Keleti Ujság, 1929. szeptember (12. évfolyam, 198-223. szám)

1929-09-26 / 219. szám

3 XU. ÉVF. 219. SZÁM. Székely faló székely állami tani tó hadjárata Csikszentkirály község lakossága ellen „Latrok, hugrís parasztok azok a székelyek, aksk nem románok“ — mondja Csiszár Gábor .». (Csikszentkirály, szeptember 24.) A Keleti Újság hasábjain nem először esik szó arról a mesterséges romanizáló iskolapoliti­káról, amelyet még Anghelescu volt közok­tatásügyi miniszter ur inaugurált. lorga professzornak, ennek a különben kiváló ro­mán tudósnak a legnagyobb tévedése az az erőszakolt elmélet, hogy a székelyek romá­nok. Azt hisszük, lorga Miklós is csak egy szeszélyes pillanatban röpítette világgá ezt a fajelméleti blöff öt, amely még a komo­lyabb románság körében sem keltett mást, mint mosolyt keltő hatást. Az egész szé­kelyföldön azonban akadt egy úgynevezett „íajszékely“, aki lorga Miklós rnosolytkeltő elméletét készpénznek vette. Kisütötte ma­gáról, hogy ő székely-román, vagy ba job­ban tetszik, román-székely és mint állami iskolai tanító, megkezdte a székelyföldön románizáló iskolapolitikáját. Csiszár Gá­bornak hívják és még az likapja is lófő szé­kely volt, de ő a fejét elveszítette és csak a másik jelzőt tartotta meg magának. Már a mult évben megkezdte romani­záló iskolapolitikáját és a Petrásokról, Andrékákról, Tánczosokról, Sülökről kisü­tötte, hogy románok s amidőn a szülők egész rokonságukkal és a birtokukban levő öszj szes okmányokkal felvonultak és tiltakoz­tak az ellen, hogy ők nem románok, hanem székelyek, Csiszár Gábor tanító ur éktelen1 haragra lobbant, de végül sem tehetett mást, kénytelen volt elismerni, hogy a fent- említettek nem románok. Csiszár Gábor azonban mindenképpen érdemeket akart szerezni magának a román hatóságok előtt és bosszút esküdött az egész székely falu lakossága ellen. Az állami is­kolában, ahova erőszakkal tudott beterelni nehány tanuló gyereket, még elkeseredett tebb módon üldözte tanítványait. Az isko­lába 14—J5 éves legénykék és leányok jár­tak s minden különösebb indok nélkül idő­sebb tanítványait latroknak, bugris parasztoknak ti­tulálta, a leányokkal szemben pe­dig olyan trágár és megszégyenítő kifejezéseket használt, amelyeket a nyomdafesték el sem bir. Érthető, ha Csiszár Gábor tanító ur nemcsak Csikszentkirály községben, hanem az egész székelyföldön hírhedtté vált. Az a gyűlölet-hullám, amely Csiszár urat körül­vette, még jobban elvadította és ma már valósággal háborút folytat Csikszentkirály község székelysége ellen. Ez a harc egyen­lőtlen, mert végül is a székelység fog győz­ni és előbb-utóbb Csiszár Gábor tanító ur lesz kénytelen visszavonulni. A folyó isko­lai év elején, midőn a beiratások folytak, Csiszár urnák megdöbbenéssel kellett ta­pasztalnia, hogy az állami iskola első osztályába egyetlen egy tanuló sem jelentke­zett beiratásra, ami ba igy folyta­tódik rövidesen kiderül, hogy Csik- szentkirályon állami iskolára nincs szükség. A tanitó ur ekkor rendkívüli eszközök­höz folyamodott. Az iskolai törvény előirja, hogy az elemi iskolák elvégzése után a szülők szabadon rendelkeznek a gyermekeikkel és ha jónak ’látják, mezei munkára fogják őket, vagy pedig kereske­dő, vagy