Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-02 / 199. szám
Xll. ÉVF.. 199. SZÁM A „KELETI ÜJSAG“ vasárnapi melléklete 21 Téli ballada Irta: Éliás Endre I. A vézna, kis házmestereié percekig bajlódott már a sötétben a mély pincelakás ajtajával, de fagyott ujjaival sehogy sem tudta a zárba illeszteni a kulcsot. Letette baljáról a vastag, barna kendőbe burkolt kisfiút is s két kézzel igyekezett kitapogatni a kulcslyukat. De még igy sem sikerült. Kemény, szokatlan erős január volt, csontos repesztő, dermedt hideg. Könnyű, játékos villáival a kis nyaralótelep egészen elmerült a hóban. Szél nem fújt, mozdulatlan csönd feküdt a tetőkön, nehány kémény vékonyan bod- rozta a vacsora füstjét, a magasban érzéktelenül ragyogtak az ezüstös, téli csillagok. A kisfiú tehetetlenül topogott ormótlan cipőiben, a kendő is húzta, a hideg is marta, halkan, egyre erősödve sirni kezdett. A kulcs végre benn volt a zárban, a retesz kelletlenül megcsikordult. Az asszony gügyögve, csititgatva hajolt a kisfiúhoz, felemelte a karjára, lenyomta a kilincset, de fenn a villában ekkor kinyilt egy ablakszámy, a keskeny nyílásban megjelent a háziasszony feje: _Balogné... maga az 1 Már azt hittem, betörök... ! A kövér, német nő egy idő óta betörőktől félt. Nyáron mindig teli volt a villája emberekkel, minden kiadható szobát kiadott az idetévedő jópénzü nyaralóknak. De ilyenkor 'télen, magára maradt, ránehezedett a magány, a tétlenség, az unalom. Egy kicsit az ideges félelem is. A magányos nők oktalan félelmével ellentétben azonban valahogy nem az életét féltette: nem, nem! A kamarája, a pincéje, a padlása körül forgott monden gondolata. Német volt. A házmesterné alázatosan köszönt,- de ő nem is hallotta a halk szavakat, mérgesen csattant fel: _ Micsoda rend ez már megint? Hol jár ilyen sokáig ? Ma háromszor is voltam lenn, egyszer sem volt otthon! A házmesterné félénken védekezett: _ Hideg van, nem tudok fűteni... nincsen fám, még az ételt is spirituszlángon főzöm, a kisgyerek fázik, napközben átmegyünk a szomszédba melegedni. _ Melegedni... melegedni...! Takarja be és a gyereknek melege lesz! Nekem azonban maga ne járjon mindig, üljön néha otthon is. Azért tartok házmestereiét, hogy vigyázzon a villámra! A vézna, kis házmestereié nem felelt, magához szorította a kisgyereket, mozdulatlanul állt. Néhány pillanatra csend támadt. — Kinyitotta már az ajtót? _kérdezte aztán jóval szelidebben a háziasszony. A házmesterné készségesen nézett fel: _ Ki... — Akkor adja csak ide a kulcsot... Én elvesztettem az ebédlő kulcsát, de a magáé zárja azt is... majd holnap délelőtt visszaadom! A házmesterné engedelmesen, gondolkodás nélkül nyújtotta fel a kulcsot, nem mert ellenkezni. fc az ablak becsukódott. 2. Ültek a konyhában, a hideg tűzhely mellett: a kisfiú vastagon bepólyálva, de még igy is didergőit, az asszony sápadtan, gondoktól ütötten, tehetetlenül. Délelőtt fenn volt a háziasszonynál, kérte a kulcsot. S még most is a fülében cseng a gúnyos hang: — Minek maguknak kulcs? Magukhoz úgysem jön senki... Nem kell félni, nem kell bezárkózni ! A szegénység a legjobb zár. Megvéd minden ellen. És nem adta a kulcsot. A szegénység a legjobb zár... és ők most itt ülnek, a hidegben, tehetetlenül, otthon. Nem tudnak elmozdulni, nem lehet átmenni a szomszédba melegedni. Nem lehet... nem lehet... Mert nincsen kulcs s az ajtó mégsem maradhat nyitva. ■ ...... Ide vannak láncolva, otthon kell maradni. Ültek..,. És .a vézna kis asszony felsirt. Most világosodott csali meg agyában az átlátszó terv: miért is kérte el tegnap este a háziasszony a kulcsot, mit is akart vele! Hogy ne mozdulhassanak, hogy mindig otthon legyenek, hogy őrizzék ezt a nyomorult, kis villát. S jól is számított, mert ezzel a nyitott ajtóval jobban idezárta őket, mint a legerősebb lakattal. Idezárta: a hideghez, a betegséghez, a télhez. A fütetlen szobához. És meghűlnek... mert valaki egyedül van, rémeket lát, unatkozik... Iszonyú! A keze ökölbe szorult s fel akart ugrani: felrohanni ahoz a lelketlen, ostoba banyához. Sirni, könyörögni, fenyegetőzni! De azután... nem, mégsem ment. Mégis maradt. Eszébe jutott: a hc.,nsszony most nem bocsát aná be. Aludni fog. Nyugodtan aludni: mert őrzik. És ő lehajtotta a fejét... Benzin szétosztok Benzinmérők tűsek és sxáflit- katófa, villamos vagy kézi kezelésre. 2m ClOnySs fizetési fettételek!! Keresek ärdäüy ré- ss/ira képviselőket. Inginer 8! EX. VflRÜ BaCURESTI Sfraás Oeceöal Sto. g, n saEsfe;. MAUR L Ca tunNM no- IS IGESZS161S C VILÁGHÍRŰ GYáRYMáRYT APÁRIZSll818"AUP!T0TT GYÁR KISÜTI •f~- ' P B ff» ÍGÉRŐT KAPHATÓ
