében azonban olyan indiitébokat hord, melyek a kor leghaitaHmaaaibb és legpempsebb cincire utalnak... S jól jegyezzük meg: blyam (magában a mindennapi élet kenetében), ahol közvdfjemebhül fenni ki eredményeit, minden, (intézményes akciónál... A spotíiVtevékenység fenti gondolatokat (az univerzális kultúra felé való haladás 'adottságát) igazoló jegye például az, hogy annyira egyetemes jellegű _ llévén az emberi test az anyaga, — hogy mindenféle foglalkozással és osztályhelyzettel megfér. Nincs osztályszelleme. Nem ennek vagy amannak az osztálynak a privilégiuma. Ezért azután mindenütt találkozni vele. Az orvos, a hivatalnok, a munkás a sportarénában elveszti osztálybeli, faji és müvelődöttségi jellegét s olyasmit csinál, ami ben csak ember, tiszta ember, anélkül, hogy valami komplikációkat okozó társadalmi ellentéteket mutatna fel, — ugyanakkor azonban a legvalóságosabb ember, testi életének, energiáinak legteljesebb, legegészségesebb és legtermészetesebb kiélője. Ebben a tekintetben tehát az sportember tipikus tevékenysége révén egy olyan követelményt él ki száz százalékosan, mely napjaink legjobb ideológiáinak még mindig beváltatlan követelése: a társadalmi nivellálódás politikai és életeszményét. A sportaréna az első hely, ahol együttműködésben valósul meg az egyenlőség egyetemes elve. A sporttevékenység kiélési környezetében nincs rang és származás. A sportszenvedélynek van tehát pozitiv szociális haszna: nevelés és példaadás s egy szűk felületen megvalósulás a társadalmi kiegyenlítődés nagy, korszerű mozgalmában. Ez azonban csak az egyik: van még egy előbbivel együtt járó szociológiailag felbecsülhetetlen érdeme: a különböző osztálymorál s azok csökevényei- nek eltüntetése, illetve feleslegességük tudatosítása. A sport igazi szelleme szerint szabad emberek küzdelme a saját maguk megállapította fegyelem alatt. A sporttevékenységek arénájában nem a mai társadalom sokszor helytelen befolyások hatása alatt álló fegyelme az irányadó. A sporttevékenységet nem az osztályrang szelleme szabályozza, hanem az eredmény s a szóbanforgó sporttevékenység sajátos természetében rejlő törvény. Ennek a tulajdonságnak igazi becsét csak akkor honorálhatjuk igazán, ha ráeszmélünk ennek igazi jelentésére, vagyis arra, hogy a társadalmi együttműködésnek van a mainál szabadabb és egészségesebb formája. Ebben a tekintetben a sporttevékenység területein már érvényesül az embernek az a szociális szerepe, melyért a korabeli állam és társadalomelméletek teoretikusan és politikailag küzdenek, a vezető nélküli társadalom ma még utópisztikus koncepcióiban... Ezért azután nehéz kiállhatatlannak és lelketlennek minősítenünk akár a sportembert, akár a sport- tevékenységet. Az élet hatalmas és igéző szövevényében minden összefügg mindennel. A sportember (persze a józan értelmében véve) nem egy divatos „tömegőrület” jeelnsége, hanem úgy cselekvő, mint szemlélő formájában egy vágy és egy diszpozíció kiélése. Vágy a társadalmilag teljesen szabad ember életformájára és diszpozíció ennek az életformának a kiélési lehetőségeire. így azután a sportember, bár mutatkozásának sok a giz-gaza, a testkultúra természetes fentartásán kívül, ha nem is tudatosan, de tömegmozgalom keretében egy uj népi és társadalmi ethosz kialakulásán dogozik. Ez a népi és társadalmi ethosz Európa különböző társadalmi rébegeződésü országaiban különböző méretekben terjed napjainkban. Aki figyelemmel kisérte a sport általános mozgalmainak hullámzását, az látja, hogy a sport és a szociális mozgalmak között nagyon erős az összefüggés. Mindig ott és akikor volt a legeredményesebb minden tekintetben, ahol a sport igazi szellemének megfelelő jobb társadalmi célkitűzések is a megvalósulás irányában a leghatásosabban működtek. Amilyen mértékben közeledik valamely ország vagy nép a demokratikus életberendezések felé, oly mértékben nő a sport térfoglalása. (G. G.) Uj 8900 folyómiter 7—9 kg., használt ■VASÚTI SÍNT■ megvételre, vagy 3 évi használatra keresünk. Ajánlatok „Iparvasut“ jeligére a „Keleti Újság“kiadóhivatalába kéretnek. — Fizetésképtelenségeket gyorsan egyeztet HIRSCH DAVID Braşov Sir. Porţii (Kapu-utca) 31. Megbízhatóságáról 33 év óta előnyösen ismert. Iparigazolványos kereskedelmi ügynök. HOTEL ltf-YORK í — C LII 3| GRAND HOTEL. =** Újonnan berendezve és átalakítva. Tiszta, elegáns, olcsó szobák, minden comforttal ellátva. Központi fűtés ! Uj szakszerű vezetés. // Telefon és fürdő. // Figyelmes kiszolgálás !!