iparos tanoncot csinálnak belőlük, így történhetett meg, hogy Csikszentkirá- lyon már az elmúlt esztendőben a 15 és 16 éves fiuk és leányok nem iratkoztak be is­kolába és mint ilyenek, nem is látogathat­ták Csiszár urnák az óráit. Csiszár ezzel nem törődött,, hanem az idősebb fiukat és leányokat minden órán az osztály könyvbe hiányzóknak irta be. Figyelmeztette is erre a szülőket, de azok nem sokat törőd­tek vele. Most aztán Csiszár Gábor, bogy megbosszulja magát hatalmas bírsággal sújtotta azok nak a tanulóknak a szüleit, akik az elemi iskola elvégzése után nem * voltak hajlandók továbbra is hall­gatni az iskola padjairól a fajgyű­lölő tanitó s/.itkozódásait és ká­romlásait. Ekkor Csiszér ur egyszerre 37 székely szülőt állított közigazgatási bíróság elé. A székely atyafiak december 13-ára már még­is kapták az idézőt. Mint vádlottak fognak ülni a közigazgatási bíróság előtt, mert nem akarták, hogy a gyermekeik az iskola padjairól magyargyalázó igéket hallgassa­nak. A csikszentkirályi székelyek s áltálá­ban az egész székelység nagy érdeklődéssel tekint a közigazgatási bíróság döntése elé. Lehet, hogy magas bírságban fogják elma­rasztalni a székely szülőket, de az is meg­történhetik, hogy a jelenlegi kultuszminisz­5oo 114 gép-típus - vizsgálat A világhírű Gillette-penge gyártásához 500 — köztük néhány II100 mii limitárra szabályoz­ható — gép szügséges. És minden 9, Gillette- munkás közül. 4 a gyártott pengik ellenárzé- sémi east megbízva Ilyen gépi berendezés és ilyen gyártási metódus alapította meg a Gillette oilághiréL KNOWN Stei ^illette .er ur be fogja látni, hogy a Csiszár Gábo­rok többet ártanak, mint használnak a szé­kelyföldi román kultúra terjesztésének. A brutális erőszakoskodás nem lehet célja a közoktatásügyi kormányzatnak. Az erősza­kos románizálás két élű fegyver, amely könnyen azt eredményezheti, hogy a jövő­ben a székely szülők egyáltalában nem Írat­ják a gyerekeiket az állami iskolába és igy az egész intézmény feleslegessé válik a székelyföldön. Â délolaszországi áradások következ­tében egy vonat a folyóba zuhant (Nápoly, szeptember 24.) Délolaszország- ban óriási felhőszakadások következtében árviz borította el a nápoly-potehzai vasútvonalat. A katasztrofális esőzések következtében Bolvanole melletot összedőlt a vonal egyik alagutja s Calorenál egy szolgálati vonat a pálya alá- tnosása miatt a folyóba zuhant. A halottak pontos számát még nem tudták megállapítani, mert a táviróforgalom az árviz által elárasztott vidékkel megszűnt. (Boriin, szeptember 24.) Frankfurti jelen­tés szerint az Elbe áradása az éjjel fenyegető méreteket öltött. A lakosságot riasztó lövések­kel figyelmeztették az árvizveszedelemre. Álból mellet az orkán az Alfa nevű német gőzöst zátonyra dobta. (Róma, szeptember 24.) A potenzai ára­dásról érkezett újabb hírek szerint az árviz el­sodort több vasúti hidat és az országút most el­készült hatalmas közúti betonhidját is, amely­nek felavatási ünnepségére most vasárnap készülődtek. A vasúti szerencsétlenség a pálya helyreállítására kiküldött egyik segélyvonattal történt, amelyen tizenöt munkás volt. Ez a szerelvény zuhant a folyóba. Két munkás holt­testének feltalálásáról érkezett