Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)
1929-09-26 / 219. szám
4 Xll. ÉVF. 219. SZÁM. SVÁJCI NAPLÓ LUZERN Luíern. Varnak, akik est tartják, hog^y Svájc legszebb városa. Goethe is efféléket emleget, Wagner Richard is szívesen dolgozgatott e városban. Az, aki a Bemer Oberlandot járja, éppen úgy nem kerülheti el Luzernét sem, mint Interlakent E két város, hogy úgy mondjuk, egy tőről fakadt és még sem hasonlít egyik a másikhoz. Ugyanaz a melódia, csak Interlaken durban, Luzern pedig mollban. És a tempójuk más. Hasonlítanak egymáshoz, ugyanaz a táj, ugyanaz a kolompos, hóvirágos alpesi hangulat, Tn- terlakenben aiberni medve járja, Lucernben a luzerni oroszlán — nem hasonlítanak egymáshoz. Amott a Jungfrau, emitt a Pilátus. A két drót- kötélpálya egyformán dicsőíti a technikát, a két hegy egyformán emlékeztet az örökkévalóságra. De ami engem megfog, nem a Luzern vidéki táj hegyi fensége. Inkább puhasága andalít. Luzern szánt- szándékosán maga is kacérkodik a szelíd lét játékos érzékeivel, elképzeli magát egy olyan idegenforgalmi központnak, amelynek nem égbenyuló magasságaival, de kiszélesedő lankáival, ellágyuő ernyedt- ségével kell brillíroznia'. Minden ambíciója, hogy ne Luzern legyen, hanem például Genf; a Vierwaldstättersee nem egy tengerszem, hanem maga az ölelő tenger. Svájc Velencéje — ez az ideálja. Esténként tele aggatja a tavat lampionos naszádokkal, tüzijá tékbfl) öltözteti az acélos vizet, már csak az hiányzik, hogy ebbe a tellvilmosi kantonba oltott barka- rolák is szálljanak a part felé. Főbüszkesége: a „Lidó“. így hívják Lnzern uj strandfürdőjét, ahova motorcsónakkal, avagy autóbusszal negyed óra alatt vigan ki lehet jutni. Óriási terület a luzerni strandfürdő, üzletekkel, férfi és női fodrásszal, táncra alkalmas grunddal, azonkívül egy futhallpályával, ahol éppen egy női csapat játszott fürdődresszben, nem futballt mert agyonrngdosták volna szegények egymást, hanem vizipolót, — szárazon. A tóban bóják, regatták, mesterséges sziklák, minden elnagyitva, úgy, hogy az embernek egy pillanatig tényleg az az érzése, hogy egy kellemes tengeri fürdőhelyen van, nem pedig a Pilátus lábánál. Svájcot lassanként a maga képére formálja az idegenforgalom, de Luzern az a város, amelynek pórusaiból (minduntalan kiérződik, a történelem. A nagy szállodák és pazar üzletek nem tudják elfelejtetni a járókelővel « patinás házak suttogó beszédét), a régi körfalakat, a furcsa „Totentanzzal“ ékesített fabi dat, amely eszembe juttatta, a mi nemrégiben el pusztult „németek pallója“ hidunkat, a templomokat; Lrazemnek meg van a> szelleme, egészen sajátságos szellőim, amely más, mint például a kálvinista Genfé, mert ez a város mindig katholikus maradt és külön színének a jezsnitizmus is adott egy árnyalatot. Belenézünk arcokba: talán ezek ősei voltak azok a hlafreoe svájciak, akik elestek a párisi Tuilleriák védelmében. Thorwaldsen oroszlánja! — itt Luzern körül a Vierwaldstädtensee partjain játszódott le annak a Svájcnak története is, amely harcolt, ez a völgy és ez a tó épp oly bölcsője a mai Svájcnak, az egész svájci kultúrának, mint ahogy a Földközi tenger medencéje Európa bölcsője volt, csak végig kell nézni egy prospektust, Kustnach, Úri... és egyszerre előttünk áll a svájci heroizmus korszaka, Teli Vilmos, amint viharos éjszakén röpiti csolnak- ját, kiugrik egy szikl'apadra, maid egy másik kép: egy szűk völgysikátorban lelövi Gesslert, a zsarnokot és megszabadítja hazáját az önkényuralomtól. Hogy e hangulatot erősítsem magamban, elmentem Luzern históriai múzeumába is, 'amelyben nincsenek nagyértékü dolgok — egy-két érdekesebb okirattól eltekintve, — de boltíves falak között mély lélekzetet vesz a történelem. Nein zsákmányolt zászlókra gondolok, a csiszolt fegyverekre, w kitömött haroi lovakra, amelyek mint minden históriai múzeumban, agy itt is a javát teszik ki a kiállított tárgyaknak, de vannak cserepek egy nagyon régi ásatási korszakból — itt már volt kultúra kétezer évvel ezelőtt is, Luzern -ax ellentétek városa. Bizonyos vadregé- nyeaség ad itt folytonos találkozót a környezet természetes bájának. Az ellentétet meg lehet látni nemcsak odakünn a természetben, de bent a városban is, ahol a középkori gótika és kisvárosi hangulat a játékkaszinó, jazz zenekarának és sf Concours Hip- pique in terna cion álÍ8 hangulatával párosul. (1. e.) mumm > HruirTiwmanm Ha Oh. Ristnek, a Nemzeti Bank francia technikai tanácsosának titkára adót fizet... Az adóhivatali tisztviselő ajánlatot tett a titkárnak, hogy tízezer lejért nyugtát ad az egész adóösszegről (Bukarest, szeptember 24.) Ch. Ristnek a Nemzeti Bank francia technikai tanácsosának ellenőrzési szerepe a kölcsönnel, illetve annak felhasználásával kapcsolatosan ismeretes. Argus szemekkel kell őrködnie, hogy az ország pénzügyi viszonyai a kölcsön megadásánál lefektetett szempontok szerint haladjanak. Nagy ur tehát Ch. Rist Romániában, akiből nem kis mértékben függ az ország közgazdasági sorsa. Egyetlen szavával súlyos komplikációkat idézhet elő és nagy gondokat okozhat a. kormánynak. Lényeges tehát, hogy jelentései reánk nézve kedvezőek legyenek. Igyekszik is a kormány lehetőleg Rist ur intencióinak és vállalt kötelezettségeinek megfelelően irányítani az ország pénzügyi sorsát. A pénzügyminisztérium részéről és hivatalosan adott információk ellen természetesen nem lehet kifogást emelni, mert azok kedvezőek a pénzét- féltő külföldi nagy tőkceoportokra nézve is. A véletlen azonban sokszor a legjobb informátor és igy történt, hogy Ch. Rist váratlanul kénytelen volt saját maga tapasztalni, hogy pénzügyekben sem mind arany, ami fénylik. Olvasott ugyan ő is és hallott eleget különféle pana mákról, de a kormány megnyugtatta, hogy már minden intézkedést megtett ezeknek végleges letörésére és a korrupciónak talán már vége is van. Annál megdöbbentőbben hat az Ultima Orá-nak alábbi kis híradása. Pár nappal ezelőtt történt, hogy Ch. Ristnek titkára Guitard ur megjelent Bukarest ben az illetékes adóhivatalnál, hogy kifizesse a fizetése után járó globális adót. Udvariasan fogadták és az előzékeny adóhivatali tisztviselő megkérdezte mennyi a fizetése s ennek megfelelően azonnal kiszámította, hogy 40.000 lej globális adót tartozik fizetni. A rendhez szokott pedáns francia ur, nyúlt is a tárcájáért, hogy ezt a ránézve nem túlságosan megterhelő tartozást egyenlítse. Ekkor történt a Guitard urnák szokatlan fordulat. Az előzékeny tisztviselő bizalmasan megérintette a tárca után nyúló kezét és bizalmasan közölte, hogy fölösleges 40.000 lejt fizetnie, mert ha ad neki 10.000 lejt, készséggel kiállítja számára a 40 000 lejes nyugtát. Guitard megdöbbent és elsáppadt. Valóságos inzultusnak tekintette magával szemben és a legnagyobb felháborodással szaladt főnökéhez Ch. Risthez, akinek azonnal elmondotta. hogy mi történt vele a bukaresti adóhivatalban. Ne feledjük, hogy Ch. Ristnek az adók és azok behajtásának ellenőrzése is