csak jelentés. Ezután a táviró- és telefonforgalomban szaka­dás állott be és újabb hirek az árvizsujtotta területről nem érkeztek. A pálya helyreállítási munkálatai bizonyára még napokat fognak igénybe venni s addig megkísérlik a forgalmat áfszállással lebonyolítani. Savu volt vízvezetéki igazgatót letartóztatták (Kolozsvár, szeptember 24.) Már évek óta a ko­lozsvári városházán vizsgálat folyt Savu volt vízve­zetéki igazgató ellen, A közigazgatási vizsgálat azt eredményezte, hogy a vízvezetéki igazgatót az állá­sából felfüggesztették és azóta Kolozsvárról hosszú időre nyomtalanul eltűnt, de néhány héttel ezelőtt önként jelentkezett és kijelentette, hogy a kérdé­ses kétmilliót ügyet okmányokkal tisztázni fogja. A nagyhangú kijelentés a város urait frappi- rozta. Azt hitték, hogy Savu vagy kifizeti a hiány­zó kétmilliót, vagy pedig a'z" elszámolásról szóló ok­mányokat fel tudja mutatni. Kitelt nyolc nap és Savu csak iktató számokat tudott felmutatni, da a jelzett számok alatt az akták hiányoztak. Ekkor újabb határidőt kért. Ez is lejárt, de Saivu ur az el. számolást nem tudta megejteni. A város vezetősége ekkor a tiszti főügyész utján feljelentést adott he ellene az ügyészségre. A vizsgálat megindult, Savul, többször kihallgatták, de úgy látszik a biróság előtt sem tudott az eltűnt kétmillió lejről kielégítő felvi­lágosítást adni. Ma délelőtt Dunca vizsgálóbíró ismét kihallgat­ta Sávút. Ez a kihallgatás délután fél 1 óráig tar­tott és Savu igazgatóra végzetes eredménnyel vég zödött. mert a kihallgatás végén Dunca vizsgálóbíró in­dítványára a kolozsvári ügyészség Savu volt igazgatót előzetes letartóztatásba be. lyezte. Az ügyészség határozata valósággal lesújtotta Savuk akit a fogházőr a határozat kihirdetése uián azonnal a vizsgálati cellába vezette. A nagyszabású bünügy előzményei évekkel ez­előtt történtek. Még TJtalea polgármestersége ide­jén a kolozsvári vízmüvek igazgatósága » villamos- müvek igazgatóságától kétmillió lej kölcsönt vett fel. A kölcsönt akkor nagyon barátságos módon ke­zelték, mert a vízmüvek igatfgatóságáirá] a kétmillió lejt nem könyvelték el s midőn később a villa­mosüzem követelte a tartozás kifizetését, Savu igazgató kijelentette, bogy a vízmü­vek igazgatósága nem fizeti vissza a kétmil­lió lejt, mert arra a városnak szüksége volt, A lapok akkor nagyon sokat Írtak az eltűnt kétmil­lióról, de csodálatra méltó módon a város akkori urad nem indították meg Savu ellen • vizsgálatot. Csak évekkel később, midőn a villamosüzem ismé telten követelte a tartozás kifizetését, indult meg a vizsgálat, amely még azután is rendkívül sok huza­vona után végre a mai stádiumba jutott. Utóbb 'kiderült, hogy a város vezetőségének könnyelműsége folytán Savu hatalmai pénzösszeg felett diszponálhatott. Csak egyikben ötmilliót utáltaik ki a kezéhez, amellyel csak évek múlva számolt el. Minden ellenőrzés bijján valósággal azt tehetett, amit akart s oly kusza adminisztrációt s könyvelést ve. zetett. amelyen ma sem tud senki eligazodni. Valószínűnek tartják, hogy vezetése alatt a vízmü­veknél nemcsak a most szóbanforgő kétmillió, ha­nem jóval hatalmasabb összegek is várnak még el­számolásra.

Next

/
Thumbnails
Contents