tisztjéhez tartozik. Együtt jár a technikai tanácsadó kötelezettségével. Rist nem sokat késlekedett, hanem az esetet azonnal tudomására hozta Maniu miniszterelnöknek, aki az illető tisztviselőt azonnal kitette hiva tálából. Mi sem mondhatunk mást, min’ az Ultima Ora: „Minden kummentá- : “ Harminc napi elzárásra ítélték Déva város rendőrkapitányát (Déva, szeptember 24.) A Keleti Újság annak idején megírta, hogy a dévai rendőrségen 1922. és 1928. évek között vagyis a liberális uralom alatt, amikor Georgescu Constantin volt Déva város rendőrkapitánya, mintegy 80.000 lej sikkadt el a rendőrség kezén a kávéházak zárórapénzéből A prefektus rendeletére a vizsgálatot a nemzeti kormány uralomrakerülésével Bradean Cornel, újonnan kinevezett rendőrkapitány folytatta le, aki emiatt nemsokára a vádlottak padjára is került. Ugyanis a rendőrség egyik tisztviselőnője hivatalos hatalommal való visszaéléssel vádolta meg az uj kapD tányt. iS megtörtént az a furcsa helyzet, hogy az elsikkasztott pénzek ügyében a bíróság még nem, is tűzött ki tárgyalást és a vizsgálatot hivatalból lefolytatott kapitány már a vádlottak padjára került, sőt szombaton ügyében már ítéletet is hozott a dévai törvényszék. B'radean rendőrkapitányt azzal vádolták, hogy a rendőrségi tisztviselőnőt egy jegyzőkönyv aláírására hivatalos erkölcsi hatalmával kényszeritetíe. Es éppen az az érdekes ebben a dologban, hogy a jegyzőkönyvben foglaltak valódiságát a bíróság eddig még nem állapította meg és nem is állapíthatta meg, mert a sikkasztás ügye még nem került tárgyalás alá. Azt a bukaresti fegyelmi bizottság késedelmessége miatt ugyanis még bem tárgyalhatták. A helyzet tehát az, hogy a tisztviselőnő alá irt egy jegyzőkönyvet, aláírását megbánta s másnap a kapitány elien feljelentést tett A jegyzőkönyvet a kapitány Suiaga Teofi! rendőrségi Írnoknak diktálta s azt felolvasás nélkül irta alá a tisztviselőnő, aki azonban mindent hallott, hiszen a diktálás erős, fennhangon történt. Suiaga tanúvallomása szerint a nőnek könnyes volt a szeme, amikor aláírta, a nő vallomása szerint Bradean megparancsolta, hogy mindent mondjon el, különben baja lesz. A jegyzőkönyvben az eddigi megállapítások szerint csak olyan dolgok voltak, amik a későbbi vizsgálatok során be is bizonyultak, hiszen a 80.000 lejes hiány valóban tény volt, amiatt a volt rendőrkapitányt a bukaresti fegyelmi bizottság enyhe büntetéssel is sújtotta s most az ügy a törvényszéken is van s csupán a bíróság által nincsen megállapítva a jegyzőkönyvben foglaltak valódisága. Ezek után a törvényszék a hivatalból eljáró rendőrkapitányt az esetleg még vitatható erkölcsi presszió miatt hivatalos hatalommal való visszaélésben találta bü- í nősnek s 30 napi elzárásra ítélte a kapitányt, aki természetesen a szerinte tökéletes jusz- tic-mordot ügyvédje utján megfelebbezte. Az ügyész is súlyosbítást kért. Az ilyenformán elitéit rendőrkapitány azonban tovább folytatja rendőrkapitár.yi működését, mivel a törvény megengedi, hogy a felsőbb fórum javaslatára ilyen enyhe esetekben továbbra is hivatalában maradhasson. Annál is inkább, mivel minden remény meg van rá, hogy a tábla az ítéletet megsemmisíti, illetve a ké+ ügyet ! összekapcsolja s uj Ítélethozatalra utasítja í a dévai törvényszéket, mivel ebben az ügyben igazságos ítéletet csak a sikkasztás ügyének letárgyalása után lehet hozni. 1 Pamutfeslést adjusztálva, tonei» és végfestést vél! Ipari Festöde Cluj, Strada Bucovina 32. szám. m «
